Ezért támadják az ukránok az értékes orosz céget

Új szakaszába lépett az ukrán hadi stratégia az oroszországi hátország elleni csapások tekintetében, miután az ukrán védelmi erők szisztematikus drón- és rakétatámadás-sorozatot indítottak az orosz elektronikus kereskedelem legnagyobb szereplője, a Wildberries elosztóközpontjai ellen. A stratégiai váltás hátterében az a szándék áll, hogy a katonai és finomítói célpontok után az orosz lakosság mindennapi életét alapjaiban meghatározó logisztikai hálózatokat is elérje a háború közvetlen hatása. A támadássorozat rövid idő alatt komoly fennakadásokat okozott az orosz kiskereskedelmi ellátási láncokban, és rávilágított arra a tényre, hogy a civilnek tekintett digitális platformok milyen mértékben váltak az orosz hadigépezet szerves részévé.

A hadi cselekmények intenzitása és földrajzi kiterjedése jól mutatja a kijevi tervezők szándékait. Az ukrán drónok és rakéták kilenc stratégiai fontosságú logisztikai központot találtak el Oroszország legfontosabb gazdasági és közigazgatási régióiban, beleértve Moszkva és Szentpétervár környékét, a krími Szimferopolt, valamint Krasznodart és Voronyezst. A független orosz sajtóbeállítások és adatelemzések rámutatnak arra, hogy az érintett időszakban az ukrán erők több támadást hajtottak végre az online kereskedelmi óriás raktárai ellen, mint amennyi finomítói és üzemanyag-tárolói létesítményt célba vettek. Ez a számszerű eltolódás jelzi, hogy a finomítók elleni korábbi akciók mintájára Kijev egy újabb kulcsfontosságú szektort azonosított a nyomásgyakorlásra.

A csapások által okozott anyagi és humán kár mértéke rendkívül súlyos. A piaci elemzőházak és a moszkvai gazdasági kutatóintézetek becslései szerint a Wildberries logisztikai infrastrukturális veszteségei és a megsemmisült árukészletek értéke eléri a 3–4,4 milliárd dollárt. Az orosz hatósági közlések alapján a raktárépületeket ért találatokban legalább kilenc logisztikai dolgozó életét vesztette. Az anyagi károkon túlmenően a támadások súlyos csapást mértek a platformon értékesítő kis- és középvállalkozók tömegeire. Oroszországban vállalkozók tízezrei használják a felületet termékeik értékesítésére, és a raktárakban felhalmozott áruk megsemmisülése sokuk számára a teljes csődöt jelenti, hiszen a biztosítási és kártalanítási folyamatok bizonytalanok.

A Wildberries elleni fellépés stratégiai logikája szorosan kapcsolódik az orosz energiainfrastruktúra elleni korábbi támadásokhoz. A finomítók elleni dróncsapások az ország számos régiójában üzemanyaghiányhoz és a töltőállomások előtt kígyózó sorokhoz vezettek, ami közvetlenül éreztette hatását az átlagpolgárok életében. Az online kereskedelmi hálózat megcélzása hasonló elven működik: a cég szolgáltatásait havonta több mint 80 millió felhasználó veszi igénybe, vagyis az orosz lakosság több mint fele rendszeresen vásárol a felületen. A nagyvárosoktól a távoli vidékekig terjedő logisztikai hálózat kiesése olyan mindennapi hiánycikkeket és szállítási fennakadásokat idéz elő, amelyek jelenléte a háború valóságát elhozhatja az orosz hátországba.

A kijevi vezetés kalkulációi szerint a gazdasági Ellehetetlenülés és a megélhetési tönkremenetel olyan társadalmi feszültséget generálhat a kisvállalkozói rétegben, amely végső soron belső elégedetlenséghez vezethet. Az ukrán elnöki hivatal tanácsadóinak nyilatkozatai rámutatnak: ha a megélhetésüket elveszítő orosz állampolgárok és kisvállalkozók szembesülnek a teljes anyagi csőddel, a felhalmozódott elégedetlenséguk a kormánypolitika ellen fordulhat. Elemzők ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy ez a stratégia kockázatokat is hordoz, hiszen az orosz állami propaganda a civil jellegű infrastruktúra elleni akciókat előszeretettel használja fel a lakosság mozgósítására és a háborús narratíva megerősítésére.

