Leváltották Karim Khant a hágai büntetőbíróság éléről

A Nemzetközi Büntetőbíróság (IStGH) 125 szerződéses tagállama véglegesen visszahívta tisztségéből a szervezet elismert, ám hónapok óta súlyos botrányokkal küzdő brit főügyészét, Karim Khant. A New York-i rendkívüli delegáltgyűlésen megtartott titkos szavazáson 82 állam voksolt a vezető elmozdítása mellett, 13 ellenszavazat és 15 tartózkodás mellett. A diplomáciai közösség hivatalos állásfoglalása szerint a brit jogász súlyos visszaélést, valamint hivatali kötelezettségeinek kirívó megszegését követte el. A döntés értelmében a tisztséget átmenetileg a helyettes főügyészek veszik át, míg az új vezető megválasztásának folyamata azonnal megkezdődik, bár a végleges utód kijelölése csak a jövő évben várható.

A mostani határozat egy több mint két éve húzódó belső krízis végére tett pontot, amely súlyosan megingatta a hágai székhelyű igazságszolgáltatási testület nemzetközi tekintélyét. A 56 éves Karim Khan, aki 2021 júniusa óta töltötte be a főügyészi pozíciót, már korábban felfüggesztésre került, miután egy asszisztense szexuális zaklatással és kényszerítéssel vádolta meg. A kiszivárgott vizsgálati anyagai szerint a főügyész hónapokon keresztül gyakorolt nemkívánatos nyomást a munkatársára. Bár a vádlott mindvégig határozottan tagadta a felhozott állításokat, és a bíróság független bírói testülete is megállapított némi eljárási hiányosságot a tanúk szavahihetőségének elsődleges vizsgálatakor, a tagállamok többsége úgy ítélte meg, hogy a tisztségviselő maradása teljesen ellehetetlenítené a testület független működését.

A botrány hatásait jelentősen felerősítette a Washington részéről érkező példátlan politikai nyomásgyakorlás. A New York-i ülésre Karim Khan el sem tudott utazni, mivel az Egyesült Államok kormánya visszavonta a vízumát, és további tizenkét hágai tisztségviselővel együtt megtiltotta számára a belépést az amerikai területre. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Tommy Pigott nyíltan elégedettségét fejezte ki a főügyész távozása miatt, ugyanakkor hozzátette, hogy az elmozdított vezető csupán egy porszem abban az intézményben, amelyet Washingtonban korruptnak és javíthatatlannak tartanak.

A washingtoni adminisztráció ezzel párhuzamosan átfogó politikai és jogi kampányt indított a hágai bíróság működésének elszigetelésére. Marco Rubio amerikai külügyminiszter egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államok szisztematikusan fel kívánja számolni a Nemzetközi Büntetőbíróság azon képességét, amellyel amerikai katonák, tisztségviselők vagy szövetséges partnerek ellen kezdeményezhet eljárásokat. Rubio megfogalmazása szerint Hága jogi szövegekkel, nemzetközi egyezményekkel és a nemzetközi jogra való hivatkozással folytat támadást az amerikai szuverenitás ellen, ami a szövetségi kormányzat számára teljes mértékben elfogadhatatlan.

A nemzetközi nyomásgyakorlás másik súlyos csapásaként Venezuela hivatalosan bejelentette kilépését a bíróság alapokmányából. Félix Plasencia venezuelai külügyminiszter azzal vádolta meg a testületet, hogy az rendszerszinten elnyomja a globális dél országait, és eljárásaival valójában elmélyíti azokat az egyenlőtlenségeket, amelyeket az nemzetközi igazságszolgáltatásnak orvosolnia kellene. Caracas álláspontja szerint Hága éveken át politikai üldöztetést folytatott a venezuelai nép ellen, amikor emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával indított vizsgálatokat a dél-amerikai ország vezetése ellen.

Karim Khan hivatali ideje alatt a hágai testület korábban soha nem látott nemzetközi figyelmet és éles vitákat váltott ki. A főügyész 2023-ban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen az ukrán gyermekek jogellenes áttelepítésének vádjával. Később a gázai konfliktus kapcsán kezdeményezett eljárást, amelynek eredményeként a bíróság elfogatóparancsot bocsátott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joav Galant akkori védelmi miniszter, valamint a Hamas terrororganizáció több vezetője ellen háborús és emberiesség elleni bűncselekmények gyanúja miatt.

Az izraeli diplomácia azonnal reagált a főügyész elmozdításának hírére. Az ország ENSZ-delegációja úgy értékelte a döntést, mint annak bizonyítékát, hogy Khan a politikai indíttatású izraeli elfogatóparancsokkal csupán a saját személye körül dagadó szexuális zaklatási vádakról próbálta elterelni a figyelmet. A brit jogász ezzel szemben korábban többször utalt arra a feltételezésére, hogy az ellene megfogalmazott vádak mögött az izraeli titkosszolgálat állhat, amely a hágai vizsgálatok hiteltelenítésére törekedett.

A bíróság belső közleménye szerint a korábban kiadott körözések és elfogatóparancsok érvényességét a főügyész személyi változása nem érinti. A diplomáciai feszültségek ellenére az Európai Unió tagállamai továbbra is kiállnak a testület mellett. Az osztrák külügyminisztérium megerősítette, hogy az eljárások függetlenségét minden külső politikai beavatkozással szemben meg kell védeni, hiszen az intézmény kulcsfontosságú a legdrasztikusabb nemzetközi bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonásában és az áldozatok igazságtételében.

A 2002-ben működését megkezdő Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmányát, a Római Statútumot eddig 125 állam fogadta el, köztük az Európai Unió összes tagállama. A testület hatásköre a népirtás, a háborús bűncselekmények és az emberiesség elleni bűnök kivizsgálására terjed ki azokban az esetekben, amikor az érintett nemzeti bíróságok nem képesek vagy nem hajlandóak az eljárások lefolytatására. Ugyanakkor a világ legnagyobb katonai és gazdasági hatalmai közül az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Izrael továbbra sem ismeri el a hágai bírói fórum joghatóságát.