Hirosima újra figyelmeztet a nukleáris veszélyre

81 évvel az atomtámadás után ismét a Béke Emlékpark lesz Hirosima központja augusztus 6-án. A hivatalos megemlékezés japán idő szerint reggel nyolckor kezdődik, és 8.50-ig tart. Magyarországon ekkor hajnali egy óra lesz. A legfontosabb pillanat 8.15-kor, magyar idő szerint 1.15-kor érkezik el: megszólal a békeharang, és egyperces csend kezdődik pontosan abban a percben, amikor 1945. augusztus 6-án az amerikai B-29-es, az Enola Gay által ledobott Little Boy atombomba felrobbant a város fölött. Ezután Hirosima polgármestere felolvassa az idei békenyilatkozatot, majd galambokat engednek szabadon, gyermekek mondják el békeüzenetüket, a szertartás pedig a Hirosimai békedallal zárul.

A megemlékezések már augusztus 5-én este elkezdődnek. A város pályaudvarának északi oldalán hét sintó szentélyt és buddhista templomot világítanak meg azokkal a gyertyákkal, amelyeket a Béke Emlékparkban őrzött Békelángról gyújtanak meg. A 18.30-tól 21 óráig tartó eseményen zenei előadások, bambuszfuvola-koncertek, szútraolvasás, papírdaru-készítés és vezetett esti séták szerepelnek. A programot 2012 óta rendezik meg; a szervezők szándéka szerint a csendes, helyi vallási megemlékezés teremti meg az átmenetet az augusztus 6-i nagy nemzetközi ceremóniához.

A csütörtök reggeli hivatalos szertartásra körülbelül hétezer ülőhelyet alakítanak ki a parkban, további 2200 ember pedig a Hirosimai Nemzetközi Konferencia-központ termeiben követheti az eseményt. A parkba hajnali hattól lehet belépni, a közönség csomagellenőrzésen és fémdetektoros vizsgálaton megy át. A város a rendezvényt élőben közvetíti japánul és angolul is. A program 7.55-kor a halottaknak szánt víz felajánlásával indul, öt perccel később pedig elhelyezik az atombomba áldozatainak névjegyzékét a kenotáfiumban.

Ez a névjegyzék évről évre hosszabb. A 2025. augusztus 6-i állapot szerint 349 246 ember neve szerepelt benne, tavaly 4940 nevet adtak hozzá. A lista nem az 1945-ben közvetlenül meghaltak számát jelenti: olyan túlélők neve is bekerül, akik évtizedekkel később hunytak el. A bomba pusztításának pontos embervesztesége máig nem állapítható meg. Hirosima városa szerint körülbelül 350 ezren tartózkodtak a településen a támadás idején, és 1945 végéig hozzávetőleg 140 ezren haltak meg a robbanás, a hőhatás, a sérülések és a sugárbetegség következtében.

A szertartás nemzetközi súlya az idén várhatóan tovább nő. A július eleji hivatalos összesítés alapján 127 ország és térség, valamint az Európai Unió képviselői készülnek Hirosimába, ami rekord. Egy évvel korábban 120 ország és térség vett részt. A nukleáris fegyverrel rendelkező államok közül Nagy-Britannia, Franciaország, India és Izrael jelezte részvételét. Oroszország ötödik éve marad távol. Az Egyesült Államok részvételéről a július 8-i összesítés idején még folyt az egyeztetés, Kína, Pakisztán és Észak-Korea addig nem adott választ.

A magas részvétel részben annak az új hirosimai gyakorlatnak a következménye, amelyet 2025-ben vezettek be. A város korábban meghívókat küldött a kiválasztott országok képviselőinek, most már valamennyi országot és térséget értesíti a rendezvényről, és az érintettek maguk jelzik részvételi szándékukat. A változtatás lehetővé tette, hogy olyan szereplők is megjelenjenek, amelyek meghívása korábban diplomáciai vitákat okozott. Tajvan például tavaly vett részt először, és az idén ismét képviselteti magát.

