Baka András 140 vokssal jutott a Sándor-palotába
A Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét az első fordulóban választotta államfővé az Országgyűlés. A Fidesz–KDNP távol maradt, hat képviselő nemet mondott. Az augusztus 19-én hivatalba lépő jogtudós az alkotmányos átmenet egyik kulcsszereplője lesz.
Baka Andrást választotta köztársasági elnökké kedden az Országgyűlés. A titkos szavazáson 146 képviselő vett részt, 140-en támogatták, hatan ellene voksoltak, tartózkodás és érvénytelen szavazat nem volt. A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a választásban. A Mi Hazánk Tóth Máté energiajogászt szerette volna jelölni, ám ehhez nem tudta összegyűjteni a szükséges negyven képviselői aláírást, így Baka maradt az egyetlen érvényes jelölt. Az eredmény kihirdetése után letette az esküt, ténylegesen augusztus 19-én lép hivatalba.
A mostani elnökválasztás politikai jelentőségét az adja, hogy közvetlenül kapcsolódik a tavaszi kormányváltás után megindult alkotmányos átalakításhoz. Sulyok Tamás megbízatása július 20-án szűnt meg az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépése nyomán. Az új államfő megválasztásáig Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke gyakorolta a köztársasági elnöki feladat- és hatásköröket. A Tisza először Polgár Judit sakkozót kérte fel a tisztségre, ő azonban nem vállalta. A kormánypárti frakció végül titkos szavazáson döntött Baka mellett, jelölését 140 képviselő írta alá.
Baka mandátuma az átmeneti alkotmányos helyzet miatt eltér a korábbi elnökökétől. Az Alaptörvény módosítása szerint megbízatása az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tart. Vagyis akár teljes ciklust is kitölthet, de az alkotmányozás lezárása korábban véget vethet elnökségének. Ez eleve különleges szerepet ad neki: olyan időszakban kerül a Sándor-palotába, amikor az államszervezet több fontos intézményének szabályait újraírják, és ő maga is hangsúlyozta, hogy az új alkotmány nem válhat egyetlen politikai erő eszközévé.
Megválasztása utáni parlamenti beszédében Baka a társadalom mély megosztottságát nevezte az elmúlt évek egyik legsúlyosabb következményének. Az elszámoltatást szükségesnek tartotta, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a politikai változás nem fordulhat át bosszúba. Saját szerepfelfogását pártpolitikailag semlegesnek, értékeiben viszont határozottnak írta le. A független bíróságokat, a szabad választásokat, a hatékony alkotmánybíráskodást, a szabad nyilvánosságot és a számonkérhető kormányzást olyan alapokként sorolta fel, amelyekből szerinte egy demokratikus alkotmányos kultúra nem engedhet. Beszédét azzal a gondolattal zárta, hogy az állam az emberért van.
A Fidesz másként értékeli a folyamatot. Bóka János frakcióvezető már Baka jelölésekor azt közölte, hogy pártja Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését és az erre épülő államfőválasztást illegitimnek tartja, ezért a frakció nem vesz részt benne. A volt kormánypárt Baka alkalmasságát is támadta, és azt állította, hogy a Tisza parlamenti többségének jelöltjeként nem tud majd valódi ellensúly lenni. A választás jogi eredményét ez nem érintette: a kétharmados kormánypárti többség már az első fordulóban biztosította a szükséges támogatást.
Baka András 1952-ben született, 1978-ban végzett az ELTE jogi karán. Dolgozott az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1990-ben pártonkívüliként MDF-listáról országgyűlési mandátumot szerzett, majd lemondott róla, amikor Strasbourgba került. 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírája volt, 2009-ben pedig az Országgyűlés hat évre a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta.
