Diplomáciai feszültség kíséri az ENSZ-főtitkárválasztást

A meglévő nemzetközi feszültségek mélyülését és a diplomáciai fegyvernemek élesedését hozta az Egyesült Nemzetek Szervezete New York-i központjában zajló legújabb egyeztetéssorozat. A Biztonsági Tanács legutóbbi ülésén nyílt köztéri összecsapás alakult ki a két nagyhatalom, az Egyesült Államok és Franciaország képviselői között, ami jól mutatja a világszervezetben tapasztalható ellentéteket. Amikor a francia nagykövet, Jérôme Bonnafont átvette a szót a testület előtt, az amerikai küldöttség tagjai tüntetőleg elhagyták az üléstermet. Dan Negrea, az amerikai delegáció képviselője a nyilvánosság előtt téves hatásvadászatnak nevezte a francia megszólalást, kijelentve, hogy a washingtoni vezetés nem kíván asszisztálni a lekezelő politikai szövegekhez. A drámai közjáték egy hosszas diplomáciai üzenetváltás betetőzése volt, amely éppen a szervezet életének egyik legfontosabb döntési időszakában robbant ki.

Az amerikai és az európai diplomáciai testületek közötti viszony már hónapok óta rendkívül feszült a Biztonsági Tanácsban. A helyzetet tovább nehezítik azok a drasztikus washingtoni költségvetési megvonások, amelyek komoly pénzügyi és működési válságba sodorták a világszervezet intézményeit. A diplomáciai konfliktus közvetlen kiváltó oka az volt, hogy az amerikai kormányzat megpróbálta megakadályozni Volker Türk emberi jogi főbiztos újraválasztását. Az osztrák jogász a mandátuma alatt rendszeresen és határozottan bírálta a washingtoni külpolitikát, továbbá a gázai és az ukrajnai háború kapcsán is éles megfogalmazásokat használat. A francia ENSZ-képviselet reagálásában élesen elítélte a washingtoni hozzáállást, rámutatva arra, hogy az Egyesült Államok korábbi emberi jogi vezető szerepe megszűnt, és a szavazáson olyan államokkal került egy platformra, mint Észak-Korea, Nicaragua, Mali és Oroszország. Ezt a francia nyilatkozatot követően vonult ki az amerikai küldöttség a teremrből.

A feszült diplomáciai légkör ellenére Volker Türk végül jelentős többséggel szerezte meg az újabb tisztséget. A szavazáson 144 tagállam támogatási voksot adott le, míg tíz ország – köztük az Egyesült Államok, Oroszország és Izrael – a megválasztása ellen szavazott, tizenhárom állam pedig tartózkodott. A voksolás eredményének kihirdetését követően a washingtoni adminisztráció azonnal bejelentette, hogy felülvizsgálja az Emberi Jogi Főbiztosi Hivatalnak szánt szövetségi támogatások átutalását. Ez a lépés újabb komoly anyagi csapást jelent a szervezet számára, amely a meglévő forráshiány miatt már amúgy is teljesítőképessége határain működik.

A tagdíjak és az önkéntes hozzájárulások csökkentése nem kizárólag a bürokratikus apparátus működését sújtja, hanem közvetlenül veszélyezteti a nemzetközi humanitárius akciókat. Barham Salih, az ENSZ menekültügyi főbiztosa a napokban kiemelte, hogy a világban jelenleg minden korábbinál magasabb a kényszerűen otthonukat elhagyni kényszerülő emberek száma, miközben a probléma kezelésére fordítható erőforrások rohamosan fogynak. A pénzügyi megvonások következtében a menekültügyi szervezet kénytelen visszavágni a helyszíni segélyprogramokat és a menekülttáborok fenntartására szánt kereteket, ami közvetlen humanitárius katasztrófával fenyeget a válságövezetekben.

A világszervezet pénzügyi helyzetének stabilizálása és az intézményrendszer átfogó újjászervezése jelenti majd a legnagyobb kihívást a következő főtitkár számára. António Guterres jelenlegi főtitkár megbízatása az év végén lejár, a tisztségért folyó küzdelem pedig a döntő szakaszába lépett. A korábbi választásokhoz képest a hivatalos jelöltek száma egyelőre visszafogottnak mondható, hiszen eddig összesen hét szakember nyújtotta be a pályázatát. A szervezetben alkalmazott nem hivatalos regionális rotációs elv alapján ezúttal a latin-amerikai és karibi térségből érkező diplomatának kellene következnie a vezetői székben. Ezzel párhuzamosan a tagállamok jelentős része határozottan szorgalmazza, hogy a világszervezet élére a történelem során először női vezető kerüljön.

