A Kreml meglepő húzása: a békepárti ellenzék választhat
Moszkvában úgy látszott, fordulat történik szeptemberi törvényhozási megmérettetés előtt: központi bizottsági döntéssel egyhangúan engedélyezték fegyverszünetet követelő Jabloko teljes listaállítását. Mostanra azonban a párt indulása is veszélybe került.
Szeptember közepén tartják az állami duma képviselői helyeiért zajló választásokat Oroszországban, és a háborús cenzúra, valamint a rendszerkritikus hangok elfojtása közepette olyan fejlemény borzolja a kedélyeket, amelyre kevesen számítottak. Az Oroszországi Föderáció Központi Választási Bizottsága egyhangú határozattal nyilvántartásba vette az idős liberalizmusáról ismert Jabloko (Alma) párt 269 jelöltből álló országos listáját. A formáció az egyetlen olyan hivatalosan bejegyzett politikai erő az országban, amely nyilvánosan, nyílt szavakkal követeli a szomszédos Ukrajna ellen indított katonai hadműveletek azonnali leállítását, az ellenségeskedés elsimítását és a fegyverszünet megkötését. A pártszervezet nyilatkozataiban diplomatikus, ám egyértelmű nyelvezetet használ: „A békéért és a szabadságért!” jelszóval fordulnak a választópolgárokhoz, magukat az egyetlen reális alternatívaként felkínálva a jelenlegi államhatalmi irányvonallal szemben.
A Központi Választási Bizottság elnöke, Ella Pamfilova a döntés bejelentésekor kijelentette, hogy Oroszországban két pólus létezik: a háborút támogatók és az azt ellenzők pólusa, a választók feladata pedig az, hogy e két megközelítés között döntést hozzanak. A hatósági határozat nyomán kilenc párt állíthat országos listát az állami duma 450 székéért zajló küzdelemben. Dmitrij Aniszimov, a Jabloko duma-jelöltje kijelentette, hogy a béke gondolata egyre szélesebb körben válik népszerűvé az orosz állampolgárok körében, így jelenlétük a szavazólapokon valódi politikai opciót teremt. Nyikolaj Ribakov pártelnök kiemelte, hogy öt év után először adatik meg a lehetőség az állampolgároknak arra, hogy békésen és biztonságosan fejezhessék ki véleményüket a jövőről. A lista élén Jaroszlav Scserbakov áll, aki nyilatkozatában illúziók nélküli, ám mégis létező reményről beszélt a választók számára.
Az ellenzéki oldal engedélyezése éles ellentétben áll azzal a szigorral, amelyet a hatalmi apparátus más független szereplőkkel szemben alkalmaz. A korábban az elnöki tisztségért is indulni akaró Borisz Nagyezsgyin függetlenként tervezte megmérettetni magát a Moszkvai területen lévő Mitiscsi egyéni választókerületben. Júliusban azonban a hatóságok külföldi ágensnek nyilvánították őt, ami automatikusan kizárja a politikai tisztségekre történő jelölhetőséget. Ezt követően adminisztratív eljárás indult ellene szélsőséges szimbólumok használatának vádjával, megakadályozva a regisztrációhoz szükséges okmányok beadását. A korábban rendszeren belüli korlátok között mozgó Nagyezsgyin a személyes biztonságát ért fenyegetések miatt elhagyni kényszerült az országot, és Párizsból jelentkezett be támogatónál.
A Jabloko engedélyezése mögött elemzők szerint nem Ella Pamfilova személyes döntése áll, hanem a belpolitikai folyamatokat felügyelő elnöki adminisztráció helyettes vezetője, Szergej Kirijenko áll. A hatalmi apparátus számításai szerint a legismertebb és legkarizmatikusabb ellenzéki arcok hiánya miatt a Jabloko nem jelent közvetlen fenyegetést a rendszer stabilitására. A párt alapítója, Grigorij Javlinszkij nagyrészt visszavonult a aktív politizálástól, miközben a szervezet több meghatározó vezetője súlyos hatósági elnyomással néz szembe. Maxim Kruglov pártelnök-helyettest az orosz fegyveres erőkről terjesztett állítólagos álhírek miatt ítélték többéves börtönbüntetésre, míg a veterán aktivista, Lev Sloszberg ellen büntetőeljárások sora zajlik. Más kulcsfigurákat külföldi ágensként bélyegeztek meg, lehetetlenné téve indulásukat.
