Rendkívüli ülés, sorsdöntő washingtoni találkozók

A nyári politikai uborkaszezonra a következő héten sem lehet számítani. Magyarországon hétfőn és kedden ismét rendkívüli ülésre gyűlik össze az Országgyűlés, miközben a kormány az üzemanyag-ellátásról egyeztet a benzinkutak képviselőivel. A külpolitikai naptár még sűrűbb: Washingtonban egyetlen napra összpontosulhat az ukrajnai és a közel-keleti válság két kulcsfontosságú találkozója, Limában Keiko Fujimori átveszi Peru irányítását, Cipruson az ENSZ főtitkára próbál lendületet adni a befagyott békefolyamatnak, Manchesterben pedig az új brit miniszterelnök politikai örökségéről is szavaznak. A felsorolt események egy része még változhat, ám a hét fő konfliktusvonalai már világosan kirajzolódnak.

A hazai hét központi eseménye a július 27-én kezdődő kétnapos parlamenti tanácskozás lesz. Ez már a hetedik rendkívüli ülés azóta, hogy június 15-én lezárult a tavaszi ülésszak. A Tisza-kormány gyors törvényhozási tempója érthető: a kétharmados felhatalmazás birtokában rövid idő alatt akarja átalakítani az Orbán-korszak államszervezetét, rendezni az uniós pénzek lehívásához szükséges jogszabályokat, és látványos eredményeket felmutatni az őszi politikai szezon előtt. A folyamatos rendkívüli ülésezés ugyanakkor gyengítheti az érdemi bizottsági munkát és a társadalmi egyeztetést. A kormány legnagyobb kockázata ezért saját sebessége: a választók gyors változást várnak, a rosszul előkészített törvények árát viszont később ugyanők fizetnék meg.

A napirendre kért nyolc előterjesztés közül politikailag a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása ígéri a legélesebb vitát. A hivatal feladata a közvagyont érintő visszaélések feltárása, a vagyonkimentések megakadályozása és az államot ért veszteségek visszaszerzésének támogatása lenne. A Tisza számára ez az elszámoltatási program intézményi pillére, a Fidesz várhatóan politikai leszámolásként mutatja majd be. A törvény hitelességét az dönti el, valóban független szakemberek dolgoznak-e az új szervezetben, világos lesz-e a hatásköre, és a vizsgálatok eljutnak-e a dokumentumokig, szerződésekig, haszonélvezőkig. Az új hivatal csak akkor különbözik majd a korábbi politikai célú ellenőrző szervektől, ha a kormánytól is képes távolságot tartani.

Hasonlóan érzékeny az állambiztonsági múlt teljesebb feltárásáról szóló javaslat. A rendszerváltás óta minden kormány ígéretet tett arra, hogy lezárja az ügynökakták körüli vitát, ám a hozzáférés töredékes maradt, az iratanyag egy része eltűnt, más része különböző szolgálatoknál vagy intézményeknél rekedt. Az új szabályozás akkor jelenthet valódi fordulatot, ha a kutathatóságot kiterjeszti, pontosan rendezi az érintettek személyiségi jogait, és nem válogat politikai szempontok alapján a nyilvánosságra hozható dokumentumok között. A Fidesz ellenállása könnyen azzal a gyanúval társulhat, hogy a párt saját múltbeli kapcsolatait védi, a kormánynak viszont azt kell bizonyítania, hogy nem ellenzéki szereplők lejáratására készül.

A többi törvény kevésbé látványos, de közvetlenül érintheti a gazdaságot és a mindennapi szolgáltatásokat. A közlekedési reform országos közlekedésszervező és külön gördülőállomány-kezelő társaság felállítását célozza. A kabinet ettől összehangoltabb menetrendet, átláthatóbb járműgazdálkodást és gyorsabb vasúti fejlesztést várhat, ám az új cégek létrehozása önmagában nem pótolja a mozdonyokat, a kocsikat, a pályafelújítást és a szakemberhiány kezelését. Napirendre kerülnek az uniós helyreállítási forrásokhoz kapcsolódó energetikai és adóintézkedések, a geotermikus reformok, a mezőgazdasági károk kezelése, továbbá egyes kriptoeszköz-szabályok visszavonása is. A hét végére kiderülhet, mennyit tud a Tisza-kormány a politikai rendszerváltás mellett a közigazgatás és a gazdaság működőképességéből is megmutatni.

