A francia forradalom

1789 tavaszán Franciaország lakóinak többsége még elképzelhetetlennek tartotta, hogy néhány éven belül eltűnik az évszázados monarchia, kivégzik a királyt és a királynét, köztársaság születik, Európa háborúba sodródik, majd a forradalom vezetői egymást küldik a guillotine alá. A francia forradalom tíz éve mégis alapjaiban alakította át azt a világot, amelyből a modern Európa megszületett.

A francia forradalom – Szabadság, terror és egy új világ születése részletes, olvasmányos története ennek az évtizednek. A kötet bemutatja az ancien régime társadalmát, Versailles pompája mögött az állam pénzügyi válságát, a kiváltságokra épülő rendi rendszert, a parasztság terheit és azt az új politikai nyilvánosságot, amelyet Voltaire, Rousseau, Diderot és a felvilágosodás gondolkodói segítettek kialakítani.

Az olvasó végigkövetheti 1789 sorsfordító hónapjait: a rendi gyűlés összehívását, a Nemzetgyűlés megszületését, a labdaházi esküt, a Bastille ostromát, a nagy félelmet, a feudális kiváltságok eltörlését és az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának elfogadását. Kiderül, hogyan került XVI. Lajos egyre szűkebb politikai mozgástérbe, miért bizonyult végzetesnek a varennes-i szökési kísérlet, és miként omlott össze végül az alkotmányos monarchia.

A könyv nagy teret szentel azoknak is, akik a hagyományos forradalomtörténetekben gyakran háttérbe szorulnak. Bemutatja a párizsi asszonyok szerepét, Olympe de Gouges küzdelmét, a házasság és a család forradalmi átalakulását, valamint Saint-Domingue rabszolgáinak felkelését, amelyből végül megszületett Haiti. Így válik igazán élessé 1789 egyik legnagyobb kérdése: ha minden ember szabadnak és egyenlőnek születik, kikre vonatkozik valójában ez az ígéret?

A forradalom radikalizálódását a kötet nem választja el az országot körülvevő válságoktól. Háború Európa monarchiáival, gazdasági összeomlás, élelmiszerhiány, a Vendée felkelése, tartományi lázadások, politikai összeesküvésektől való félelem és egyre mélyebb bizalmatlanság alakította azt a légkört, amelyből 1793-ban megszületett a terror rendszere.

Robespierre, Danton, Marat, Saint-Just, Camille Desmoulins és a girondiak története ezért emberi és politikai drámaként is megelevenedik. Hogyan lett az erényből politikai fegyver? Miért váltak egykori szövetségesek halálos ellenfelekké? Robespierre valóban a terror diktátora volt, vagy bukása után tették meg az egész korszak bűnbakjává? A könyv a szeptemberi mészárlásoktól a Közjóléti Bizottság működésén és a nagy terroron át thermidorig követi az erőszak fokozódását.

Robespierre halála sem zárta le a forradalmat. A thermidori fordulatot fehérterror, gazdasági válság és újabb politikai küzdelmek követték. A Direktórium éveiben egyre nagyobb szerephez jutott a hadsereg, és vele együtt egy fiatal tábornok, Bonaparte Napóleon. Brumaire 18-i államcsínye után Franciaország új korszakba lépett, ám a forradalom számos vívmánya tovább élt a konzulátusban és később a császárságban is.

A francia forradalom öröksége ma is velünk van. A jog előtti egyenlőség, az állampolgárság, a nemzet politikai fogalma, a bal- és jobboldal elnevezése, az emberi jogok, az állam és az egyház viszonyának átalakulása mind ehhez a korszakhoz kötődik. Ugyanez az évtized mutatta meg azt is, milyen könnyen fordulhat át a szabadság ígérete politikai erőszakba.

Ez a könyv annak a tíz évnek a története, amikor Franciaország megpróbálta újrakezdeni saját történelmét – és közben megváltoztatta Európát.