Die Presse: dízellel és meleg kólával spórolunk

„Sok tekintetben ismeretlen terepre lépünk” – ezzel a budapesti helyzetértékeléssel indítja magyarországi beszámolóját a Die Presse. Markus Schönherr, az osztrák lap tudósítója szerint a politikai fordulat mellé napokon belül példátlan energiaválság társulhat, amelyet már Magyar Péter új kormányának kell kezelnie. A lapnak nyilatkozó Lukács Csaba újságíró úgy fogalmaz: egyelőre még minden normálisan működik, de korlátozásokra számítanak. A helyzet súlyát a Die Presse azzal érzékelteti, hogy vasárnap a paksi atomerőmű 44 éves történetében először mind a négy reaktort egyszerre kellett leállítani.

Az osztrák napilap szerint a döntést a Duna rendkívül alacsony vízállása kényszerítette ki. A paksi blokkok a folyóból kapják a működésükhöz szükséges hűtővizet, és a vízszint olyan mértékben csökkent, hogy a négy reaktor további üzeme már nem volt tartható. A cikk kiemeli, hogy Paks normális körülmények között a magyar villamosenergia-termelés mintegy felét biztosítja, ezért a teljes kiesés messze nem egyetlen erőmű üzemi problémája: az ország egész energiaellátását érinti.

Magyar Péter már a hétvége előtt arra készítette fel a lakosságot, hogy nehéz napok jöhetnek – írja a Die Presse. A miniszterelnök szerint összehangolt fellépéssel és önkorlátozással el lehet kerülni a súlyosabb következményeket, ehhez azonban mindenkire szükség lesz. A lap ebből azt emeli ki, hogy a magyar kormány első lépésben nem a háztartások áramellátását akarja korlátozni. A rendszerüzemeltető Mavir előbb a nagyfogyasztóknál csökkentheti ideiglenesen a terhelést, és a lakosság csak a takarékossági lánc legvégén kerülne sorra.

A kormány mindenesetre a magánfogyasztókat is önkéntes korlátozásra kérte. A Die Presse szerint Magyar Péter arra szólította fel az embereket, hogy a legnehezebb esti órákban lehetőség szerint ne használják a légkondicionálókat, és halasszák el az elektromos autók töltését. A lap külön is felhívja a figyelmet arra, hogy a nyári rendszerterhelés szempontjából éppen ez az időszak a legkockázatosabb: a hőség miatt a hűtési igény magas marad, miközben estére a naperőművek teljesítménye gyorsan visszaesik.

A Die Presse beszámolója szerint a kormány emellett külön rendeletben készítette elő a célzott, ideiglenes áramszünetek lehetőségét arra az esetre, ha a fogyasztást más módon nem sikerülne a rendelkezésre álló termeléshez igazítani. Magyar Péter az energiaigényes vállalatokat, köztük az akkumulátor- és autógyárakat is arra kérte, hogy önként csökkentsék termelésüket és áramfelhasználásukat. A lap szerint a felhívást gyorsan követte egy látványos szolidaritási hullám, amelybe cégek, önkormányzatok és állami szolgáltatók is bekapcsolódtak.

Az egyik legszemléletesebb példát a Tesco adta. A Die Presse magyar sajtóbeszámolókra hivatkozva azt írja, hogy az áruházlánc átmenetileg lemond a hűtött italokról, csökkenti az üzletek világítását, és kikapcsolja elektromosautó-töltőit. A lépésnek nyilván inkább jelképes, mint rendszerszintű jelentősége van, mégis jól mutatja, milyen hétköznapi formát ölthet az energiaválság. A cikk címében szereplő „meleg kóla” éppen ezt a helyzetet sűríti egyetlen képbe: egy modern európai országban már az is takarékossági intézkedéssé válhat, hogy a bolt nem hűti le az üdítőt.

Budapest szintén saját korlátozásokkal reagál – folytatja a bécsi napilap. Karácsony Gergely főpolgármester bejelentése alapján lekapcsolják történelmi épületek és nevezetességek díszkivilágítását, a villamosok pedig lassabban gyorsítanak majd, hogy kevesebb energiát használjanak. A Die Presse különösen szokatlannak találja azt az intézkedést, hogy egyes vonalakon korszerű dízelbuszok válthatják ki ideiglenesen a trolibuszokat. Energiaválság idején így egy hagyományosan kevésbé korszerűnek és környezetbarátnak tekintett technológia segítheti a villamosenergia-rendszer tehermentesítését.