Hétfőn külön egyeztetés kezdődik az üzemanyag-ellátásról. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium a piaci szereplőkkel, köztük a 250-300 töltőállomást képviselő Független Benzinkutak Szövetségével tárgyal. A kisebb kutak határozottan ellenzik az ársapkák visszatérését, felidézve, hogy a korábbi hatósági ár veszteségeket, importkiesést, torlódásokat és áruhiányt okozott. A kormány előtt politikailag kellemetlen választás áll: a világpiaci drágulás teljes továbbengedése gyorsan megjelenne a családok kiadásaiban és az inflációban, az árak mesterséges fékezése viszont újra szétzilálhatná az ellátást. Tartósabb megoldást a behozatal ösztönzése, a verseny erősítése és a rászorulók célzott támogatása adhat, bár ezek kevésbé látványosak egy általános árkorlátnál.

A magyar politikai hét hátterében továbbra is ott lesz az államfőválasztás. Forsthoffer Ágnes házelnökként ideiglenesen gyakorolja a köztársasági elnöki jogköröket, miközben a kormánypártoknak olyan jelöltet kell találniuk, aki a Sulyok Tamás leváltása körüli közjogi viták után képes hitelességet adni a tisztségnek. A következő napokra nem hirdettek meg elnökválasztást, a téma mégis minden parlamenti konfliktusra rávetül. A Fidesz a közjogi folytonosság megsértéséről beszél, a Tisza az Orbán-rendszer személyi hálózatának lebontását hangsúlyozza. A hosszabb távú próba az lesz, létrejön-e olyan intézményi rend, amelyben az államfő a kormányváltások után sem válik egyik oldal pártkatonájává.

Európában hétfőn két eltérő jelentőségű találkozó kezdődik. António Guterres ENSZ-főtitkár július 27-én és 28-án Ciprusra látogat, ahol külön és közösen is tárgyal a görög ciprusi, illetve a török ciprusi vezetéssel. Hivatalban lévő ENSZ-főtitkár több mint 16 éve nem járt a megosztott szigeten. A látogatás önmagában aligha oldja meg az 1974 óta fennálló konfliktust, de újra összehozhatja a feleket és előkészíthet egy szélesebb tárgyalási fordulót Görögország, Törökország és az Egyesült Királyság részvételével. A tét az, hogy a két közösség visszatér-e a föderatív rendezés érdemi vitájához, vagy a sziget végleges kettéosztása válik egyre valószínűbbé.

Salzburgban Christian Stocker osztrák kancellár fogadja Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnököt. A fesztiváldíszlet mögött főként migrációs, uniós versenyképességi és mediterrán biztonsági kérdések kerülhetnek elő. Ausztria évek óta a szigorúbb határvédelem egyik szószólója, Görögország pedig a külső uniós határ országaként egyszerre vár több európai szolidaritást és nagyobb mozgásteret. A tárgyalás sokat jelezhet arról, hogy az új osztrák kormány a belpolitikai nyomás hatására tovább keményíti-e menekültpolitikáját, vagy gyakorlati megállapodásokkal próbálja csökkenteni az útvonalakon kialakuló feszültséget.

A hét legfontosabb diplomáciai napja július 28. lehet Washingtonban. Donald Trump külön tárgyal Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel; mindketten részt vesznek Lindsey Graham republikánus szenátor washingtoni búcsúztatásán. Graham az ukrán támogatások, az Oroszország elleni szankciók és Izrael katonai támogatásának egyik leghatározottabb kongresszusi szószólója volt. Halála ezért szimbolikus pillanatban hozza ugyanabba a városba a két háborús szövetségest. Zelenszkij egy részleges, elsősorban a légitámadásokra vonatkozó tűzszünet lehetőségéről egyeztethet, Netanjahu pedig Iránról, Gázáról és az amerikai-izraeli katonai koordinációról beszélhet Trumppal.

