Gubíkék külön indulnának, de a PS-szel tárgyalnak

A Magyar Szövetség köztársasági tanácsának határozata első olvasásra egyértelmű üzenetnek tűnt: a párt a következő szlovákiai parlamenti választáson saját listát akar állítani. Több politikus és sajtótermék azonnal úgy értelmezte a döntést, hogy ezzel lezárult a Progresszív Szlovákiával folytatott közeledés. A Denník N szerint ez túl gyors következtetés. A két párt kapcsolata továbbra is alakul, bár az együttműködés tartalma, formája és politikai ára még egyáltalán nem tisztázott.

A szlovák lap arra hívja fel a figyelmet, hogy a határozat közvetlenül nem említi a Progresszív Szlovákiát, és az önálló indulást is szándékként fogalmazza meg. Ez jogilag és politikailag jóval több mozgásteret hagy, mint egy végleges koalíciós tilalom. A dokumentum ráadásul kevés újdonságot tartalmaz: Gubík László már hónapokkal korábban is azt mondta, hogy a Magyar Szövetség saját listával készül a választásra, miközben lehetséges partnerekkel programokról és a választás utáni együttműködésről egyeztet.

Magdeme Klára, a párt szóvivője a Denník N-nek megerősítette, hogy a progresszívekkel folytatott tárgyalások nem szakadtak meg. A megbeszélések témája a választás utáni együttműködés, valamint azok a szakpolitikai területek, ahol a két párt közös álláspontra juthat. A nemzetiségi jogok mellett a gazdaság újraindítása, Dél- és Kelet-Szlovákia fejlesztése, illetve a leszakadó régiók helyzete is napirenden van.

Gubík László következetesen különválasztja a közös listát és a politikai párbeszédet. Májusban azt mondta, hogy a párt önállóan akarja meggyőzni a szlovákiai magyar közösséget, ám közben meg kell mutatnia, mely lehetséges kormányzati partnerekkel tudná érvényesíteni programjának legfontosabb elemeit. A Smerrel való együttműködést erkölcsi és politikai okokra hivatkozva elutasította. Felidézte azt is, hogy a Robert Ficóval kormányzó kisebb pártok közül több súlyosan meggyengült vagy eltűnt a parlamentből.

A Magyar Szövetség elnöke a Gombaszögi Nyári Táborban is arról beszélt, hogy pártja nem készül a progresszívek listájára, és jelenleg közös választási koalíciót sem tervez. Az egyeztetést azzal indokolta, hogy a Progresszív Szlovákia mutatkozott a legnyitottabbnak a magyar párt szakpolitikai javaslatai iránt. Ez a megfogalmazás egyszerre üzen a lehetséges pozsonyi partnernek és a saját, jórészt konzervatív választótábornak: az együttműködés eszköz lehet, az önálló politikai arculat feladásáról azonban nincs szó.

A Progresszív Szlovákia más megfontolásból közelít. Michal Šimečka pártja attól tart, hogy a 2027-es választáson sok kormányváltást akaró szavazat veszhet el a parlamenti küszöb alatt. Az úgynevezett bárka-stratégia lényege, hogy a legerősebb ellenzéki erő kész legyen kisebb pártokkal közös megoldást keresni. A Denník N szerint a progresszívek körében az is felmerült, hogy a kisebb formációk egymással alakítsanak tömböt: ilyen lehetne az SaS és a Demokraták kapcsolata, vagy akár a Magyar Szövetség és a Kereszténydemokrata Mozgalom együttműködése.

Gubík László egy ilyen konzervatív tömb gondolatát sem utasította el véglegesen, de korainak nevezte. A Magyar Szövetség és a kereszténydemokraták között több értékrendi és államszervezési kérdésben van közelség, miközben mindkét párt ellenzi Robert Fico hatalmon maradását. A magyar párt vezetésében ugyanakkor tartanak attól, hogy egy PS vezette kormányban túl erős lenne a liberális fölény. Ez a félelem a szlovákiai magyar közegben különösen érzékeny, mert a választók egy része társadalmi kérdésekben konzervatív, miközben a jogállami és külpolitikai irányváltást támogatná.

Šimečka a gombaszögi vitán azt hangsúlyozta, hogy a szlovákiai magyar közösségnek ismét parlamenti képviselethez kell jutnia. Szerinte másodlagos, hogy ezt a Magyar Szövetség önállóan, más formációval vagy magyar jelöltek progresszív listára kerülésével éri el. A PS vezetője úgy fogalmazott: a szlovák parlament szegényebb magyar politikusok nélkül, és érdemi politikai változás sem képzelhető el a magyar választók részvétele nélkül. A kijelentés látványos gesztus, de a konkrét választási konstrukciót nyitva hagyja.

A közeledés gyenge pontja éppen a kézzelfogható eredmények hiánya. A két párt május végi közös parlamenti sajtótájékoztatóján demokratikus értékekről, emberi jogokról, jogállamiságról, az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való szilárd kötődésről beszélt. Ezek fontos alapelvek, ám nem válaszolják meg, hogyan osztanák el a jelölteket, milyen engedményeket tenne a PS a kisebbségi és regionális ügyekben, illetve miként kezelnék a társadalompolitikai nézetkülönbségeket.

