A moszkvai törvényszék zárolta Jabloko indulását

A moszkvai legfelsőbb bíróság helyt adott a kremlhű Rodina párt keresetének, és kizárta a szeptemberi Állami Duma-választásról a Jabloko elnevezésű liberális ellenzéki tömörülést. Vjacseszlav Kirillov bíró az államügyészség teljes támogatása mellett ítélkezett a háborúellenes alakulat ellen, azt állítva, hogy a szervezet eljárási és választási jogszabálysértések sorozatát követte el a jelöltállítási és nyilvántartási folyamat során. A döntés kihirdetésekor az ítélet indoklásában a választási hatóságok korábbi regisztrációs határozatának megsemmisítését jelölték meg, ami gyakorlatilag ellehetetleníti a rendszerkritikus szavazók képviseletét a soron következő voksoláson.

A jogi eljárást kezdeményező Rodina párt egy terjedelmes, mintegy negyvenoldalas beadványban fogalmazta meg vádjait, amelyek között szerzői jogi megsértésekre és pénzügyi szabálytalanságokra hivatkoztak. A beadvány szerint a Jabloko a kampányanyagaiban jogosulatlanul használt fel békegalamb-ábrázolásokat, emellett a megengedettnél nagyobb összegeket fordított online hirdetésekre. A legsúlyosabb állítás mégis az volt, hogy a párt állítólag 16 900 rubelnyi, körülbelül 178 eurónak megfelelő támogatást fogadott el az Egyesült Államokból és Németországból származó forrásokból, amit a szövetségi törvények szigorúan büntetnek.

A Jabloko jogi képviselői és elnöke, Nyikolaj Ribakov a többórás tárgyalás során pontról pontra cáfolták a vádakat, hangsúlyozva, hogy a szervezet semmilyen jogszabálysértést nem követett el. Ribakov a záróbeszédében történelmi pernek nevezte az eljárást, mivel az orosz választási történelemben korábban nem volt példa arra, hogy egy már hivatalosan nyilvántartásba vett és regisztrált politikai pártot a kampány kellős közepén utólag töröljenek a szavazólapokról. Az elnök aláhúzta, hogy a felperes semmilyen érdemi bizonyítékot nem mutatott be, csupán kitalációkra és abszurd feltételezésekre építette a beadványát.

A tárgyalóteremben lezajlott vita során a pártvezető éles bírálattal illette a felperes és az ügyészség képviselőit, akik szerinte a bírósági termet összetévesztették egy televíziós talkshow-val. A politikus rámutatott, hogy a törvényes érvelés helyét a hangzatos jelszavak, az extrémizmus címkéje és a szubjektív társítások vették át, miközben a Jabloko kizárólag békés, civilizált és törvénytisztelő módon működik. Ribakov kijelentette, hogy a politikai verseny jelenti a választások valódi lényegét, és a felperes valódi szándéka az, hogy megfossza az orosz állampolgárokat a szabad döntés lehetőségétől a szavazófülkékben.

A Központi Választási Bizottság képviselője a záróbeszédében kiemelte a nyugati finanszírozás vádját, megjegyezve, hogy ez a körülmény komoly aggodalomra ad okot. Ugyanakkor korábban a bizottság maga fills védelmébe vette azon júliusi döntését, amellyel egyhangúlag vette nyilvántartásba a Jablokót mint a választáson induló tizenegy bejegyzett párt egyikét. A választási szerv elnöke, Ella Pamfilova korábban úgy nyilatkozott, hogy a választóknak maguknak kell dönteniük a két politikai pólus között, állást foglalva a konfliktus folytatása vagy a béke iránti vágy mellett, a bírósági ítélet viszont felülírta ezt az elvet.

Az eljárást kezdeményező Rodina a független elemzők értékelése szerint politikai súly nélküli, elhanyagolható támogatottságú szervezet, amely a hatalmi apparátus és a kremlhű erők eszközeként funkcionál. A kormánypárti Állami Duma-képviselők, akik nyíltan támogatják az Ukrajna elleni katonai fellépést, a folyamat során árulóknak és a Nyugat ágenseinek bélyegezték a Jabloko tagjait. A döntést hozó Vjacseszlav Kirillov bírót a független jogászok a hatalom kiszolgálójaként tartják számon, aki korábban a Nobel-békedíjas Memorial emberi jogi szervezet betiltásáról szóló határozatot is ellenjegyezte.

