Babiš ellenzéki vezért gyárt a cseh államfőből

A prágai vár és a Straka Akadémia, vagyis a cseh kormány székhelye között már alig működik a közvetlen párbeszéd. Petr Pavel köztársasági elnök és Andrej Babiš miniszterelnök a fontos ügyekről jórészt a sajtóból értesül, miközben mindketten azt állítják, hogy a másik fél zárkózik el az egyeztetéstől. A Deník N július 27-i elemzése szerint a személyes és politikai ellentét mostanra az állam működésében is nyomot hagy: a külpolitika, a költségvetés és hamarosan a közmédia finanszírozása is ugyanannak a hatalmi küzdelemnek a terepévé válik.

A feszültség a NATO ankarai csúcstalálkozója körül éleződött ki. Babiš kormánya kizárta az elnököt a hivatalos küldöttségből, holott a korábbi húsz csúcsból tizenkilencen a mindenkori államfő vezette a cseh delegációt. Pavel, aki korábban a cseh vezérkar főnöke és a NATO Katonai Bizottságának elnöke volt, hatásköri keresetet nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. A kabinet erre magát a testületet is bírálni kezdte, amiért napirendre vette az ügyet. A vita így már arról szól, ki képviselheti az országot a legfontosabb biztonságpolitikai fórumokon, és milyen szerep marad a közvetlenül megválasztott elnöknek a parlamentáris rendszerben.

A múlt héten újabb fordulat következett. Pavel hivatalba lépése óta először küldött vissza törvényt a jelenlegi kormánynak. A közpénzügyi szabályokat átíró csomag kulcsfontosságú Babiš programjához, mert szélesebb mozgásteret adna a kiadások növeléséhez. A jogszabály a közlekedési, vízügyi és energiabiztonsági beruházások hosszú listáját kivenné a kiadási korlátok alól, továbbá tágítaná a védelmi kiadásokra vonatkozó kivételt. Biztonsági helyzet romlására hivatkozva a kabinet akár tíz százalékkal is túlléphetné a parlament által megszavazott kiadási összeget.

Az elnök indoklása két pontra épül. Szerinte a lazább szabályok veszélyeztetik a közpénzügyek hosszú távú fenntarthatóságát, és meggyengítik a törvényhozás ellenőrző szerepét. A cseh Nemzeti Költségvetési Tanács arra figyelmeztetett, hogy a kivételek hatása jelenleg megbecsülhetetlen, miközben az ország változatlan pályán 2037 körül érheti el az adósságféket. Pavel kifogásolta azt is, hogy a pénzügyminisztérium nagyobb befolyást kapna több független intézmény költségvetése fölött, megszűnnének a negyedéves végrehajtási jelentések, a féléves beszámolókat pedig a teljes képviselőház helyett csupán egy bizottság tárgyalná.

Babiš a vétót felelőtlennek, átgondolatlannak és aktivistának nevezte, majd azzal vádolta az elnököt, hogy veszélybe sodorja az egészségügy, a honvédelem és a biztonság finanszírozását. A kormánytöbbség várhatóan felülírja az államfő döntését, ehhez a kétszáz tagú képviselőházban legalább 101 szavazat kell. A jogszabály ezért valószínűleg hatályba lép, a konfliktus politikai következménye viszont megmarad. A Deník N szerint a felek előzetesen még erről a nagy horderejű ügyről sem beszéltek egymással, így az érvek rögtön nyilvános támadások formájában jelentek meg.

Pavel egyelőre óvatosan választja meg az ütközési pontokat. A lapnak nyilatkozó Josef Mlejnek politológus racionális lépésnek tartotta a költségvetési vétót, mert az elnök mögött komoly szakmai érvek sorakoznak, és a kormány szavazóinak egy része is érzékeny az államadósságra, valamint az ellenőrzés gyengítésére. Az államfő más ügyekben kerüli a blokkolást: a közelmúltban jóváhagyta az új nagykövetek kinevezését, vagyis nem használ fel minden rendelkezésére álló eszközt a kabinet akadályozására.

