Milliárdos EU-pénz Ukrajnának, támadások Oroszországban

Újabb jelentős pénzügyi csomagot kap Ukrajna az Európai Unió jóvoltából, amely ezúttal is a Nyugaton zárolt orosz jegybanki vagyonelemek után felhalmozott rendkívüli kamatbevételekből származik. Az Európai Bizottság legfrissebb tájékoztatása szerint az EU számlájára újabb 1,4 milliárd eurónyi befizetés érkezett meg, amely a zárolt tőke hozamaiból képződött. Ez már az ötödik ilyen jellegű részlet, amelyet Brüsszel átutal, és az összeget teljes egészében az ukrán védelmi képességek, valamint a háborús hátország fenntartásának támogatására fordítják. Az Ukrajna elleni orosz invázió kezdetét követően az európai pénzintézetekben lefoglalt orosz központi banki eszközök túlnyomó részét a brüsszeli székhelyű Euroclear finanszírozási és letétkezelő intézmény kezeli. A naprakész pénzügyi jelentések alapján a brüsszeli intézet mérlegfőösszegéből csaknem 202 milliárd eurót tesznek ki a szankcionált orosz állami és jegybanki vagyonelemek.

Az Európai Bizottság álláspontja jogilag továbbra is szilárd ezen a téren: miközben maguk a tőkeeszközök mozdulatlanul zárva maradnak, a készpénzállományon felhalmozódó rendkívüli kamatok és hozamok nem illetik meg az Orosz Föderációt. A pénzeszközök összesen már meghaladják a nyolcmilliárd eurónyi rendkívüli nyereséget, amely közvetlen csatornát biztosít Kijev folyamatos finanszírozásához anélkül, hogy a tagállamok saját költségvetési forrásait kellene túlzott mértékben terhelni. Ez a pénzügyi védőháló kritikus fontosságú Ukrajna számára egy olyan időszakban, amikor a csatatéren és a hátországban egyaránt felőrlő anyagháború zajlik, miközben Oroszország kénytelen gyökeresen átalakítani saját katonai struktúráját a szaporodó logisztikai zavarok miatt.

A moszkvai hadvezetés a harctéri tapasztalatok és az egyre súlyosabb ellátási gondok hatására a teljes orosz haderő átszervezéséről döntött. Vlagyimir Putyin orosz elnök a védelmi minisztérium és a katonai felsővezetés jelenlétében tartott megbeszélésén jelentette be az új logisztikai és hátországi struktúra felállítását. Az döntés értelmében a hátországi támogatásért felelős valamennyi egységet, ellátóláncot és logisztikai alakulatot egyetlen központosított parancsnokság alá vonják össze. A Kreml beszámolója szerint az elnök hangsúlyozta, hogy a jelenlegi háborús körülmények között a teljes ellátórendszer egy kézben történő összpontosítása közvetlen harci feladatnak minősül, amely nélkül a frontvonalak megtartása és az előrenyomulás sem biztosítható.

A központosított logisztikai egységek élére Valerij Szolodcsukot nevezték ki, aki eddig a kelet-ukrajnai fronton kulcsszerepet játszó Közép hadseregcsoportot irányította. Feladata a hátországi káosz felszámolása és az ellátási láncok biztosítása lesz. A Közép hadseregcsoport parancsnoki székét Andrej Ivanyejev veszi át tőle, akinek kifejezett feladata a Donecki terület fennmaradó részeinek elfoglalása és a teljes régió feletti orosz ellenőrzés kiépítése. Ezzel párhuzamosan a Donbászban tevékenykedő Kelet hadseregcsoport élén Pjotr Bolgarjev áll, akinek alakulatait az orosz elnök külön kiemelte a megbeszélésen, elégedettségét fejezve ki az egység előrenyomulásának ütemével kapcsolatban.

