Tárgyalások indulnak az Egyesült Államok és Irán között
Teherán és Omán állítólag közel került a megállapodáshoz a Hormuzi-szoros új szabályozásáról. A diplomáciai áttörés hírére meredeken zuhanni kezdtek a globális olajárak. Egyelőre az Egyesült Államok is mérsékeltebb hangot üt meg.
A Közel-Keleten az elmúlt hónapok legfeszültebb időszaka után váratlan diplomáciai fordulat következett be, miután Donald Trump amerikai elnök a napokban bejelentette, hogy az Egyesült Államok és Izrael átmenetileg felfüggeszti a tervezett átfogó katonai akciókat Irán ellen. Az elnöki döntés közvetlenül az előtt született meg, hogy a tengerészeti és légi kötelékek végrehajtották volna a második világháború óta tervezett legnagyobb méretű csapásmérést az iszlám köztársaság katonai és stratégiai infrastruktúrája ellen. A visszalépés mögött a Perzsa-öböl menti arab szövetségesek, köztük Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia rendkívül határozott diplomáciai fellépése állt. Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös személyesen győzte meg az amerikai elnököt arról, hogy a további eszkaláció helyett adjon még egy utolsó esélyt a tárgyalásos rendezésnek, amelyhez az iráni fél is nyitottságot mutatott.
A diplomáciai egyeztetések középpontjában a globális energiabiztonság szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros tengeri hajózási rejtvényének feloldása áll. Teherán hivatalosan is megerősítette, hogy az Ománi Szultánsággal folytatott tárgyalásai a végfázisukba értek egy új tengeri útvonal és szabályozási keretrendszer kialakításáról. A júniusban elfogadott, de eddig felfüggesztett keretmegállapodás értelmében Teheránnak Omán közvetítésével és a szomszédos tengerparti államokkal egyeztetve kell kidolgoznia a szoros jövőbeli adminisztrációját. Irán külügyi szóvivője ugyanakkor egyértelművé tette, hogy az egyeztetések nem jelentik automatikusan a tengerszoros teljes és azonnali megnyitását, és a konfliktus előtti állapotokhoz való visszatérés sem lehetséges már.
A katonai nyomás felfüggesztése és az új egyeztetések híre azonnali, heves reakciót váltott ki a nemzetközi energiapiacokon. Hétfő reggel a nyersolaj hordónkénti ára több mint hat százalékkal, több mint öt dollárral esett vissza a nemzetközi tőzsdéken. A Brent típusú kőolaj jegyzése 82 dollár közelébe, míg az amerikai WTI ára 79 dollárra süllyedt. Ez a drasztikus árcsökkenés pontosan azt mutatja, hogy a piacok mekkora kockázati prémiumot építettek be a korábbi hetekben attól tartva, hogy a világ legfontosabb olajszállítási folyosójának elzárása tartóssá válik.
A diplomáciai csatornák újbóli megnyitása döntő fontosságú a globális gazdaság szempontjából, hiszen a nemzetközi elemzők és gazdaságkutatók már nyíltan figyelmeztettek a krízis elhúzódó következményeire. Az EY gazdasági elemzőcsoportja hétfőn kiadott előrejelzésében rámutatott, hogy amennyiben a Hormuzi-szoros lezárása átnyúlik a jövő év közepére, az nemcsak az inflációt löki magasba a fejlett államokban, hanem akár gazdasági visszaesést, recessziót is kiváltható tényezővé válik. Bár a rövid távú növekedési kilátások még tartják magukat az kora őszi újranyitási várakozások miatt, a tengeri forgalom fennakadása és a Bab el-Mandeb szoros környéki bizonytalanság a világkereskedelem jelentős drágulását okozza.
Washington és Teherán között a közvetítők útján zajló háttéregyeztetések a korábban megkötött, úgynevezett iszlámábádi 14 pontos keretmegállapodás újraélesztésére összpontosítanak. Ez az egyezmény hatvannapos határidőt szabott meg a végleges és tartós békekötés feltételeinek kidolgozására, miközben biztosítaná a tengeri áruszállítás biztonságát. Hasszan Gasgavi, az iráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának szóvivője megerősítette, hogy Pakisztán és Katar segítségével intenzív véleménycsere zajlik a felek között, bár az öthónapos háborús állapotok, a jelentős emberveszteségek és a kölcsönös katonai csapások miatt a bizalom teljes hiánya nehezíti a folyamatot.
A katonai feszültség a diplomáciai bejelentések ellenére sem szűnt meg teljesen a térségben. Teherán hétfőn két iráni állampolgárt végzett ki, akiket azzal vádoltak meg, hogy a harcok során érzékeny katonai és biztonsági koordinátákat szolgáltattak ki Izraelnek. Ezzel párhuzamosan a tengeri baleseteket figyelő szervezetek, köztük a brit tengerészeti biztonsági központ továbbra is jelentettek kisebb robbanásokat és incidenseket az ománi partok közeléből. Bár a legutóbbi hajó és annak legénysége épségben maradt, a térségben tartózkodó kereskedelmi tengerészek és a szállítmányozási vállalatok továbbra is magas kockázati besorolással dolgoznak.
A közel-keleti háborús góc rendezése a gázai övezetben zajló eseményekkel is szorosan összefügg. Miközben Donald Trump a megállapodások közeledtét hangoztatta, az izraeli légicsapások a hétvégén is folytatódtak a gázai területeken, ahol újabb halálos áldozatokat követeltek a támadások. Izraeli kormányzati tisztségviselők nyíltan hangoztatták aggályaikat a Hamász fegyvermentesítését célzó tervekkel kapcsolatban, és jelezték, hogy nem tekintik magukra nézve kötelezőnek az akciók leállítását mindaddig, amíg nem látnak garanciákat saját biztonsági feltételeik teljesülésére.
A diplomáciai egyeztetések sikeressége vagy kudarca a következő napokban dől el. Donald Trump elnöki különgépén világossá tette, hogy a teheráni vezetés pontosan tisztában van a katonai megsemmisítés mértékével, amelyet a felvonultatott amerikai-izraeli erők jelentettek volna. Az amerikai elnök szándékai szerint a tárgyalásoknak gyors eredményt kell hozniuk, mert a csapásmérés opciója továbbra is az asztalon marad, amennyiben Irán nem garantálja a nemzetközi vízi utak szabad átjárhatóságát és nem fogadja el a nukleáris programját korlátozó feltételeket.