Blokkolta a bíróság Trump levélszavazási rendeletét
Elutasította az amerikai fellebbviteli bíróság a washingtoni igazságügyi tárca kérelmét, így 23 államban továbbra sem léphetnek életbe az elnöki rendelet szigorításai a közelgő félidős választások előtt.
Súlyos jogi és politikai vereséget szenvedett a washingtoni igazságügyi minisztérium, amikor a bostoni székhelyű első szövetségi fellebbviteli bíróság elutasította a szövetségi kormány azonnali kérelmét. A döntés értelmében érvényben marad az a korábbi határozat, amely felfüggesztette Donald Trump elnök levélszavazási rendszert átalakító rendeletének végrehajtását legalább 23 amerikai szövetségi államban és Washington fővárosi kerületben. A háromtagú bírói testület többségi, két-egy arányú határozata világossá tette, hogy a Fehér Ház által szorgalmazott szigorítások jelenlegi formájukban alkotmányossági aggályokat vetnek fel, és végrehajtásuk közvetlenül veszélyeztetné a választási eljárás stabilitását.
Az ügy előzménye, hogy június végén Indira Talwani bostoni szövetségi kerületi bírónő helyt adott 23, túlnyomórészt demokrata vezetésű állam és fővárosi igazgatási terület közös keresetének. Az eljárást elindító államok azzal érveltek, hogy az elnöki utasítás túllépi a végrehajtó hatalom jogkörét, mivel az amerikai alkotmány értelmében a szövetségi választások szabályozása és lebonyolítása elsődlegesen a szövetségi államok törvényhozásának, valamint a Kongresszusnak a hatáskörébe tartozik. Talwani bírónő végzésében kiemelte, hogy az elnöknek nincs alkotmányos felhatalmazása arra, hogy közvetlen utasításokat adjon a tagállami választási szerveknek, vagy büntetőjogi szankciókkal fenyegesse meg a helyi tisztségviselőket.
A szövetségi igazságügyi tárca fellebbezésében azzal próbálta elhárítani a jogi akadályt, hogy a kereset korai és alaptalan, hiszen a rendeletben előírt intézkedések részletes végrehajtási szabályait az érintett szövetségi hivatalok még nem dolgozták ki teljesen. A fellebbviteli bíróság többségi álláspontja viszont határozottan visszautasította ezt az érvelést. A bírák hangsúlyozték, hogy a rendelet olyan szoros és gyorsan közelgő határidőket szab meg a tagállamok számára, amelyek azonnali alkalmazkodást és jelentős szervezési feladatokat követelnek meg a helyi hatóságoktól. Az államoknak tehát nem volt más választásuk, mint a jogi út igénybevétele, hiszen a várakozás a választási felkészülés teljes kaotikussá válásához vezetne.
Donald Trump idén márciusban írta alá a vitatott elnöki rendeletet, amely a választási rendszer integritásának helyreállítására és az állampolgárság szigorúbb ellenőrzésére hivatkozik. Az elnök évek óta hangoztatja, hogy a levélszavazás jelenlegi formája tág teret enged a visszaéléseknek, és rendszerszintű csalásokhoz vezethet. Bár ezeket az állításokat a korábbi választásokat követő független auditok és bírósági felülvizsgálatok folyamatosan cáfolták, a Fehér Ház átfogó szövetségi ellenőrzés alá kívánta vonni a postai úton leadott voksok kezelését.
A márciusi elnöki utasítás végrehajtásába a szövetségi igazgatás több kulcsszervét is bevonták volna. A rendelet értelmében a Belbiztonsági Minisztériumnak feladatul szabták, hogy állampolgársági és honosítási nyilvántartások, valamint egyéb szövetségi adatbázisok alapján készítsen átfogó listát a választásra jogosult amerikai állampolgárokról. Ezt a listát ezt követően át kellene adni az egyes államok legfőbb választási tisztségviselőinek. Ezzel párhuzamosan az amerikai postaszolgálatot arra utasították, hogy a levélszavazási küldeményeket kizárólag olyan választópolgároknak kézbesítse, akik szerepelnek a tagállamok által jóváhagyott és a szövetségi hatóságok által ellenőrzött jegyzékeken.
A bírálók és a jogvédő szervezetek azonnal heves tiltakozásuknak adtak hangot, mivel a postaszolgálat hagyományosan független intézményként működik, és a szövetségi kormánynak nincs joga arra, hogy a levelek kézbesítésének megtagadásával korlátozza az állampolgárok szavazati jogát. A rendelet kritikusai szerint a kezdeményezés rejtett célja a szövetségi felügyelet drasztikus kiterjesztése volt a hagyományosan tagállami hatáskörbe tartozó választási eljárások felett. Az ellenfelek úgy látják, a bürokratikus akadályok és az új azonosítási követelmények aránytalanul sújtanák a kint élő állampolgárokat, a katonákat, az időseket és a fogyatékossággal élőket.
A jogi csata kiterjedt a postai küldemények technikai paramétereire is. A postaszolgálat által benyújtott szabályozási javaslatok értelmében a szövetségi államoktól elvárnák, hogy egyedi vonalkódokkal és speciális azonosítókkal lássák el a szavazólapok borítékait. Ez a gyakorlatban hatalmas pénzügyi és logisztikai terhet róna azokra a tagállamokra, amelyek már megvásárolták vagy megrendelték az idei választásokhoz szükséges nyomtatványokat és borítékokat. A fellebbviteli bíróság megállapította, hogy ezek a közvetlen anyagi ráfordítások és technikai átállási kényszerek valós kárt okoznak az államoknak, így a peres eljárás megalapozottsága nem kérdőjelezhető meg.
A mostani bírósági döntés nem az egyetlen jogi akadály, amellyel a Fehér Ház választási kezdeményezései szembesülnek. A szövetségi igazságügyi tárca korábban egy figyelmeztető levelet is kiküldött mind az ötven állam választási szerveinek, amelyben büntetőjogi felelősségre vonással fenyegette meg azokat a tisztségviselőket, akik nem jogosult személyeknek állítanak ki szavazólapot. A bíróság azonban tisztázta, hogy az elnöki adminisztráció nem használhatja a büntetőeljárások kilátásba helyezését a helyi tisztségviselők megfélemlítésére vagy befolyásolására.
Az Egyesült Államok politikai légköre rendkívül feszültté vált a közelgő novemberi félidős választások közeledtével. A törvényhozási többség sorsa múlik a szavazáson, így mindkét nagy párt kiemelt figyelmet fordít a választási eljárás minden egyes elemere. Miközben a republikánus oldal a választási integritás védelmét és a szigorúbb ellenőrzést szorgalmazza, a demokraták és a civil jogvédő csoportok a választói jogok csorbítását és a választási részvétel elnehezítését látják a kormányzati intézkedésekben. A republikánus többségű törvényhozásban ezzel párhuzamosan zajlik a szövetségi szavazási szabályokat szigorítani kívánó törvényjavaslatok tárgyalása is.
A fellebbviteli bíróság elutasító határozatát követően az igazságügyi minisztérium képviselői jelezték, hogy készséggel fordulnak az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságához a kedvezőtlen döntés felülvizsgálatáért. Amennyiben a legfelsőbb bírói fórum elvállalja az ügy tárgyalását, a végleges döntés alapvető hatással lehet a novemberi voksolás lebonyolítására és a szövetségi elnöki hatalom kereteire a választási igazgatás területén. A jogi eljárások felgyorsulása várható, mivel a választási szerveknek heteken belül véglegesíteniük kell a szavazási protokollokat és a nyomtatványok gyártását.