Gyilkos aszfaltutak Európa átmenő forgalmában
Szintet léptek a közúti baleseti statisztikák a kontinensen, a nyári utazási főszezonban drámai különbségek mutatkoznak az egyes tagállamok biztonsági mutatói és a vezetéstechnikai kultúra között.
A magas üzemanyagárak és a gazdasági bizonytalanságok ellenére idén nyáron is autósok milliói kelt útra Európa közútjain, hogy eljussanak a legnépszerűbb üdülőhelyekre. Az idegen környezetben történő vezetés, a megszokottól eltérő közlekedési szokások és az eltérő infrastruktúra-minőség ugyanakkor súlyos kockázatokat rejt magában. A Vignette Switzerland friss elemzése átfogó képet ad a kontinens legveszélyesebb útszakaszairól és a halálos kimenetelű közúti balesetek megoszlásáról. Az adatok világosan megmutatják, hogy az Európai Unió tagállamaiban és a szomszédos régiókban tapasztalható biztonsági szintek rendkívül nagy eltéréseket mutatnak, ami különösen a nyári főszezonban helyez hatalmas nyomást a hálózatokra.
A felmérés rangsorának élén Szerbia végzett, ahol az egymillió lakosra jutó közúti gázolások és végzetes ütközések száma elérte a hetvennégyet. Ez az érték 48 és fél százalékkal haladja meg az Európai Unió negyvenhármas átlagát, így a balkáni ország egymást követő második évben vált a legveszélyesebb közlekedési tereppé. Szerbiában tavaly összesen 488 ember veszítette életét az utakon, ami 72 százalékos növekedést jelent a korábbi évek átlagos bázisértékeihez képest. A helyzetet tovább rontja a transzkontinentális tranzitforgalom túlterheltsége, a gyorshajtás, valamint az elöregedett járműpark nagysága.
A halálozási mutatók tekintetében Bulgária és Románia követi a listavezetőt, hetvenegyes, illetve hatvannyolcas egymillió lakosra vetített halálozási aránnyal. Horvátországban, amely a közép-európai autósok egyik legfőbb nyári célpontja, 261 emberhalt meg az utakon, ami egymillió lakosra vetítve 67 áldozatot jelent, ezzel az ország a negyedik helyre került a veszélyességi rangsorban. A horvát tengerpart felé vezető sztrádák túltelítettsége, a kanyargós és beláthatatlan tengerparti utak, valamint az agresszív előzési manőverek együttesen felelősek a tragikus statisztikákért.
A déli államok közül Portugália 55, Görögország ötven, Olaszország pedig 49 halálos áldozatot regisztrált egymillió lakosra vetítve, vagyis mindhárom állam lényegesen rosszabbul teljesít a kilencvenes uniós átlagnál. Ausztria ezzel szemben közvetlenül az uniós középmezőny határán helyezkedik el 44 áldozattal, ami 403 elhunytat jelentett a tavalyi esztendőben. Az osztrák adatok stagnálást mutatnak, sőt a korábbi évhez képest enyhe emelkedés volt tapasztalható, ami komoly aggodalmat vált ki a bécsi közlekedésbiztonsági szakértők körében.
Ezzel szemben Észak-Európa országaiban lényegesen kedvezőbb a helyzet. Norvégia, Svédország, Nagy-Britannia és Dánia évtizedek óta a világ legbiztonságosabb közúti infrastruktúráját üzemelteti. A rangsort vezető Norvégiában mindössze 19 halálos áldozat jutott egymillió lakosra. Ebben a szigorú szabályozási környezet játssza a főszerepet: az autópályákon 110 kilométer/órás sebességkorlátozás van érvényben, a gyorshajtást szakaszos átlagsebesség-méréssel és drága büntetési tételekkel torolják meg. A megengedett véralkoholszint mindössze nullahét ezrelék, ami megegyezik a svéd szabályozással, míg a nappali menetfény használata a nap 24 órájában kivétel nélkül minden jármű számára kötelező.
A nemzetközi felmérések rávilágítanak arra a tényre, hogy a népszerű turisztikai célpontokban a jelentős infrastruktúra-fejlesztések ellenére sem történt érdemi áttörés a balesetek megelőzésében. Portugáliában például tíz év alatt mindössze egyetlen százalékkal sikerült csökkenteni a halálos kimenetelű szerencsétlenségek számát, míg Franciaországban hat százalékos javulást regisztráltak. Ez az eredmény különösen drámai annak fényében, hogy az Európai Unió hivatalos stratégiája szerint 2030-ra a felére kellene csökkenteni a közúti elhalálozások számát a 2017–2019-es bázisidőszakhoz képest.
A tavalyi évben összesen 19 400 ember vesztette életét az uniós utakon, ami mindössze 16 százalékos csökkenést jelent a bázisértékhez képest. Az EU által kitűzött központi célkitűzés értelmében a 11 588 áldozatot nem szabadna meghaladni a kontinensen, aminek elérése a jelenlegi trendek alapján szinte lehetetlennek tűnik a hátralévő négy esztendőben. A célköztes értékeket csupán néhány tagállamnak sikerült teljesítenie, köztük Lengyelországnak, Luxemburgnak, Romániának, Bulgáriának, Görögországnak és Dániának, ahol a helyi hatóságok szigorúbb ellenőrzési protokollokat vezettek be.
A baleseti okok feltárása során a szakértők kiemelt figyelmet fordítanak az emberi tényezőre és a vezetési kultúrára. A discovercars.com nemzetközi autóbérlő platform átfogó kutatása szerint a sofőrök Olaszországban tanúsítják a legagresszívabb magatartást a volán mögött, őket követik a brit autósok. A megkérdezett sofőrök több mint fele az irányjelzés hiányát jelölte meg a legirritálóbb szabályszegésként. A veszélyes vezetési szokások listájának élén emellett a kötelező követési távolság be nem tartása, az előzősávban való indokolatlanul lassú haladás, valamint a hirtelen, indokolatlan fékezések állnak, amelyek különösen a nagy sebességű sztrádákon vezetnek tömegszerencsétlenségekhez.
A közlekedésbiztonság szervezeti hátterének megerősítése elengedhetetlen feladat a tagállamok számára. A hatóságok automatizált sebességmérő hálózatok kiépítésével, a zéró toleranciára épülő alkoholszabályozással és a vezetési idő szigorúbb ellenőrzésével próbálják megfékezni a baleseti hullámot. A turisták által elárasztott régiókban a helyi rendőri erők fokozott jelenléttel és célzott akciókkal igyekeznek kiszűrni a veszélyesen közlekedőket, azonban az emberi figyelmetlenséget és az indulatkezelési problémákat a technikai eszközök önmagukban nem tudják kiküszöbölni.