Moszkva elhalasztja a mozgósítást a választások miatt

Az orosz hadvezetés és a politikai vezetés komoly döntési kényszerbe került a frontline-on kialakult helyzet és a belső társadalmi elégedetlenség határán. Bár a háborús gépezet folyamatosan nyeli az újabb és újabb emberi erőforrásokat, a kremlbeli stratégák mindent megtesznek annak érdekében, hogy elkerüljék a kényszerű, általános vagy részleges mozgósítás második hullámának bejelentését a szeptemberben esedékes parlamenti választások előtt. A moszkvai döntéshozók tapasztalatai szerint a kényszersorozások gondolata rendkívül éles társadalmi ellenállást válthat ki, ami veszélyeztetné a hatalom által elvárt magas részvételi arányt és a szavazás legitimációját. Dmitrij Medvegyev, az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese nyilvánosan háborús propagandának és az ukrán fél által terjesztett álhírnek nevezte az újabb mozgósítási hullám előkészületeit. Medvegyev állítása szerint az év első hat hónapjában kétszázezer ember írt alá önkéntes szerződést a fegyveres erőkkel, akik közül negyvenezer fő kifejezetten a drónkezelő egységekhez csatlakozott.

A hivatalos kincstári optimizmus ellenére az orosz társadalomban egyre érezhetőbbé válik a háborús fáradtság és a mindennapi életvitelt nehezítő gazdasági problémák súlya. Az üzemanyag-ellátási akadozások és az infrastruktúrát ért célzott ukrán dróntámadások – amelyek a Wildberrieshez hasonló, országos elérésű online kiskereskedelmi logisztikai központokat is elérték – közvetlenül éreztetik hatásukat a lakosság körében. A harctéri veszteségek pótlása ugyanakkor elkerülhetetlenné teszi a létszám bővítését. Vlagyimir Putyin orosz elnök elnöki rendeletben rögzítette az orosz fegyveres erők új létszámkeretét, amely immár kétmillió-ötszázezer főre emelkedett. Ebből a ténylegesen harcoló alakulatok és a harckészültségben lévő katonák száma eléri az egymillió-ötszázezer főt. Ez azt jelenti, hogy a katonai műveletek kezdete óta az orosz hadsereg állománya több mint félmillió fős bővülésen ment keresztül.

A haderőfejlesztés fókusza az utóbbi időszakban jelentősen eltolódott a technológiailag képzett szakszemélyzet irányába. Különösen nagy hiány mutatkozik drónkezelőkből, mérnökökből, orvosokból, hírközlési szakemberekből és informatikai fejlesztőkből. A toborzóközpontok garanciákat ígérnek a csatlakozó szakembereknek arra vonatkozóan, hogy szolgálatukat kizárólag a pilóta nélküli rendszerek üzemeltetésében vagy saját szakterületükön teljesíthetik, elkerülve a közvetlen gyalogsági összecsapásokat. Az orosz hadvezetés felismerte, hogy a korszerű hadviselésben a precíziós eszközök irányítói nagyobb hatásfokot képviselnek, mint a nagy létszámú, de alulképzett gyalogsági egységek.

Ezzel párhuzamosan az orosz törvényhozás kibővítette a frontszolgálatra bevonható elítéltek körét. A parlament által elfogadott új jogszabály értelmében mostantól a súlyosabb bűncselekményekért, például csalásért vagy kábítószer-kereskedelemért elítélt személyek is jelentkezhetnek a katonai szolgálatra, aminek teljesítésével mentesülnek a hátralévő büntetésük letöltése alól. Viktor Goremikin védelmi miniszterhelyettes tájékoztatása szerint az elítéltekből képzett egységeket szigorúan elkülönítik a büntetlen előéletű szerződéses katonáktól. A jogszabályi módosítás célja a potenciális jelöltek körének kiszélesítése, biztosítva a 2026-ra kitűzött létszámgyarapítási célok elérését.

A katonai szolgálat anyagi ösztönzői továbbra is rendkívül vonzóak az Orosz Föderáció szegényebb, elmaradottabb régióiban élő férfiak számára. Az Észak-Kaukázusban található Dagesztánban például az egyszeri szerződéskötési bónusz összege eléri a 2,9 millió rubelt, ami több mint 32 ezer eurónak megfelelő összegnek felel meg. Ezt az összeget kiegészíti a havi rendszeres zsold és a különféle szociális kedvezmények sora. Sok család számára ez jelentheti az egyetlen kitörési lehetőséget a mélyszegénységből vagy az eladósodottságból, még a magas kockázati tényezők ellenére is. A toborzási kampányok átfonják a mindennapokat: közösségi felületeken, egyetemeken és állami vállalatoknál egyaránt folyik a meggyőzés.

Az anyagi megfontolások mellett a toborzók tapasztalatai szerint jelen van a patriotizmus és a sértettség táplálta motiváció is. A kurszki régióba történt 2024-es ukrán betörést követően ugrásszerűen megnőtt azon jelentkezők száma, akik az orosz terület elleni támadásokra hivatkozva léptek be a seregbe. A terület visszaszerzésére indított hadműveletekben kulcsszerepet játszott az a mintegy 14 ezer észak-koreai katona, akiknek jelenlétét és helytállását Vlagyimir Putyin külön megköszönte a Moszkvába látogató észak-koreai külügyminiszternek, Csoj Szon Hinek. Az ukrán hírszerzés információi szerint Phenjan akár további harmincezer katona vezénylésére készülhet az oroszországi Voronyezs térségébe.

A független orosz sajtóorgánumok és elemzők egybehangzó értékelése szerint a katonai és a politikai vezetés zárt ajtók mögött folyamatosan egyeztet a mozgósítás technikai feltételeiről. Ugyanakkor egyetértés uralkodik abban, hogy a szeptemberi parlamenti választások lezárulása előtt semmilyen kényszerintézkedést nem vezetnek be. A hatalom számára kiemelten fontos a szavazási folyamat zökkenőmentessége és a stabilitás látszatának fenntartása. Ennek érdekében a kritikus hangok ellenőrzésére kombinált módszereket alkalmaznak: míg a háborút nyíltan ellenző független jelöltek indulását ellehetetlenítik, addig egyes mérsékelt ellenzéki pártok számára korlátozott mozgásteret engedélyeznek azokban a körzetekben, ahol nem veszélyeztetik a kormánypárti győzelmet.

A harctéri veszteségek és a technológiai átalakulás így együttesen formálják az orosz haderő jövőbeli szerkezetét. A döntéshozók reményei szerint az anyagi ösztönzők, a büntetés-végrehajtási intézetekből merített emberi erőforrás és a külföldi szövetségesek segítségével kihúzhatják a kritikus őszi időszakig. A választások lezárultával azonban a politikai korlátok elhárulnak, ami megnyithatja az utat a szélesebb körű katonai kötelezettségek kiterjesztése előtt.