Titkos diplomáciai egyeztetések zajlottak Ausztriában

Az európai és az orosz külpolitikai kapcsolatok rendkívül fagyossá váltak az ukrajnai háború kirobbanása óta, a színfalak mögött azonban diszkrét háttéralkuk és feltáró tárgyalások sora szerveződik. Ausztriában, a Bécshez közeli Baden fürdővárosában az elmúlt időszakban már a második olyan zárt ajtók mögötti megbeszélést tartották meg, amelyen az Európai Unió meghatározó államainak korábbi csúcsdiplomatái és a gyaníthatóan a moszkvai hatalmi központhoz továbbra is bejáratos orosz szereplők ültek egy asztalhoz, értesült a Die Presse. A diplomáciai szaknyelvben Track-2, azaz második csatornás egyeztetésnek nevezett megbeszélések célja az, hogy a hivatalos kormányzati delegációk kihagyásával, kötetlenebb keretek között mérjék fel a jövőbeli rendezés és a háború utáni európai-orosz viszonyrendszer lehetséges körvonalait.

A badeni találkozón nyugati oldalról három rendkívül súlyos politikai és diplomáciai tapasztalattal rendelkező szereplő vett részt. A német delegáció képviseletében Markus Ederer korábbi külügyi államtitkár volt jelen, aki korábban Németország moszkvai nagyköveteként és az Európai Unió oroszországi képviseletének vezetőjeként is szolgált, így alapos ismerője a kremlbéli döntéshozatali mechanizmusoknak. Nagy-Britanniát Timothy Barrow képviselte, aki nemcsak az Egyesült Királyság európai uniós, hanem kijevi és moszkvai nagykövete is volt, legutóbb pedig a brit nemzetbiztonsági tanácsadói tisztséget töltötte be. A francia oldalt Pierre Vimont képviselte, aki három egymást követő párizsi külügyminiszter mellett dolgozott kabinetfőnökként, valamint Washingtonban és Brüsszelben volt nagykövet, a 2010 és 2015 közötti időszakban pedig az Európai Külügyi Szolgálat első főtitkáraként mozgatta a szálakat az európai diplomáciában.

A találkozó orosz oldalon jelen lévő kulcsfigurájának kilétét kezdetben homály fedte, ám azóta kiszivárgott, hogy Alekszandr Volosin állt a megbeszélések középpontjában. A hetvenéves politikus-üzletember a posztszovjet Oroszország történetének egyik legbefolyásosabb háttérembere. Volosin 1999 és 2003 októbere között szolgált a Kreml kabinetfőnökeként, vagyis abban az átmeneti időszakban vezette az elnöki administrációt, amikor Borisz Jelcin átadta a hatalmat Vlagyimir Putyinnak. A politikai életből való visszavonulása után az orosz nagyipar meghatározó szereplője lett: elnökölte a Norilsk Nickel, az Uralkali és a JSC Freight One igazgatótanácsát, 2011 óta pedig a moszkvai Skolkovo magán-gazdaságtudományi főiskola igazgatótanácsának élén áll. Az orosz fővárosban rendkívül művelt, független gondolkodású és kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkező szereplőként tartják számon, aki függetlensége ellenére közvetlen bejárással bír a jelenlegi orosz vezetés felső köreihez.

A kétnapos badeni megbeszéléseket a genfi székhelyű Centre for Humanitarian Dialogue nevű szervezet, közismertebb nevén a HD hozta tető alá. Az 1999-ben alapított független szervezet a diszkrét, nyilvánosságtól elzárt békemözsítésre és a szemben álló felek közötti párbeszéd megteremtésére szakosodott. A HD korábban olyan összetett nemzetközi konfliktusok feloldásában működött közre sikerrel, mint az indonéziai Aceh tartományban zajló szeparatista küzdelmek lezárása 2005-ben. A genfi agytröszt nemzetközi igazgatótanácsában maga Pierre Vimont és Markus Ederer is helyet foglal, míg a mostani ausztriai egyeztetéseken a szervezet eurázsiai részlegének vezetője, David Gorman is aktívan közreműködött.