Az évforduló politikai környezete különösen feszült. Japánban éppen most erősödött fel a vita az 1967-ben megfogalmazott három nukleáris alapelvről: az ország ne birtokoljon, ne gyártson, és területére ne engedjen atomfegyvert. Takaicsi Szanae kormánya biztonságpolitikai környezetének átalakulása, Kína nukleáris arzenáljának növekedése és Észak-Korea fegyverprogramja miatt felmerült, hogy legalább az amerikai nukleáris elrettentéshez kapcsolódó korlátozásokat lazítsák. A vita egyik kényes pontja az amerikai nukleáris fegyver hordozására alkalmas tengeralattjárók japán kikötőhasználata. Hirosimában és Nagaszakiban mindez különösen érzékeny kérdés, mert a két város évtizedek óta a nukleáris leszerelés nemzetközi jelképe.

Az idei megemlékezés másik központi témája az idő múlása. A japán egészségügyi minisztérium 2026. március végi adatai szerint már csak 91 105 olyan ember él, akinek hivatalos hibakusa, vagyis atombomba-túlélő egészségügyi igazolványa van. Átlagéletkoruk 86,66 év. A közvetlen szemtanúk nemzedéke gyorsan fogy, ezért Hirosimában egyre több program foglalkozik azzal, miként lehet személyes emlékeiket, vallomásaikat és tapasztalataikat átadni azoknak, akik már békeidőben születtek.

Ennek a törekvésnek különleges nemzetközi elismerést adott a 2024-es Nobel-békedíj, amelyet a Nihon Hidankio, a hirosimai és nagaszaki túlélők országos szervezete kapott. A Nobel-bizottság a hibakusák tanúságtételét és a nukleáris fegyverek használatával szembeni erkölcsi tilalom fenntartásáért végzett munkájukat emelte ki. Két évvel később a túlélők életkora még sürgetőbbé teszi az örökség továbbadását. Az emlékezés súlypontja fokozatosan a szemtanúktól a gyermekeikre, unokáikra, tanárokra, múzeumokra és civil szervezetekre kerül.

Éppen ezért az augusztus 6-i hivatalos ceremónia után nem érnek véget a rendezvények. Reggel kilenctől délután ötig a Hirosima szívét a világnak 2026 című ifjúsági kulturális békeprogramot tartják a Nemzetközi Konferencia-központban. A rendezvény fiatalok békeüzeneteire, az atomtámadás emlékezetének továbbadására és az új generáció bevonására épül. A szervezők tudatosan a reggeli állami megemlékezés és az esti lampionúsztatás közötti időszakra helyezték a programot.

Este hat órától a Motojaszu folyó veszi át a főszerepet. Az Atombomba-dómmal szemközti parton ismét megkezdődik a tóro nagasi, a papírlampionok vízre bocsátása. A résztvevők békeüzeneteket és személyes emlékezéseket írhatnak a színes lámpásokra, majd a folyóra helyezik őket. Évről évre több ezer lampion úszik el a romos kupola előtt; a program este kilencig tart. A víz különös jelentést hordoz Hirosimában: a támadás után súlyosan megégett emberek ezrei próbáltak eljutni a folyókhoz, és sokan ott haltak meg.

A mai Béke Emlékpark szertartása hosszú hagyományból nőtt ki. Az első nagy békefesztivált már 1947-ben, két évvel a bombázás után megrendezték, és augusztus 6-án Hamai Sindzó akkori polgármester felolvasta az első békenyilatkozatot. Azóta minden évben megszületik az új szöveg, amely az adott korszak háborúira, fegyverkezési folyamataira és leszerelési vitáira is reagál. Így az évforduló egyszerre gyászszertartás, történelmi emlékezés és a város politikai üzenete a nukleáris fegyverek felszámolásáról.

81 év elteltével a megemlékezés egyik legfontosabb változása éppen az, hogy egyre kevesebben tudják saját emlékeikből elmondani, mi történt azon a reggelen. A rituálé elemei közben alig változtak: víz az áldozatoknak, néma perc 8.15-kor, harangszó, nevek a kenotáfiumban, galambok a park fölött, este fények a folyón. Az idei rekordméretű nemzetközi jelenlét azt jelzi, hogy Hirosima története továbbra is közös politikai és erkölcsi viszonyítási pont, miközben a világban ismét erősödik a nukleáris elrettentés logikája és gyengülnek a fegyverzetkorlátozás régi biztosítékai.