A jelenlegi hét aspiráns közül négyen nők, ami híven tükrözi az esélyegyenlőségi törekvéseket. A mezőnyben szerepel Michelle Bachelet korábbi csilei elnök, valamint Rebeca Grynspan, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának costa ricai főtitkára. Melléjük csatlakozott a közelmúltban María Fernanda Espinosa, a Közgyűlés korábbi ecuadori elnöke, valamint Carolyn Rodrigues-Birkett egykori guyanai miniszter. A férfi jelöltek táborát erősíti Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség argentin igazgatója, Macky Sall volt szenegáli elnök, valamint Olara Otunnu ugandai politikus és diplomata, aki a napokban jelentette be hivatalosan az indulási szándékát.

A jelölési folyamat formális határidejének hiánya miatt a meglévő körihöz még újabb pályázók is csatlakozhatnak a következő hetekben. Az elmúlt időszakban a jelöltek nyilvános meghallgatásokon vettek részt, ahol a Közgyűlés és a civil társadalmi szervezetek képviselőinek kérdéseire válaszoltak. Ez a fajta átláthatósági törekvés a korábbi évtizedekben nem létezett, ám a végső döntés jellege érdemben nem változott. Az ENSZ alapokmánya szerint a főtitkár személyére a Biztonsági Tanács tesz javaslatot, amit a Közgyűlés formálisan jóváhagy. A valódi hatalmi harc így továbbra is a tizenöt tagú tanács zárt ajtói mögött zajlik.

A héten New Yorkban megkezdődtek az úgynevezett informális próbaszavazások, amelyek kulcsfontosságú indikátorként szolgálnak a jelöltek esélyeinek felmérésében. A Biztonsági Tanács öt állandó és tíz nem állandó tagja titkos voksoláson jelzi szimpátiáját vagy elutasítását az egyes pályázókkal szemben. A szavazólapok közül a piros színű kártyák hordoznak döntő súlyt, mivel ezeket az öt vétójoggal rendelkező nagyhatalom képviselői használják. A piros kártya bevetése azt jelzi, hogy az adott állam megakadályozza a jelölt kinevezését, így a próbaszavazások egymást követő fordulóiban a vesztes pozícióba kerülő pályázók fokozatosan visszalépnek.

Jelenleg nincs kimagasló esélyese a választásnak, bár egyes jelöltek már intenzív diplomáciai kampányt folytattak az elmúlt hónapokban. Rafael Grossi az atomenergia-ügynökség élén szerzett nemzetközi ismertségét próbálja kamatoztatni, míg Rebeca Grynspan komoly támogatottságot élvez a fejlesztési szervezetek körében. Michelle Bachelet kiterjedt ENSZ-es beágyazottsággal rendelkezik, ám az emberi jogi főbiztosként az ujgurok helyzetéről kiadott kritikus anyaga kiváltotta Kína határozott ellenszenvét, ami egy esetleges pekingi vétót is elővetíthet a zártkörű egyeztetéseken.

A főtitkárjelöltekre váró feladatok összetettsége a nemzetközi rend válságával áll közvetlen összefüggésben. A világszervezet cselekvőképességét nemcsak a pénzügyi források elapadása veszélyezteti, hanem a nagyhatalmi szembenállás elmélyülése is. A Biztonsági Tanács bénultsága a fegyveres konfliktusok kezelésében a teljes intézményrendszer hitelességét erodálja. Az új vezetőnek úgy kell majd egyensúlyoznia a szuperhatalmak eltérő érdekei között, hogy közben megőrizze a világszervezet függetlenségét és cselekvőképességét a globális kihívásokkal szemben.

A választási folyamat a következő hetekben éri el a tetőpontját, amikor a próbaszavazások során kirajzolódnak a valódi erőviszonyok. A színfalak mögötti alkuk és diplomáciai egyeztetések határozzák meg, hogy a megosztott nemzetközi közösség képes-e konszenzusos jelöltet találni a világszervezet élére. A tét hatalmas, hiszen az új főtitkár személye és mozgástere alapvetően határozza meg a nemzetközi diplomácia irányát az elkövetkező években.