Az osztrák külügyminisztérium a diplomáciai protokollnak megfelelően rendkívül visszafogottan reagált a kiszivárgott hírekre. A bécsi tárca jelezte, hogy az egyedi, bizalmas diplomáciai kapcsolatokról és informális megbeszélési formátumokról elvi okokból nem ad tájékoztatást. Hozzátették ugyanakkor, hogy Ausztria elkötelezetten támogat minden olyan kezdeményezést, amely egy igazságos és tartós béke megteremtését szolgálja, hangsúlyozva azt a fontos alapelvet, hogy Ukrajna sorsáról és a békefeltételekről nem lehet Kijev megkerülésével vagy a döntéshozatalból való kizárásával határozni.

A badeni találkozók keretében Ukrajna képviselői nem voltak jelen, ami jól mutatja a formátum sajátos jellegét. Ez a kezdeményezés nem minősül klasszikus vagy hivatalos béketárgyalásnak, nem helyettesíti a kormányzati szintű egyeztetéseket. A Track-2 típusú diplomáciai csatornák elsődleges funkciója a helyzetértékelés, valamint annak feltérképezése, miként alakulhatnak az Európai Unió és Oroszország kapcsolatai egy esetleges háborús rendezést követően. A kapcsolatok bármilyen nemű normalizálásának elengedhetetlen előfeltétele az ukrajnai fegyveres konfliktus lezárása, ám az európai diplomáciai elit láthatóan igyekszik óvatosan felvenni a fonalat Moszkvával, kezdetben nem a legfelsőbb, hanem a második vonalbeli, de továbbra is komoly befolyással rendelkező csatornákon keresztül. A folyamatban részt vevő volt diplomaták szoros kapcsolatot ápolnak saját országuk külügyminisztériumaival, így a háttérbeszélgetések tapasztalatai és tanulságai közvetlenül eljutnak a döntéshozókhoz.

A zárt ajtók mögötti informális csatornák iránt a Kreml részéről is mutatkozik némi nyitottság és érdeklődés. Ennek hátterében az áll, hogy az Oroszországi Föderáció és az Egyesült Államok közötti közvetlen kapcsolatfelvétel az utóbbi hónapokban szinte teljesen elhalt, különösen az iráni helyzet és a közel-keleti feszültségek kiéleződése óta. Bár az európai irányvonaltól sem lehet azonnali vagy áttörést hozó eredményeket várni, a felek már a következő találkozó időpontját és kereteit készítik elő. Az orosz elnök eddig nem tanúsított érdemi hajlandóságot a komoly kompromisszumokra, a háttérben zajló egyeztetések mégis jelzik, hogy mindkét oldal keresi azokat a csatornákat, amelyeken keresztül a jövőbeli egyezségek alapjai lefektethetők.

A badeni kezdeményezés rávilágít arra a változási folyamatra, amely az európai biztonsági architektúra újragondolását kíséri. A háború okozta gazdasági és politikai feszültségek közepette az uniós fővárosok kénytelenek hosszabb távon gondolkodni, és előkészíteni a terepet arra az időszakra, amikor a fegyverek hallgatása után újjá kell építeni a kontinens biztonsági és energiapolitikai kereteit. A diszkrét osztrák helyszínválasztás sem véletlen: Bécs és környéke tradicionálisan a nemzetközi diplomácia és a semleges közvetítői egyeztetések központja, amely ideális környezetet biztosít a nyilvánosságtól elzárt, kényes megbeszélések lefolytatására.

Az európai volt diplomaták jelenléte és szakmai elismertsége garanciát jelent arra, hogy a nyugati szövetségi rendszer alapvető értékei és Ukrajna szuverenitásának elve nem válik alku tárgyává. Ugyanakkor az orosz fél részéről Alekszandr Volosin bevonása azt jelzi, hogy Moszkvában is van olyan pragmatikus technokrata réteg, amely tisztában van az elszigetelődés hosszú távú gazdasági és stratégiai veszélyeivel. Az elkövetkező hónapok mutathatják meg, hogy a badeni tárgyalási sorozat képes-e híd szerepet betölteni, vagy megmarad a diplomáciai puhatolózás egy érdekes, de korlátozott hatású epizódjának.