A 2026. október 24-i megyei választások ezért főpróbává válhatnak. A Magyar Szövetség hagyományosan Nagyszombat, Nyitra, Besztercebánya és Kassa megyében rendelkezik erősebb szervezettel. Ezekben a térségekben a pártoknak már konkrét személyekről, körzetekről és helyi hatalmi pozíciókról kell dönteniük. Az eddigi fejlemények azt mutatják, hogy országos szinten könnyebb együttműködési szándékot hirdetni, mint helyben félretenni a saját jelölteket.

Nyitra megyében elmaradt az áttörés. A Magyar Szövetség Csenger Tibort, a megye jelenlegi alelnökét indítja, a Progresszív Szlovákia pedig az ellenzéki Henrich Vargát támogatja. A progresszívek abban bíztak, hogy létrejöhet egy történelmi együttműködés az ellenzéki és a magyar választók között, amely megszoríthatja Branislav Becík hivatalban lévő megyeelnököt. Gubík László azzal indokolta a külön utat, hogy a párt helyi politikusai a választásig még együtt dolgoznak Becík embereivel, ezért nem akarta őket hirtelen olyan szövetségbe kényszeríteni, amely konfliktusba hozná a megyei munkát és az országos pártpolitikát.

Nagyszombat megyében hasonló vita körvonalazódik. A Magyar Szövetség Berényi Józsefet készül indítani, miközben a PS saját politikusát, Jozef Viskupič jelenlegi megyeelnököt támogatja. A progresszívek azt szeretnék, ha a magyar párt csatlakozna a demokratikus ellenzéki támogatók táborához, a Magyar Szövetség viszont ragaszkodik ahhoz, hogy azokban a megyékben, ahol magas a magyar választók aránya, saját elnökjelöltet állítson. A vita itt a politikai láthatóságról szól: egy kisebbségi párt nehezen mond le önként a legfontosabb regionális tisztségekért folyó versenyről.

A legösszetettebb alkudozás Kassa megyében zajlik. A Progresszív Szlovákia Marián Porvažníkot támogatja, és nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a párt saját jelöltje vezethesse a régiót. Egy Focus-felmérés szerint Porvažník megközelítette Rastislav Trnka hivatalban lévő megyeelnököt, bár a bizonytalanok aránya továbbra is magas. A Magyar Szövetség helyi politikusai korábban Trnka támogatása mellett álltak ki, arra hivatkozva, hogy az elmúlt években működőképes kapcsolatot alakítottak ki vele.

Trnka helyzetét súlyosbítja, hogy közbeszerzési manipuláció miatt vádat emeltek ellene. A magyar párt országos vezetése ezért leállította a helyi támogatási döntést, és újra megnyitotta az egyeztetést. A PS arra próbálja rávenni a Magyar Szövetséget, hogy Porvažník mögé álljon. A Denník N szerint a végső választást pragmatikus mérlegelés is befolyásolhatja: a magyar pártnak el kell döntenie, melyik jelölt esélyesebb, és melyik oldal mellett tudja később hatékonyabban képviselni regionális érdekeit.

A kapcsolatot Orbán Viktor személye is terheli. Branislav Gröhling, az SaS elnöke egy régi fényképpel támadta Gubík Lászlót, amiért találkozott a volt magyar miniszterelnökkel. A felhasznált kép egy évvel korábban, Tusnádfürdőn készült, ám Gubík valóban részt vett egy határon túli magyar vezetőknek rendezett megbeszélésen és ebéden, ahol Orbán Viktor is jelen volt.

Gubík László ezen a fórumon is kijelentette, hogy Robert Ficóval nem tud együttműködni, és ezen az sem változtat, hogy Fico korábban Orbán Viktor szövetségese volt. A Magyar Szövetség elnöke ugyanakkor távol maradt Orbán Viktor beszédétől, amelyben a volt kormányfő Magyar Péter új kabinetje ellen mozgósított. Ez a magatartás a szlovákiai magyar politika kényes egyensúlyát mutatja: Gubík nem akarja megszakítani a kapcsolatot Budapest korábbi hatalmi központjával, de nem szeretné, ha pártját automatikusan a Fico–Orbán-tengelyhez sorolnák.

A Denník N összképe szerint tehát nem szakadt meg a Magyar Szövetség és a Progresszív Szlovákia közeledése, ám választási szövetségről egyelőre korai beszélni. A felek érdekei részben találkoznak. A PS-nek szüksége lehet a magyar szavazatokra és a déli régiókban működő pártszervezetre, a Magyar Szövetség pedig olyan kormányképes partnerre keres garanciát, amely hajlandó érdemben tárgyalni a kisebbségi, gazdasági és területfejlesztési követeléseiről.

Az ellentétek közben jól láthatók. A magyar párt önálló arculatot, saját jelölteket és konzervatív mozgásteret akar őrizni, a progresszívek pedig az ellenzéki szavazatok koncentrálását tekintik elsődlegesnek. A megyei választások megmutatják majd, képesek-e a felek valódi kompromisszumokra, vagy az együttműködés megmarad a közös értékekről szóló nyilatkozatok szintjén. A júniusi határozat tehát nem ajtócsapás volt, inkább figyelmeztetés: Gubíkék tárgyalnak, de egyelőre saját politikai súlyukat akarják megmérni.