A két találkozó közös kérdése, milyen feltételekkel hajlandó az Egyesült Államok tovább támogatni partnereit. Trump számára a személyes alku, a gyorsan kommunikálható eredmény és a költségek áthárítása fontosabb a hagyományos szövetségi kiszámíthatóságnál. Zelenszkij attól tarthat, hogy Washington egy gyors megállapodás érdekében területi vagy katonai engedményekre ösztönzi Kijevet. Netanjahunak azzal kell számolnia, hogy az amerikai közvélemény és Trump saját tábora is fáradtabb a közel-keleti beavatkozásoktól. A keddi nap akár új tárgyalási irányt nyithat, de a találkozók látványos képei mögött továbbra is ott maradnak a frontvonalak, a túszok, a civil áldozatok és a tartós politikai rendezés hiánya.

Ugyancsak kedden iktatják be Peru új elnökét, Keiko Fujimorit. A konzervatív politikus negyedik elnökjelöltsége végén, mindössze mintegy 50 000 szavazatos előnnyel győzött Roberto Sánchez ellen. Ő lesz az ország kilencedik államfője tíz év alatt, ami önmagában mutatja a perui intézményrendszer válságát. Fujimori a bűnözés és a zsarolások elleni kemény fellépést ígért, börtönépítésekről, a határok militarizálásáról és kitoloncolásokról beszélt. A választók biztonságot várnak tőle, ám apja, Alberto Fujimori autoriter öröksége miatt minden rendkívüli jogkör és rendészeti szigor különös figyelmet kap majd. Első hónapjaiban az lesz a döntő, képes-e kormányozható többséget építeni a széttöredezett politikai rendszerben.

A latin-amerikai gazdaságpolitika szempontjából Kristalina Georgieva útja érdemel figyelmet. A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója július 28-án és 29-én Argentínában, 30-án Uruguayban tárgyal. Argentína az IMF legnagyobb és politikailag legérzékenyebb adósai közé tartozik; a találkozók középpontjában a reformprogram végrehajtása, a növekedés lassulása, a devizatartalékok és a társadalmi terhek állhatnak. Uruguayban Yamandú Orsi elnökkel, a pénzügyi vezetéssel és piaci szereplőkkel találkozik. A két ország összevetése önmagában tanulságos: Buenos Airesben a hitelprogram túlélése, Montevideóban inkább a stabilitás és a nemzetközi bizalom megőrzése a fő feladat.

A pénzpiacok július 28-29-én a Federal Reserve kamatdöntő ülését figyelik. A döntés az amerikai gazdaság határain messze túl érezteti hatását: a dollár, az állampapírhozamok és a befektetői kockázatvállalás változása a forintot, a magyar államadósság finanszírozását és az energiaárakat is befolyásolhatja. A Fednek egyszerre kell mérlegelnie a tartós inflációt, a növekedés állapotát és a geopolitikai bizonytalanságot. Már egy óvatosabb vagy szigorúbb hangvétel is elég lehet ahhoz, hogy a feltörekvő piacokról tőke induljon az Egyesült Államok felé. A magyar gazdaság számára ezért a washingtoni jegybanki közlemény legalább olyan fontos lehet, mint több látványos politikai csúcstalálkozó.

Dél-Korea elnöke, Lee Jae Myung már július 24-én megkezdte augusztus 3-ig tartó körútját, amely a következő héten Brazíliában, Chilében, Argentínában, majd Németországban folytatódik. A dél-koreai diplomácia célja a Mercosurral folytatott kereskedelmi tárgyalások újraindítása, a chilei szabadkereskedelmi megállapodás korszerűsítése, valamint nyersanyag-, élelmiszer-, energetikai és technológiai kapcsolatok építése. Szöul az Egyesült Államok és Kína közötti versenyben egyre több gazdasági biztosítékot keres a globális Délen. A dél-amerikai körút azt mutatja, hogy a közepes hatalmak a nagyhatalmi blokkosodás közepette saját beszállítói és diplomáciai hálózatot próbálnak kialakítani.