A Kreml-közeli stratégák szándéka sokatmondó: a Jabloko indulásának engedélyezésével a demokratikus és háborúellenes szavazatokat kívánják megosztani. Moszkvai források rámutatnak arra, hogy a formáció jelenléte az Új Emberek (Novije Ljugyi) nevű kisebb párttól szívhat el értékes voksokat. Bár az Új Emberek nem határozzák meg magukat ellenzékiként és a katonai hadműveleteket sem bírálják nyilvánosan, az internetes korlátozásokkal és a digitális cenzúrával kapcsolatos elégedetlenségük hangot adásával jelentős támogatottságra tettek szert a fiatalabb városon belüli rétegekben. A Jabloko megjelentetése a szavazólapon megosztja a tiltakozó szavazókat, ezáltal gyengítve a rendszeren belüli alternatívák összefogását.
A hatalom részéről a lépés egyúttal feszültségmentesítő szelepként szolgál az orosz társadalomban felhalmozódott elégedetlenség kezelésére. A húzódó fegyveres konfliktus és az azzal járó gazdasági nehézségek, áremelkedések és szociális bizonytalanságok érezhető ingerültséget váltanak ki a lakosság széles köreiben. A békepárti jelöltek jelenléte a külvilág felé a pluralizmus és a véleményszabadság látszatát kelti, miközben a hazai térben villámhárítóként működik. A stratégia kockázatmentességét az állami adminisztráció azzal garantálja, hogy a legszélesebb körben ismert arcok nélkül maradt pártot szigorúan ellenőrzött keretek között tartja.
A szavazáson rejlő kockázatok ugyanakkor a kormánypárt oldalán is megmutatkoznak. Hivatalos, állami közvélemény-kutató intézetek adatai szerint a kormánypárt, az Egységes Oroszország támogatottsága 33 százalék körüli szinten mozog, ami az utóbbi évek legalacsonyabb mérése. Ha a kormánypárt gyenge eredményt ér el a városi körzetekben, az megkérdőjelezheti a politikai vezetés legitimációs narratíváját. Emiatt az állami apparátus elsősorban a szigorúan lojális választói csoportok – az állami tisztviselők, a pedagógusok, a katonai állomány és a nyugdíjasok – tömeges mozgósítására épít a megfelelő végeredmény biztosítása érdekében.
A választás kimenetelét a digitális szavazási rendszer kiterjedt alkalmazása is döntően befolyásolhatja. Az elektronikus voksgyűjtés független megfigyelők szerint jelentős átláthatatlanságot hordoz magában, és lehetőséget teremt a szavazatok utólagos korrigálására a kritikus körzetekben. A Jabloko a nagyvárosokban, így Moszkvában és Szentpéterváron a felmérések szerint akár két számjegyű eredményt is elérhetne a lakosság körében. Amennyiben a tényleges szavazatszámok meghaladnák a hatalom által elfogadhatónak tartott küszöböt, a választási bizottság korrekciós mechanizmusai és az elektronikus rendszer eredményei módosíthatják a végső arányokat.
A politikai folyamat szempontjából a szeptemberi háromnapos voksolásig még számos váratlan fordulat bekövetkezhet. Nem zárható ki a párt regisztrációjának utolsó pillanatban történő visszavonása sem, ha a lakossági hangulat elmozdulása veszélyeztetné a Kreml által elvárt eredményeket. A Jabloko legutóbb 2003-ban rendelkezett önálló frakcióval az állami dumában. Bár az újbóli bejutás az ötszázalékos parlamenti küszöb átlépésével nehezen elérhető feladat, a párt jelenléte a szavazólapon a jelenlegi orosz politikai térben az egyetlen legális lehetőséget nyújtja a fegyveres konfliktussal szembeni elégedetlenség békés kinyilvánítására.