Ez azért fontos, mert Pavel 2023-ban Babišt győzte le az elnökválasztás második fordulójában, támogatói között azonban a mai kormánytáborhoz kötődő választók is voltak. A Deník N által idézett STEM-adatok szerint az ANO előző ősszel szavazó híveinek nagyjából egyharmada júniusban is teljesen vagy inkább megbízott az elnökben. A Motoristák választói között még erősebb volt ez a bizalom. Ha Pavel öncélú kormányellenes harcost alakítana, elveszíthetné e közeg egy részét; ha viszont jól körülhatárolt ügyekben lép fel, a középen álló szavazók szemében ő lehet a hatalmi ellensúly.

Babiš stratégiája éppen ezért arra épül, hogy Pavelt az ellenzék tényleges vezetőjeként mutassa be. A miniszterelnök egyik közösségi médiás videójában véletlenül láthatóvá vált jegyzetek szerint az államfőt olyan szereplőként kívánja ábrázolni, aki az ellenzék helyett beszél, miközben a parlamenti pártok csak visszhangozzák a mondatait. Babiš később egy rajongó tanácsainak nevezte a feljegyzést, a megfogalmazás azonban pontosan illeszkedik hónapok óta követett kommunikációjához.

A taktika érthető: az ANO vezette koalíció erős többséggel rendelkezik a képviselőházban, így a hagyományos pártellenzék kevés döntést képes megakadályozni. A közvetlen választói felhatalmazással bíró Pavel viszont országos tekintéllyel, vétójoggal, kinevezési hatáskörökkel és jelentős külpolitikai láthatósággal rendelkezik. Babiš számára előnyös lenne pártpolitikai szereplővé fokozni le, mert így a vele szembeni támadás a megszokott kormány–ellenzék küzdelem részeként adható el. A veszély az, hogy ezzel maga a miniszterelnök emeli Pavelt a kabinet legfontosabb kihívójává.

A következő hónapok több alkalmat kínálnak az újabb összecsapásokra. Az elnök elé kerülhet az elektronikus pénztárgépes nyilvántartás újbóli bevezetése, amelyre a kabinet a későbbi bevételeinek egy részét alapozza. Ősszel jöhetnek a közmédia finanszírozását átalakító törvények. Babišék meg akarják szüntetni a Cseh Televízió és a Cseh Rádió előfizetési díját, és költségvetési finanszírozásra térnének át. Pavel többször bírálta a tervet, a sajtószabadság védelmezői pedig attól tartanak, hogy az új rendszer kiszolgáltatná a közszolgálati intézményeket az aktuális kormánytöbbségnek.

Külön csata várható a 2027-es költségvetésről és a védelmi kiadásokról. Pavel következetesen magasabb katonai ráfordítást és Ukrajna támogatásának fenntartását sürgeti, Babiš kabinetje viszont visszafogottabb politikát folytat, és 2026-ban is a NATO által elvárt két százalék alatt tartotta a honvédelmi kiadásokat. Személyi ügyekben is összeütközhetnek. A nagykövetek kinevezéséhez és visszahívásához együttműködésre van szükség, így egy-egy diplomata sorsa újabb intézményi alkudozást kényszeríthet ki.

A Deník N elemzése alapján egyik félnek sem érdeke a korlátlan eszkaláció. Babiš és Pavel választói részben ugyanazok, ezért minden újabb támadás saját táborukból is elidegeníthet embereket. Az elnök vétója jogilag legyőzhető, politikailag mégis jelzés: a kormány többsége nem jelenti az ellenőrzés teljes hiányát. A miniszterelnök viszont a kompromisszum helyett egyelőre ellenfelet épít a prágai vár lakójából. Minél tovább marad el a közvetlen egyeztetés, annál valószínűbb, hogy a következő törvény, kinevezés vagy külpolitikai vita ismét államfő és kormányfő nyilvános párbajává válik.

KERETEK