Ausztráliában közben folytatódik az augusztus 7-ig tartó Pitch Black hadgyakorlat. A Királyi Ausztrál Légierő több mint száz repülőgépet és 21 szövetséges, illetve partnerország állományát fogadja. A nagyszabású éjszakai és összhaderőnemi gyakorlat hivatalosan az együttműködési képességet fejleszti, politikai üzenete azonban Kína számára is világos: az indo-csendes-óceáni államok gyorsan összehangolható légi koalíciót építenek. India, Japán, Dél-Korea, az Egyesült Államok és több európai ország részvétele egyszerre jelzi a térség felértékelődését és azt, hogy az európai biztonságpolitika figyelme egyre kevésbé korlátozódik saját kontinensére.

Július 30-án Nagy-Manchester lakói választják meg Andy Burnham utódját a polgármesteri tisztségben. Burnham azután távozott, hogy visszatért a parlamentbe, majd az Egyesült Királyság miniszterelnöke lett. A munkáspárti Bev Craig a felmérések szerint előnyben van a Reform UK jelöltjével, Sian Astley-val és a zöldpárti Geraldine Cogginszal szemben. A kampány fő témája a lakhatás, a gyors városközponti építkezések haszna, a közlekedés és az, hogy a régió mennyi hatalmat kapjon Londontól. Az eredmény Burnham első komoly választási tesztje kormányfőként: ha a Munkáspárt elveszítené korábbi erősségét, az gyorsan megingatná az új brit vezetés északi politikai bázisát.

A hét végén, július 31-én Új-Kaledónia kongresszusa megválasztja a tizenegy tagú területi kormányt. A csendes-óceáni francia terület jövőjéről szóló tárgyalások több sikertelen népszavazás, erőszakos összecsapások és egy vitatott párizsi reform után jutottak új szakaszba. A függetlenségpárti, a Franciaországhoz hű és a középutas erők közötti erőviszonyok miatt egyetlen tábor sem tud könnyen kormányozni. Az új kabinet összetétele meghatározhatja, milyen mandátummal folytatódnak a tárgyalások Párizzsal az önrendelkezésről, a választójogról és a nikkelben gazdag szigetcsoport gazdasági életképességéről.

A megadott előzetes naptár egyik eleme időben távolabbra esik: Kazahsztán parlamenti választását augusztus 23-ra tűzték ki, így az nem része a július 27. és augusztus 2. közötti hétnek. A kampány azonban július 23-án elindult, ezért a következő napokban már láthatóvá válhat, mennyi valódi versenyt enged az új alkotmány alapján létrehozott egykamarás rendszer. A heti politikai előretekintésekben különösen fontos elválasztani a biztosan meghirdetett eseményeket a várható, de még változó programoktól. A washingtoni találkozók, a háborús helyzet és a gazdasági adatok akár órák alatt is átírhatják a menetrendet.

A következő hét közös motívuma a gyors döntéskényszer. Budapesten a kormány rövid idő alatt akarja újraírni az állam működésének fontos szabályait; Washingtonban Trump két háborúban próbál alkuhelyzetet teremteni; Peruban egy szűk győzelemmel hatalomra jutó elnöknek kell rendet és demokratikus önkorlátozást egyszerre felmutatnia; Cipruson és Új-Kaledóniában évtizedes szuverenitási viták mozdulhatnak el. A gyorsaság mindenütt politikai erőnek látszik, a tartós eredményekhez azonban átlátható intézmények, végrehajtható megállapodások és társadalmi elfogadottság kellenek. Augusztus elejére több döntés megszülethet, de a valódi következmények csak hónapok múlva lesznek mérhetők.