Tizenhárom oltórepülővel a pusztító európai tűzvész ellen
Brüsszel sürgősségi légiflotta bevetésével támogatja Spanyolországot és Franciaországot a tomboló erdei tüzek leküzdésében. A gyorsuló felmelegedés miatt a szakértők az Európai Unió katasztrófavédelmi kapacitásainak drasztikus bővítését sürgetik.
Rendkívüli méretű erdőtüzek pusztítanak Dél-Európában, ahol Spanyolországban nyolcvanezer hektár, Franciaországban pedig negyvenkét ezer hektár erdő és vegetáció vált a lángok martalékává. Az Európai Bizottság brüsszeli tájékoztatása alapján a hatóságok az érintett területeken egyelőre képtelenek megfékezni a tűzvészt. A megfigyelési adatok azt mutatják, hogy a kora őszi időszakig tartó európai erdőtűzszezon minden korábbi negatív rekordot megdönt. Ez a fejlemény különösen aggasztó annak fényében, hogy az előző évben is kiugróan magas volt a megperzselt területek aránya, amikor egymillió hektárnyi erdő égett le a kontinensen. Szakértői becslések szerint a jelenlegi szezon teljes mérlege meghaladja majd ezt a drámai mértéket, ami hatalmas ökológiai és anyagi károkat okoz.
A katasztrófavédelem és a tüzek elfojtása alapvetően nemzeti hatáskörbe tartozik, ám a rendszeresen érintett déli államok tűzoltóságai évtizedek óta szorosan együttműködnek egymással. Az Európai Unió az elmúlt években formalizálta ezt a kooperációt az EU Polgári Védelmi Mechanizmusának keretein belül. A stratégiai védelmi háló szerves részét képezi a rescEU elnevezésű tartalék, amely különböző katasztrófahelyzetek – például kémiai vagy sugárszennyezések és kiterjedt erdőtüzek – kezelésére szolgáló erőforrásokat tömörít. A biztonsági tartalékokat huszonkét tagállamban raktározzák, biztosítva a gyors áttelepítést a kríziszónákba.
A közös védekezés gerincét egy saját uniós légi flotta kiépítése alkotná, amely a tervek szerint tizenkét oltórepülőgépből, öt tűzoltó helikopterből és egy egészségügyi evakuációs repülőgépből áll majd. E flotta zászlóshajója a Canadair 415-ös modell, amely több mint hatezer liter oltóvíz szállítására és kibocsátására képes. A kétéltű gépek nyílt vízfelületekről, tavakból vagy tengeröblökből menet közben, a vízfelszínen sikelve töltik fel tartályaikat. A stratégiai légi kapacitás kiépítése egyelőre papíron létezik, mivel a megrendelt oltógépek legyártása és leszállítása a következő négy évben valósul meg. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az első saját tulajdonú oltógép érkezése a következő év során várható, míg a teljes tizenkét darabos flotta munkába állítása 2030-ra fejeződik be.
A gyártási és szállítási idő elhúzódása mögött globális kapacitáshiány húzódik meg. A világpiacon egyetlen olyan gyártó működik, amely képes nagyméretű, speciális oltórepülőgépek előállítására: a kanadai De Havilland Aircraft of Canada. A vállalat jelenleg a Canadair 515-ös, modernizált típus gyártásának előkészítésén dolgozik, miközben a világ minden tájáról érkező megrendeléseket kell kiszolgálnia. A globális felmelegedés miatt nemcsak az európai államok, hanem az észak-amerikai és ázsiai hatóságok is egyszerre próbálják bővíteni légi oltókapacitásaikat. A piacon elérhető alternatív lehetőségek, mint a luxemburgi Cargolux leányvállalata által gyártott Air Tractor gépek vagy a különböző helikopterek, legfeljebb háromezer liter oltóanyagot tudnak felszállítani, ami fele a Canadair kapacitásának.
A saját uniós flotta teljes felállásáig az Európai Unió a tagállamok és a partnerországok által felajánlott, huszonkét oltógépből és öt helikopterből álló készenléti kontingensre támaszkodik. Ebből a közös keretből jelenleg hét repülőgép és négy helikopter teljesít szolgálatot a franciaországi tűzfészkeknél, míg Spanyolországban hat oltógép vesz részt az oltási munkálatokban. A bevetett légi járműveket Portugália, Görögország, Olaszország, Svédország, Németország, Csehország, Szlovákia és Törökország biztosítja a 2026-os műveleti csapat részeként. A spanyolországi területeken emellett száznegyven portugál szárazföldi tűzoltó segít a lángok megfékezésében, miközben az uniós Copernicus műholdrendszer valós idejű adatszolgáltatással támogatja a parancsnoki törzsek munkáját.
