Fegyverkezési és energetikai csomagot indít Róma

Hatalmas léptékű pénzügyi és stratégiai lépésre készül Giorgia Meloni olasz kormánya, miután kihasználja az Európai Unió által biztosított új fiskális rugalmassági mechanizmusokat. Giancarlo Giorgetti olasz pénzügyminiszter a római parlament előtti meghallgatásán hivatalosan megerősítette, hogy Olaszország a következő három évben jelentősen megemeli az energetikai és katonai kiadásait. A római kabinet a brüsszeli mentesítési szabályokat maximálisan kihasználva nyújt be kérelmet az Európai Bizottsághoz, ami lehetővé teszi, hogy ezek a rendkívüli beruházások kivételt képezzenek az unió szigorú költségvetési hiánycéljai és adósságszabályai alól. Az olasz parlamenti képviselők gyors jóváhagyását követően a hivatalos igénylési dokumentációt augusztus közepéig juttatják el Brüsszelbe, hogy a szeptemberi bizottsági felülvizsgálat után az EU pénzügyminiszterei már az ősz folyamán véglegesen dönthessenek a csomagról.

A benyújtandó nemzeti terv értelmében Róma a bruttó hazai termék (GDP) 0,6 százalékát fordítja zöldenergia-beruházásokra és az energiabiztonság növelésére, míg a GDP 0,9 százalékának megfelelő összeget a védelmi szektorba csatornázza be. Pénzre átszámítva ez 2028-ig mintegy 14 milliárd eurónyi többletforrást jelent az energetikai ágazatnak, és hozzávetőleg 21 milliárd euró pluszt a védelmi költségvetés számára. A teljes, mintegy 35 milliárd eurós beruházási csomag nem tartalmaz rövid távú ártámogatásokat vagy az üzemanyagok fogyasztási adójának ideiglenes csökkentését, hanem kizárólag strukturális fejlesztéseket, a megújuló energiaforrások bővítését és a katonai infrastruktúra modernizálását célozza. A védelmi keretösszeg egyaránt magában foglal többéves új beruházási programokat és a már meglévő törvényi keretek átcsoportosítását.

Az Európai Bizottság még a nyár elején döntött úgy, hogy a tartós energiaválság és a geopolitikai feszültségek miatt fiskális mozgásteret biztosít a magas adósságállománnyal küzdő tagállamok számára. A döntés értelmében a tiszta energiára való átállást szolgáló központi beruházások – mint az elektromos járművek elterjedésének ösztönzése, a geotermikus és a napelemes kapacitások kiépítése – mentesülnek a szigorú államháztartási ellenőrzések alól. Olaszország az elsők között lobbizott ezért az engedményért Brüsszelben, különösen miután a közel-keleti konfliktusok és a globális nyersolajpiaci bizonytalanságok ismét felfelé hajtották az energiaárakat. A római pénzügyi vezetés ugyanakkor a parlamenti meghallgatáson még nem részletezte pontosan, hogy a 14 milliárd eurós energiaügyi keretből mely specifikus beruházási projektek valósulnak meg.

Ezzel párhuzamosan a 21 milliárd eurós katonai többletforrás közvetlenül azt a célt szolgálja, hogy Olaszország közelebb kerüljön a NATO által előírt védelmi kiadási elvárásokhoz. Róma a 2025-ös adatok alapján a GDP körülbelül 2 százalékát fordította védelemre, amivel a katonai szövetségen belül a lassabban teljesítő tagállamok közé tartozik, miközben a NATO újabb iránymutatásai a GDP 5 százalékáig terjedő védelmi ráfordításokat szorgalmazzák. A katonai büdzsé drasztikus megemelése azonban súlyos belpolitikai feszültségeket gerjeszt Olaszországban, különösen a közeledő választási év előtt, amikor Giorgia Meloni miniszterelnök a második kormányzati mandátumáért száll harcba.

A római kormánykoalíción belül éles nézeteltérések alakultak ki a katonai kiadások növelése miatt. A jobboldali Liga párt – amelynek soraiból maga Giancarlo Giorgetti pénzügyminiszter is származik – többször fegyverkezésellenes retorikával kampányolt, és ellenezte a katonai kiadások további bővítését. A koalícióra emellett komoly nyomást gyakorol a Roberto Vannacci volt tábornok által vezetett, oroszbarát hangvételű Nemzeti Jövő párt, amely a közvélemény-kutatások szerint fokozatosan szívja el a szavazókat a kormánypártoktól. A fegyverkezési keret elfogadása így komoly próbatétel elé állítja a kormánykoalíció egységét.

További nyitott kérdést jelent az európai uniós hitelkonstrukciók felhasználása. A pénzügyminiszter a meghallgatás során nem tisztázta, hogy Olaszország igénybe veszi-e az Európai Védelmi Akcióprogram keretében elérhető kedvezményes uniós hiteleket. Róma eredetileg 15 milliárd eurót különített el erre a célra, amellyel az olasz hadiipari vállalatok már számoltak a fejlesztési terveikben. Antonio Tajani külügyminiszter a közelmúltban jelezte, hogy Olaszország élne a hitelkerettel, ám a pontos összegekről és a megoszlásról csak az év későbbi szakaszában születik végleges döntés.

Miközben a kormány a hosszú távú energetikai átállásra készül, a lakosságot érintő közvetlen terhek enyhítésére is tesz ideiglenes lépéseket. A római minisztertanács a héten arról határozott, hogy augusztus 25-ig meghosszabbítja a gázolaj fogyasztási adójának átmeneti csökkentését. Az intézkedés eredetileg augusztus 6-án járt volna le, ám a kormány a piaci áringadozásokra tekintettel a kedvezmény érvényben tartása mellett döntött. Ez a lépés mutatja a kabinet kettős törekvését: miközben a lakossági üzemanyagárakat rövid távon adócsökkentéssel igyekszik szordínóban tartani, a brüsszeli mentesítési szabályok révén óriási összegeket irányít át a hosszabb távú energetikai és katonai infrastruktúra kiépítésére.

Az Európai Bizottság a közepes és hosszú távú olasz kérelmet szeptemberben vizsgálja felül, majd javaslatot tesz az Európai Unió Tanácsának a jóváhagyásra. Amennyiben a tagállamok pénzügyminiszterei az októberi ülésükön zöld utat adnak a római terveknek, Olaszország történetének egyik legnagyobb léptékű, uniós mentességgel támogatott védelmi és energiabiztonsági fejlesztési programja indulhat el, amely alapjaiban határozza meg a dél-európai állam gazdasági és katonai pozícióját a következő évtizedben.