A haderőfejlesztés a személyi állomány létszámát is érinti. Vlagyimir Putyin a közelmúltban 25 ezer fővel növelte meg az orosz fegyveres erők hivatalos létszámkeretét, így a teljes állomány elérte a 2,426 millió főt, amelyből a tényleges katonai létszám 1,535 millió főt tesz ki. A létszámemelés és a szervezeti átalakítások hátterében az áll, hogy az orosz hadigépezet saját területén kénytelen megküzdeni a hátországot ért folyamatos csapásokkal. Az ukrán mélységi dróntámadások szisztematikusan célozzák az orosz olajfinomítókat, üzemanyagraktárokat és logisztikai elosztóközpontokat, ami súlyos üzemanyag- és lőszerhiányt idéz elő a frontvonalakon.

A helyzet különösen a 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten vált kritikussá, ahol az ukrán légi és tengeri drónok korlátozzák az orosz flotta és szárazföldi erők mozgásterét. A hátországi fenyegetésekre válaszul Moszkva a drónhadviselés szerkezetét is átalakítja: a modern háború kulcsfegyverének számító személyzet nélküli eszközök önálló haderőnemmé szervezését Denis Ljamin parancsnoksága alá helyezték. Ljamin feladata a felderítő és öngyilkos drónok tömeges gyártásának, elosztásának és harcászati alkalmazásának összehangolása lesz a front teljes hosszában.

Miközben a katonai vezetés a frontvonalak ellátását próbálja megszervezni, Oroszország belső területén a hadiipar kulcsszereplői elleni céltudatos merényletek rázzák meg a hadiipari komplexumot. A legfrissebb orosz állami hírügynökségi jelentések szerint súlyos robbanás történt az Urál vidékén, amelyben életveszélyesen megsérült Vlagyimir Tkacsuk, az egyik legfontosabb orosz dróngyártó vállalat vezetője. A TASSZ hírügynökség az egészségügyi és mentőszolgálatokra hivatkozva közölte, hogy Tkacsuk jelenleg is az intenzív osztályon fekszik, állapota kritikus, és az orvosok küzdenek az életéért.

A Kommerszant című orosz lap részletei szerint a robbanás Jekatyerinburg közelében, Bolsoj Istok faluban történt, ahol Tkacsuk Mercedes típusú személygépkocsijába rejtett pokolgép lépett működésbe. A közösségi médiában megjelent felvételeken a teljesen kiégett, fémvázig roncsolódott gépjármű látható. Az orosz Nyomozó Bizottság emberölési kísérlet gyanújával indított büntetőeljárást az ügyben, de a nyomozás szálai egyértelműen a hadiipari szabotázsakciók irányába mutatnak. Vlagyimir Tkacsuk a jekatyerinburgi székhelyű Uraldronszavod igazgatója, amely cég az Oroszország által előszeretettel használt, távolról irányított Upyr típusú FPV drónok elsődleges gyártója. A vállalat a háborús erőfeszítésekben betöltött szerepe miatt az Európai Unió és az Egyesült Államok hivatalos szankciós listáján is szerepel.

A Tkacsuk elleni robbantásos akció átgondolt célzott merényletsorozat része. Alig néhány nappal a jekatyerinburgi robbanás előtt egy másik kiemelkedő orosz hadiipari szereplő ellen hajtottak végre lőfegyveres támadást. Andrej Csereszovot, egy rivális orosz drónfejlesztő cég alapítóját és vezetőjét saját otthona közelében lőtték meg. Csereszov túlélte a támadást, de súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Az orosz hatóságok abban az ügyben is szándékos emberölési kísérlet miatt rendeltek el nyomozást.

A célzott hadiipari merényletek és a logisztikai hálózatokat ért folyamatos dróncsapások együttesen rávilágítanak arra, hogy az orosz hátország védtelensége közvetlen hatással van a harctéri eseményekre. Az Európai Unió felől érkező folyamatos pénzügyi és katonai segítségnyújtás, párosulva az orosz tisztikar és hadiipari vezetés elleni akciókkal, egy olyan elhúzódó konfliktust vetít előre, amelyben a logisztikai rugalmasság és a technológiai háttér biztosítása döntő tényezővé válik mindkét fél számára.