Brüsszelben jelenleg is tárgyalások folynak a megrendelt légi flotta további bővítéséről, ám a szakértők figyelmeztetnek: önmagában a technikai eszközök számának növelése nem jelent garanciát a sikerre. Az Európai Bizottság illetékesei elismerték, hogy még ötven Canadair repülőgép megléte sem lenne elegendő a jelenlegi krízis teljes felszámolására. A Spanyolországban és Franciaországban pusztító tüzek intenzitása olyan elképesztő méreteket öltött, hogy azokat közvetlen vízdobásokkal fizikai képtelenség eloltani. A helyszíni beszámolók szerint a francia területeken tomboló tűzvész több ponton az észak-amerikai gigatüzek tulajdonságait mutatta, ahol a keletkező extrém hőség saját zivatari időjárási rendszereket generált.
A rövid és hosszú távú kilátások egyaránt aggodalomra adnak okot a meteorológiai előrejelzések alapján. A térséget elérő újabb kánikulahullám negyven Celsius-fok feletti hőmérsékletekkel tovább nehezíti a kimerült tűzoltó egységek dolgát. Egyedül Franciaországban legalább hetvennégy tűzoltó szenvedett sérüléseket a harci cselekményekre hasonlító oltási műveletek során. Hosszabb távon komoly kockázati tényezőt jelent, hogy Európa a leggyorsabban melegedő kontinens a Földön, ami a mediterrán régiókon túl a középső és északi területeken is drasztikusan megnöveli a tűzveszélyt. A meteorológiai adatokra – hőmérsékletre, páratartalomra és szélerősségre – épülő erdei tűzindex mutatói folyamatos emelkedést mutatnak a kontinentális területeken.
A helyzetet tovább súlyosbítja a Csendes-óceán térségében kiépülő globális El Niño éghajlati jelenség. A klímakutatók számításai szerint a globális átlaghőmérséklet emelkedése a következő évben elérheti a kritikus, iparosodás előtti szinthez képest mért két Celsius-fokos küszöbértéket. Ez a változás a növényzet kiszáradásához és az éghető anyag felhalmozódásához vezet az erdőségekben, ami a legkisebb emberi gondatlanság vagy villámcsapás esetén is megfékezhetetlen tűzvészeket eredményez. Az uniós katasztrófavédelmi szakemberek emiatt rávilágítanak arra, hogy az reaktív oltási műveletek mellett a megelőzésre, az erdőgazdálkodási struktúrák átalakítására és a védelmi sávok kiépítésére kell helyezni a hangsúlyt.
A szakértői értékelések szerint az erdei tüzek elleni védekezésben gyökeres szemléletváltásra van szükség az európai államokban. A hagyományos tűzoltási stratégiák, amelyek a lángok közvetlen elfojtására törekednek, a rendkívüli intenzitású tüzek esetében elérik teljesítőképességük határait. Az erdőállományok összetételének megváltoztatása, a tűzzáró zónák kialakítása, valamint a kontrollált, megelőző égetések alkalmazása elengedhetetlen elemeivé válnak a jövőbeli katasztrófavédelmi stratégiáknak. Az uniós tagállamoknak emellett a korai jelzőrendszerek és a mesterséges intelligenciára épülő kamerahálózatok kiépítését is fel kell gyorsítaniuk a korai szakaszban történő beavatkozás érdekében.
A gazdasági és szociális következmények szintén súlyos terheket rónak az érintett régiókra. A turizmusból élő mediterrán területeken a tüzek miatt elrendelt kimenekítések és a füstlepel jelentős kiesést okoznak a vendéglátásban, míg az erdészetek és mezőgazdasági vállalkozások évtizedes fejlesztéseiket veszítik el órák alatt. Az európai újjáépítési és katasztrófaalapokból biztosított támogatások elengedhetetlenek a károsult kistérségek talpra állításához, ám a pusztítások rendszeressé válása a biztosítási szektort és a nemzeti költségvetéseket is nehezen kezelhető kihívások elé állítja. Az európai összetartás és a közös erőforrások hatékony bevetése így nem csupán elvi kérdés, hanem a kontinens lakosságának biztonságát garantáló elengedhetetlen feltétel.