Az ukrán álláspont szerint a Wildberries elleni támadások nem tekinthetők tisztán civil célpontok elleni akcióknak, mivel a cég tevékenysége ezer szállal kötődik az orosz hadiiparhoz és a frontvonalon harcoló alakulatok ellátásához. Volodymyr Zelensky ukrán elnök és a kijevi katonai vezetés hangsúlyozza, hogy a platformon keresztül nagymennyiségű kettős felhasználású katonai felszerelést és technológiai eszközt értékesítenek. A felületen rendszeresen beszerezhetők az orosz katonák számára szükséges éjjellátó készülékek, infravörös optikák, golyóálló mellények, valamint a drónok összeszereléséhez használt elektronikai alkatrészek és microchipek.

A frontvonalbeli orosz alakulatok ellátási nehézségei miatt kialakult egy olyan logisztikai gyakorlat, amelyben a katonák hozzátartozói és a civil támogatói hálózatok a Wildberries felületén keresztül vásárolják meg a túléléshez és a harci cselekményekhez szükséges felszereléseket. Így bár az platformon áramló áruk döntő többsége civil fogyasztási cikk, a logisztikai hálózat jelentős kapacitásokat biztosít a katonai célú beszerzések lebonyolítására is. Ezen túlmenően a cég Oroszország egyik legnagyobb adófizetője, amely éves szinten több mint 175 milliárd rubeles profittal működik, így a működéséből származó adóbevételek közvetlenül a moszkvai hadi költségvetést gyarapítják.

A vállalat alapítója és vezetője, Tatyana Bakalchuk – aki egyben Oroszország leggazdagabb nője – már 2021 óta szerepel az ukrán szankciós listákon. Kijev már a teljes körű invázió megindítása előtt azzal vádolta a céget, hogy felületet biztosít a kelet-ukrajnai szakadár területeken harcoló oroszbarát fegyveres csoportok felszerelésének értékesítéséhez. A cégvezető és a vállalat szoros kapcsolatai az orosz államigazgatással és a védelmi szektorral tovább erősítik azt a kijevi érvelést, miszerint a logisztikai hálózat legális katonai célpontnak minősül a nemzetközi jog keretei között.

A támadások jogi és etikai megítélése ugyanakkor komoly vitákat váltott ki még az orosz ellenzéki és az nemzetközi jogi szakértői körökben is. A független elemzők rámutatnak, hogy a civil ellátási láncok elleni csapások határterületet jelentenek a katonai szükségesség és a civil infrastruktúra védelme között. A vitákat élesíti az a tény is, hogy korábban az orosz erők által végrehajtotta ukrán csomagküldő és logisztikai hálózatok – mint a Nova Poshta – elleni rakétatámadásokat Kijev és a nemzetközi közösség háborús bűncselekményként értékelte. Az ukrán vezetés szerint viszont a két eset nem összehasonlítható, mivel a Wildberries közvetlenül vesz részt a hadiipari beszerzések lebonyolításában.

Katonai szakértők valószínűsítik, hogy Kijev a jövőben is folytatja a dróncsapások célpontjainak diverzifikálását. A korábbi finomítói kampány tapasztalatai azt mutatták, hogy az orosz légvédelem egy idő után képes alkalmazkodni a fenyegetésekhez, és megerősíti a kiemelt energetikai létesítmények védelmét. Ha azonban az ukrán drónok a gazdaság teljesen eltérő területeit, például az elektronikus kereskedelem raktárait és elosztóközpontjait veszik célba, az orosz védelmi erők képtelenek lesznek minden potenciális célpontot lefedni. A támadások kiterjesztése így nemcsak gazdasági károkat okoz, hanem a védelmi kapacitások elaprózására is kényszeríti Moszkvát a közelgő parlamenti választások előtt.