Németországban lefegyverzik az AfD tagjait

Magdeburgban a Szász-Anhalt Tartományi Felső Igazgatási Bíróság jogerősen elutasította három érintett fellebbezését, megerősítve a korábbi elsőfokú ítéletet. A bírói testület határozata értelmében a rendészeti és fegyverhatóságok jogszerűen vonhatják vissza a lőfegyvertartási engedélyeket az tőlük, akik bizonyíthatóan kötődnek az Alternatíva Németországért, az Alternative für Deutschland (AfD) tartományi szervezetéhez. A döntés jogi alapját a német fegyvertörvény úgynevezett vélelmezési szabálya adja. Ez a rendelkezés kimondja, hogy megbízhatatlannak tekintendő minden olyan személy, aki az elmúlt öt esztendőben olyan szervezetet támogatott vagy annak tagja volt, amely az alkotmányos rend ellen irányuló törekvéseket követ.

Az eljárás középpontjában álló egyik érintett az ellenzéki párt egy korábbi szövetségi parlamenti képviselője, akitől a hatóságok két pisztolyra érvényes engedélyét vonták vissza, mivel a szövetségi és tartományi alkotmányvédelmi szervek a helyi pártstruktúrát igazoltan szélsőjobboldaliként tartják nyilván. A peresfelek a bíróság előtt arra hivatkoztak, hogy a párt nem képvisel alkotmányellenes vagy erőszakos törekvéseket. Ezenfelül a német alkotmányban rögzített pártprivilégiumra hivatkoztak, mondván, hogy egyetlen állampolgár sem szenvedhet hátrányt pusztán pártfüggősége miatt mindaddig, amíg a Szövetségi Alkotmánybíróság hivatalosan be nem tiltja az adott politikai formációt.

A felsőfokú igazgatási bíróság határozottan elutasította ezeket az érveket. Az indoklásban a bírák kiemelték, hogy az alkotmányos rend elleni agresszív fellépéshez nincs szükség fizikai erőszak elkövetésére vagy közvetlen fegyveres fenyegetésre. A jogrendszer alapelveit célzó szisztematikus aláásás, a társadalmi csoportok elleni gyűlöletkeltés, valamint az állami intézmények folyamatos delegitimálása önmagában kimeríti az alkotmányellenesség fogalmát. A bíróság rámutatott arra is, hogy az államnak az állampolgárok életének és testi épségének védelmében nem kell megvárnia, amíg konkrét bűncselekmények történnek, hanem joga és kötelessége a kockázatokat már a megelőzés szakaszában minimálisra csökkenteni.

A bírósági végzés nyomán a hatóságok teljes jogi garanciát kaptak arra, hogy átfogóan ellenőrizzék a tartományban működő fegyvertartókat. Szász-Anhaltban több mint százhúsz olyan regisztrált fegyvertulajdonos él – köztük sportlövészek, vadászok és engedéllyel rendelkező személyek –, aki kapcsolatba hozható a párttal. Az elmúlt időszakban a hatóságok már több tagtól megvonták az engedélyt, miközben több tucat további esetben kezdeményeztek hasonló eljárást. A tartományi belügyminisztérium üdvözölte a bíróság egyértelmű állásfoglalását, hangsúlyozva, hogy a demokratikus jogállam védelme megköveteli a szigorú fellépést az szélsőséges megnyilvánulásokkal szemben.

A döntés politikai hullámai messze túlmutatnak az egyes fegyverviselési engedélyek visszavonásán. A tartományi parlamenti választások közeledtével a párt támogatottsága a felmérések szerint meghaladja a negyven százalékot a térségben, így a formáció akár az első helyen is végezhet. Az ellenzéki párt képviselői elhibázottnak és politikailag motiváltnak nevezzék a bírósági döntést, amelyet a jogkövető állampolgárok és sportlövők elleni retorikai hajszaként értékelnek. Ezzel szemben a kormánypárti és zöldpolitikusok azonnali és hiánytalan fegyvermentesítést követelnek, mondván, hogy semmilyen szélsőséges nézeteket valló csoportosulás nem tarthat magánál lőfegyvert.

A jogi helyzetet bonyolítja, hogy a párttagok nemzetközi kapcsolatépítése is folyamatos. A szász-anhalti delegáció korábban Ausztriában tett látogatást, ahol az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) tartományi vezetésével tárgyaltak a lehetséges kormányzási stratégiákról és a közös politikai fellépésről. A találkozó során a felek hangsúlyozták a nemzeti szuverenitás és a bevándorlásellenes intézkedések fontosságát, sokatmondó jelét adva a regionális jobboldali erők összefogásának. A bírósági eljárások és a hatósági szigorítások ellenére az ellenzéki párt továbbra is szilárd szavazóbázissal rendelkezik Kelet-Németországban.

Ezzel párhuzamosan a szövetségi politikában újra felerősödtek a párt teljes betiltását szorgalmazó hangok. A szociáldemokrata szövetségi vezetés részéről kijelentették, hogy meg kell vizsgálni egy esetleges eljárás elindításának lehetőségét a Szövetségi Alkotmánybíróság előtt. Egy ilyen lépés kezdeményezésére a szövetségi kormány, a szövetségi parlament vagy a tartományokat képviselő tanács jogosult, ám ehhez széles körű politikai konszenzusra lenne szükség. A konzervatív uniópártok egyelőre tartózkodóan viszonyulnak a betiltási eljáráshoz, tartva attól, hogy egy hosszas és jogilag bizonytalan kimenetelű pereskedés még inkább megerősítheti a szélsőjobboldali alakulat áldozatszerepét.

A bírósági határozat mindenesetre világos mérföldkövet jelent a német közigazgatási joggyakorlatban. A szövetségi fegyvertörvény alkalmazása során a hatóságoknak nem kell egyedi erőszakos cselekményeket bizonyítaniuk, elegendő a szervezeti tagság ténye és a szervezet alkotmányellenes minősítése. Ez az elv a jövőben más tartományokban is hivatkozási alapként szolgálhat a hasonló közigazgatási peres eljárásokban. A szigorítások és a megelőző hatósági lépések jól mutatják, hogy a német államszervezet a jogi eszközök teljes tárházát beveti az alkotmányos rend védelmében.

A fegyverengedélyek felülvizsgálata nem csupán elvi kérdés, hanem gyakorlati biztonságtechnikai feladat is a rendőri szervek számára. A feltárt esetekben a fegyverek és a lőszerek önkéntes beszolgáltatása hiányában a hatóságok határozott kényszerítő intézkedéseket alkalmazhatnak. A hatósági ellenőrzések kiterjednek a vadásztársaságokra és a lövészegyesületekre is, ahol a tagsági viszonyok átvilágítása folyamatosan zajlik. Az igazságszolgáltatás üzenete egyértelmű: a fegyvertartáshoz szükséges megbízhatóság összeférhetetlen az alkotmányos elveket megkérdőjelező politikai mozgalmak aktív támogatásával.