A vasút sem marad érintetlen. A cikk szerint Vitézy Dávid közlekedésért felelős miniszter azt jelentette be, hogy a legnagyobb fogyasztás időszakában, 17 és 21 óra között néhány kivételtől eltekintve nem közlekedhetnek tehervonatok. A cél az, hogy a villamos vontatás energiaigénye ne ugyanabban az időszakban terhelje a hálózatot, amikor a háztartások és a szolgáltatások fogyasztása is magas. Ez logisztikai fennakadásokat okozhat, ugyanakkor az intézkedés időben jól célozható, és a lap szerint éppen ezért kerülhetett a gyorsan bevezethető eszközök közé.

Még a futballmenetrend is alkalmazkodik a helyzethez. A Magyar Labdarúgó Szövetség a Die Presse szerint előrébb hozza az NB I-es mérkőzések kezdési időpontját, és egyelőre 17.30 lehet a legkésőbbi kezdés. A cél, hogy a stadionvilágítás kevesebb áramot fogyasszon az esti órákban. Az intézkedés a nemzetközi olvasó számára talán különösen látványosan érzékelteti, hogy a paksi kiesés nem marad az energetikai szakemberek problémája: a korlátozások elérhetik a hétvégi szórakozást és a mindennapi szokásokat is.

A villamosenergia-hiányt a Die Presse szorosan összekapcsolja a vízhiánnyal. A Duna rendkívüli apadása nemcsak Paks hűtését nehezíti, hanem a hajózást és több térség vízellátását is próbára teszi. Karácsony Gergely szerint Budapest ivóvízellátása egyelőre biztosított, a helyzet azonban komoly. A lap beszámolója szerint a Mol az ország energia- és vízellátásának tehermentesítésére bezárta autómosóit, és partnereit is ugyanerre kérte. Az Országos Mentőszolgálat pedig átmenetileg lemond a járművek mosásáról. A Die Presse idézi a mentők önironikus üzenetét is: „A poros mentőautó is jó mentőautó.”

A vízhiány Kelet-Európa több országát érinti. A Die Presse szerint a Duna és mellékágai helyenként történelmi mélységekbe süllyedtek, teher- és turistahajók rekedtek meg, Magyarországon, Romániában és Horvátországban pedig régen víz alá került tárgyak bukkannak elő. Magyarországon egy, a második világháborúban elpusztított híd maradványai és több pisztoly is előkerült a sekély vízből. A szakértők a rendkívüli állapotot a tartósan magas európai hőmérséklettel és a Duna vízgyűjtő területén tapasztalható csapadékhiánnyal magyarázzák.

A Die Presse közben a válság politikai dimenzióját sem hagyja ki. Magyar Péter az előző kormányt, Orbán Viktor rendszerét teszi felelőssé azért, hogy az ország ennyire sérülékenyen érkezett el a rendkívüli alacsony vízálláshoz. A miniszterelnök szerint az elmúlt években elhanyagolták a szivattyúrendszereket és az energetikai infrastruktúrát, ezért most kisebb a mozgástér. Az osztrák lap nem dönti el ezt a politikai vitát, inkább bemutatja: az új kormány számára az első nagy természeti és energetikai válság egyben az előző rendszer örökségének értékeléséről is szól.

A cikk összképe mégsem a pániké. Sokkal inkább egy országé, amely gyorsan próbál alkalmazkodni ahhoz, hogy legfontosabb erőműve egyszerre kiesett, miközben a hőség miatt éppen nagy az áramigény. A vállalatok kisebb fogyasztással, Budapest sötétebb díszkivilágítással, a vasút időszakos korlátozással, a sport korábbi kezdéssel, a Mol és a mentőszolgálat pedig víztakarékossággal próbál hozzájárulni a rendszer stabilitásához. Egyenként ezek a lépések alig pótolják Paks termelését, együtt azonban csökkenthetik a fogyasztási csúcsokat és időt adhatnak a hálózatnak.

A Die Presse írásának talán legérdekesebb vonása, hogy az energiaválságot nem megawattokkal és hálózati diagramokkal teszi érthetővé, hanem a mindennapi élet apró változásaival. Meleg üdítő, korábban kezdődő futballmeccs, sötétben maradó műemlék, dízelbusz a troli helyett, mosatlan autó és poros mentő: ezekből áll össze az a kép, amelyet egy külföldi tudósító most Magyarországról lát. A paksi leállás energetikai problémája így egyszerre válik társadalmi alkalmazkodási próbává. A következő napok mutatják meg, elegendő-e az önkéntes takarékosság, vagy a kormánynak valóban hozzá kell nyúlnia a célzott áramkorlátozás sokkal kellemetlenebb eszközéhez.