A bíróság épülete előtt a szigorú rendőri jelenlét ellenére több száz demonstráló gyűlt össze, akik a párt nevét skandálva fejezték ki szolidaritásukat a kizárt szervezettel. A hatóságok több szimpatizánst igazoltattak és őrizetbe vettek, ám a tömeg órákon át kitartott a helyszínen. A Jabloko vezetése azonnal jelezte, hogy nem fogadja el a döntést, és fellebbezést nyújt be a felsőbbrendű igazságügyi fórumokhoz. Noha Kirillov bíró kifejezetten engedélyezte a fellebbezési eljárást, az orosz igazságszolgáltatási gyakorlat ismeretében csekély az esély arra, hogy a másodfokú döntés felülírja az elsőfokú határozatot.

A politikai megfigyelők szerint a Jabloko elleni összehangolt támadás hátterében az áll, hogy a szervezet regisztrációja óta drasztikusan megnőtt az alakulat társadalmi támogatottsága. Noha a legismertebb háborúellenes politikusok többsége nem szerepelhetett a listákon, mert külföldi ügynöknek nyilvánították őket, börtönben ülnek vagy külföldi emigrációba kényszerültek, a választók még az ismeretlenebb jelölteket tartalmazó listára is alternatívaként tekintettek. A felmérések azt mutatták, hogy a pártnak reális esélye volt átlépni az ötszázalékos parlamenti küszöböt, ami több mint húsz év után először biztosított volna független frakciót a dumában.

A Jabloko története a posztszovjet Oroszország demokratikus kísérleteinek időszakáig nyúlik vissza, hiszen a szervezetet 1993-ban alapította nyugatbarát közgazdászok és politikusok egy csoportja. A kilencvenes években a reformpárti és liberális ellenzék meghatározó ereje volt, ám a kétezres évek elejétől kezdve a hatalmi koncentráció következtében fokozatosan kiszorult a törvényhozásból. A 2003-as parlamenti választások óta a párttól megtagadták az önálló frakcióalakítás lehetőségét. A jelenlegi választási kampányban a februárban a szibériai börtöntáborban elhunyt Alekszej Navalnij özvegye, Julija Navalnaja is a Jabloko támogatására szólította fel a változást akaró szavazókat.

Az oroszországi választási rendszer az elmúlt két évtizedben szigorú állami felügyelet alá került, ahol a valódi ellenzéki kezdeményezéseket módszeresen elfojtják. A 2003 óta megtartott összes parlamenti voksolást a Vlagyimir Putyin elnököt támogató Egységes Oroszország párt nyerte meg, biztosítva a törvényhozási többséget a kormányzati intézkedésekhez. A szeptember közepére kiírt háromnapos parlamenti és regionális választások során a hatóságok a szavazási folyamat minden elemét ellenőrzik. A független megfigyelők kizárása és az átláthatatlan elektronikus szavazási rendszerek széles körű alkalmazása tovább csökkenti a választási eredmények tisztaságába vetett társadalmi bizalmat.

A bírósági eljárások és a hatósági retorika illeszkedik ahhoz a szigorodó belpolitikai vonalvezetéshez, amely a katonai műveletek kezdete óta minden eltérő véleményt nemzetbiztonsági fenyegetésként kezel. A háborúkritikus megszólalásokat büntetőtörvénykönyvi szankciókkal sújtják, a független sajtóorgánumokat elhallgattatták vagy blokkolták, a civil szervezeteket pedig ellehetetlenítették. Ebben a társadalmi és jogi környezetben a Jabloko kizárása az utolsó legális intézményes csatorna bezárását jelenti azon orosz állampolgárok előtt, akik a béke és a demokratikus átalakulás mellett kötelezték el magukat.

A választási felkészülés hajrájában lezajlott ítélet jól mutatja a politikai vezetés kockázatkerülési stratégiáját, amely semmilyen szinten nem tolerálja a kontrollálatlan lakossági véleménynyilvánítást. A hatóságok attól tartottak, hogy a Jablokóra leadott szavazatok egyfajta békepárti népszavazássá alakították volna a szeptemberi voksolást. Az alakulat kizárásával a szavazólapokon kizárólag olyan pártok maradnak, amelyek maradéktalanul támogatják a regnáló elnök kül- és belpolitikáját. A fellebbezési eljárás lezárásáig a pártvezetőség folytatja a lakossági tájékoztatást, ám a reális politikai mozgástér a minimálisra szűkült Oroszországban.