Trump nem adja fel, manipulálni akarja a választást
Rendkívüli indítványt intézett az amerikai elnök a Legfelsőbb Bírósághoz a novemberi félidei voksolás közeledtével. A törvényi módosítások és az állami hatáskörök körüli éles jogi csata kimenetele a kongresszusi többséget is átrendezheti.
Kevesebb mint száz nappal az egyesült államokbeli félidei kongresszusi választások előtt tetőfokára hágott a jogi és politikai küzdelem a szavazási eljárásrend átalakítása körül. Az Igazságügyi Minisztérium rendkívüli eljárás keretében fordult a szövetségi Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényt szerezzen Donald Trump elnök választási reformokat célzó elnöki rendeletének. A washingtoni kormányzat azt kéri a legfelsőbb bírói testülettől, hogy helyezze hatályon kívül az alsóbb fokú bíróság döntését, amely blokkolta az elnöki utasítás végrehajtását. A jogi csatározás közvetlenül érinti a választói adatbázisok szövetségi szintű gyűjtését, a levélszavazás feltételeinek szigorítását, valamint a választópolgárok azonosításának országos szabályozását. A tét óriási, hiszen a novemberi voksoláson a Képviselőház teljes tagsága és a Szenátus egyharmada újul meg, miközben a republikánusok mindkét házban rendkívül törékeny többséggel rendelkeznek, így minden egyes mandátum sorsa döntő jelentőséggel bír a törvényhozási hatalom szempontjából.
A bírósági vita gyökerei az elnöki hatáskörök és az egyes államok alkotmányos jogállásának ütközésére vezethetők vissza. Az alsóbb fokú bíróság korábbi elmarasztaló határozatában kifejtette, hogy az elnöki rendelet túllépi az végrehajtó hatalom jogkörét, mivel az amerikai alkotmány és a vonatkozó szövetségi jogszabályok értelmében a választások megszervezése, a lebonyolítás rendjének megállapítása és az eljárási szabályok kijelölése az tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik. A rendelet elleni peres eljárást elsősorban a demokrata vezetésű tagállamok, valamint a fővárosi szövetségi kerület, a District of Columbia kezdeményezték, azzal érvelve, hogy a washingtoni adminisztráció törvénytelenül próbálja meg magához ragadni a választási igazgatást. A Legfelsőbb Bíróság augusztus 3-ig adott határidőt a felperes államoknak arra, hogy benyújtsák írásos jogi ellenérveiket a kormányzat rendkívüli indítványával szemben, így a testület döntése az elkövetkező hetekben várható.
A választási rendszer gyökeres átalakításának szándéka már a korábbi hónapokban is komoly alkotmányos vitákat gerjesztett. A Fehér Ház arra törekedett, hogy a választójogot és a voksolási eljárásrendet szövetségi hatáskörbe vonja, ám ezen törekvéseit a bíróságok egymás után utasították el. A jogi kudarcok sorát gyarapította a választókerületek átrajzolása körül kialakult küzdelem is, amelyben a kormánypárti törekvések szintén vereséget szenvedtek a bírósági fórumokon. A republikánusok által kezdeményezett szavazókörzeti átrajzolásokat, amelyek a kormánypárti jelölteknek kedveztek volna a szoros körzetekben, a független igazságszolgáltatási szervek egymás után nyilvánították jogellenesnek, megakadályozva a választási térkép egyoldalú átrajzolását a félidei választások előtt.

Az amerikai választási rendszer egyik sajátossága, hogy az európai államokkal ellentétben az Egyesült Államokban nem létezik központi lakcímnyilvántartás és állami népességregiszter. A szavazati jog gyakorlásának elengedhetetlen feltétele, hogy az állampolgárok aktívan regisztrálják magukat a választói névjegyzékbe. A Trump-adminisztráció által szorgalmazott szigorítások pontosan ezt a regisztrációs folyamatot tennék lényegesen kötöttebbé. Az elnöki kezdeményezés értelmében a választóknak hivatalos okmányokkal, például születési anyakönyvi kivonattal vagy amerikai útlevéllel kellene igazolniuk állampolgárságukat és személyazonosságukat a regisztráció során.
A kormányzat érvelése szerint a szigorúbb feltételek elengedhetetlenek a választások tisztaságának megőrzéséhez és a visszaélések kiszűréséhez. A Fehér Ház azzal indokolja a szövetségi fellépést, hogy meg kell akadályozni az amerikai állampolgársággal nem rendelkező személyek, a illegális bevándorlók esetleges szavazását, biztosítva a törvényes választási folyamatot. A szigorítások kritikusai és a polgárjogi szervezetek ezzel szemben úgy vélik, hogy az állampolgársággal nem rendelkezők szavazása elenyésző, elhanyagolható jelenség az amerikai választási gyakorlatban. Kiemelik, hogy a bürokratikus akadályok emelése elsősorban azokat a szegényebb, kisebbségi vagy fiatal választókat szoríthatja ki a voksolásból, akik nem rendelkeznek érvényes útlevéllel, vagy nem tudják könnyen beszerezni a születési dokumentumaikat.

A választási jogszabályok körüli csata tétjét tovább növeli a washingtoni törvényhozás jelenlegi erőviszonya. A félidei választásokon a százfős Szenátus egyharmadáról, valamint a 435 fős Képviselőház összes helyéről döntnek a választók. Mivel a republikánusok többsége mindkét házban rendkívül szűk, a szavazási szabályok legkisebb módosítása vagy bizonyos választói csoportok részvételi arányának megváltozása is felboríthatja a parlamenti egyensúlyt. Ha az ellenzéknek sikerül többséget szereznie akárcsak az egyik kamarában is, az érdemben megbéníthatja a kormányzati jogalkotást és a kormányzati kezdeményezések elfogadását az elnöki ciklus hátralévő részében.
A szövetségi Legfelsőbb Bíróság elé kerülő sürgősségi indítvány kimenetele azért is bizonytalan, mert a testületben ugyan konzervatív többség van, ám a bírák az elmúlt időszakban több ízben is határozottan kiálltak a tagállami hatáskörök védelme mellett a szövetségi beavatkozásokkal szemben. A döntésig hátralévő hetekben a tagállami igazságügyi szervek és a polgárjogi csoportok össztűz alá veszik a Fehér Ház érvelését. A jogi csata kimenetele nem csupán a novemberi félidei választások technikai lebonyolítását határozza meg, hanem hosszú távra kijelölheti a szövetségi kormányzat és az egyes tagállamok közötti alkotmányos határokat az amerikai demokrácia egyik legérzékenyebb területén.