Főbírói mandátuma 2012 elején, a Legfelsőbb Bíróság Kúriává alakításával idő előtt véget ért, miután nyilvánosan bírálta a bírósági rendszert érintő több kormányzati változtatást. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette a tisztességes eljáráshoz, illetve a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogait. Később a Kúrián tanácselnökként dolgozott, 2019-ben vonult nyugdíjba. A mostani tisztség tehát különös történelmi visszatérés: ugyanaz a parlamenti rendszer emeli az államfői székbe, amelynek előző politikai többsége másfél évtizede idő előtt megszüntette főbírói megbízatását.
A rendszerváltás óta az elnökválasztások jól mutatják, hogyan változott a tisztség politikai környezete. A köztársaság 1989. október 23-i kikiáltása után Szűrös Mátyás, az Országgyűlés akkori elnöke ideiglenes köztársasági elnökként látta el az államfői feladatokat 1990 májusáig. Az első szabad választás után Göncz Árpád lett az Országgyűlés elnöke és ezzel ideiglenes államfő, majd 1990. augusztus 3-án a parlament 295 igen és 13 nem szavazattal választotta köztársasági elnökké. Jelölése az MDF és az SZDSZ politikai megállapodásának része volt. 1995-ben már versenyben nyerte el második ciklusát: 259 voksot kapott, az ellenzék által támogatott Mádl Ferenc 76-ot.
Mádl Ferenc öt évvel később már szélesebb parlamenti támogatással indult, mégis csak a harmadik fordulóban választották meg: 243 igen és 96 nem szavazatot kapott. A 2005-ös államfőválasztás lett a rendszerváltás utáni időszak legszorosabb és egyik legdrámaibb voksolása. A kormánypárti MSZP Szili Katalint jelölte, a civil kezdeményezésből induló Sólyom Lászlót az MDF és a Fidesz támogatta. A harmadik fordulóban Sólyom 185, Szili 182 szavazatot szerzett. Három voks döntött az államfő személyéről.
A 2010-es kétharmados Fidesz–KDNP-győzelem után már kevés bizonytalanság maradt. Schmitt Pál 263 szavazattal győzött az MSZP-s Balogh András 59 voksával szemben. Schmitt azonban nem töltötte ki a ciklusát: 2012 áprilisában a doktori dolgozata körüli plágiumbotrány miatt lemondott. Utódját, Áder Jánost 262 igen és 40 nem szavazattal választották meg. Áder volt Göncz mellett a másik államfő, aki két teljes ciklust töltött ki. 2017-es újraválasztásakor már második fordulóra volt szükség: az első körben 131 voksot kapott, ami nem érte el az akkor szükséges kétharmadot; a másodikban ugyancsak 131 szavazattal győzött Majtényi László 39 voksával szemben.
2022-ben Novák Katalin 137 szavazattal, már az első fordulóban lett Magyarország első női köztársasági elnöke; ellenfele, Róna Péter 51 voksot kapott. Novák megbízatása a kegyelmi botrány miatt 2024 februárjában idő előtt véget ért. Utódja az Alkotmánybíróság addigi elnöke, Sulyok Tamás lett, akit 134 igen és 5 nem mellett választottak meg, hét érvénytelen szavazattal. Több ellenzéki frakció kivonult a voksolás előtt. Sulyok sem töltötte ki az ötéves ciklust: 2026 júliusában az alkotmánymódosítás megszüntette a megbízatását.
Baka megválasztása ebbe a történetbe illeszkedik, de több szempontból új helyzetet teremt. A rendszerváltás óta volt már konszenzusos jelölt, rendkívül szoros párharc, kétharmados kormánypárti választás, ellenzéki bojkott, lemondás és idő előtt megszűnő mandátum is. Most olyan államfő kerül hivatalba, akinek politikai párthoz nincs tartós szervezeti kötődése, ugyanakkor közjogi múltja erősen összekapcsolódik az Orbán-korszak egyik fontos jogállami konfliktusával. Hogy ebből valódi elnöki önállóság következik-e, azt a következő hónapok mutatják meg: a törvények aláírásánál, az alkotmányozás során, a kinevezéseknél és minden olyan helyzetben, amikor a kétharmados parlamenti többség döntése mellé szükség lesz egy önálló államfői mérlegelésre.