Belgium történetének legnagyobb erdőtüze már a német határt fenyegeti
Már 2700 hektáron ég a Hohes Venn természetvédelmi terület Belgium keleti részén, mintegy hatszáz embert evakuáltak, a németországi Monschau több településrésze pedig készenlétben áll. A tűz oltása akár hetekig tarthat.
Vasárnapra Belgium történetének legnagyobb feljegyzett erdőtüzévé nőtt a Hohes Vennben, vagyis a Magas-Fennsík keleti természetvédelmi területén pusztító tűz. Liège tartomány kormányzójának közlése szerint már mintegy 2700 hektár égett le, és a lángok gyors terjedése miatt több belgiumi településről összesen körülbelül hatszáz embert szólítottak fel otthonuk elhagyására. A veszély immár közvetlenül érinti Németországot is: a tűzfront a hajnali tájékoztatás szerint nagyjából három kilométerre volt a határtól, ezért Monschau több külterületi településrészén arra kérték a lakókat, hogy készítsenek össze vészcsomagot, értesítsék szomszédaikat, és számoljanak egy gyors evakuálás lehetőségével.
A tűz pénteken vált ismertté, amikor egy önkéntes segítő rutinellenőrzés közben észlelte a füstöt. A lángok terjedésének üteme már az első napon jelezte, hogy rendkívüli helyzetről van szó. Szombat folyamán az érintett terület 1600 hektárról 2700 hektárra nőtt. A Reuters az Európai Erdőtűz-információs Rendszer adataira hivatkozva azt írta, hogy ezzel a mostani katasztrófa közel kétszer akkora, mint a 2011-es nagy belga tűz, amely csaknem 1400 hektárt érintett. A belga hatóságok ezért európai segítséget kértek, az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében pedig három helikoptert és két vízbombázó repülőgépet mozgósítottak Csehországból, Svédországból és Hollandiából.
Az oltásban belga egységek mellett német és luxemburgi tűzoltók, katonák és helyi gazdák is részt vesznek. Németországból legalább 41 tűzoltót küldtek át a határon. A helyzetet az teszi különösen nehézzé, hogy a Hohes Venn nem hagyományos, jól járható erdőterület. Magas lápok, mocsaras részek, tőzeges talaj, sűrű növényzet és nehezen megközelíthető fennsíki területek váltják egymást. A nehéz tűzoltó járművek sok helyre nem tudnak eljutni, a gyalogos egységek mozgását pedig a füst, a hő és a talajviszonyok lassítják. Emiatt a légi oltás, a vízutánpótlás és a tűz terjedésének előrejelzése a szokásosnál nagyobb szerepet kap.
A SZÉL MINDEN ÓRÁBAN ÁTÍRHATJA A TERVEKET
A tűzoltók legnagyobb rövid távú ellenfele a változó szél. Yves Pieper, a verviers-i erdészeti hivatal vezetője szerint előfordul, hogy a csapatok egy-egy frontszakaszon egy-két órán át eredményesen dolgoznak, majd a szél megfordul, és teljesen más irányban kell új védelmi vonalat kialakítani. Ez magyarázza, miért rendeltek el megelőző evakuálásokat olyan településeken is, amelyekhez a lángok még nem értek el. Sourbrodt egyes utcáit kiürítették, Bütgenbachban pedig Küchelscheid és Leykaul lakóit is figyelmeztették arra, hogy szükség esetén rövid időn belül el kell hagyniuk otthonaikat. Turistákat is arra kértek, hogy távozzanak a térségből, és egy gyermek-tábort is evakuáltak.
A német oldalon Monschau először Geisberg, Ruitzhof, Leyloch, Vennhof, Haus Sonnentau és Plattevenn lakóit kérte fel a felkészülésre, majd az éjszaka során Mützenich és Kalterherberg is bekerült a figyelmeztetett területek közé. A város szükségszállások előkészítését kezdte meg, és a NINA veszélyhelyzeti alkalmazáson is riasztást küldött. A tűzoltóság ugyanakkor hajnalban még nem számított arra, hogy a lángok rövid időn belül átterjednek Németországba. A határ közelében mezőgazdasági területeket nedvesítettek át, hogy időt nyerjenek, ha a szél mégis a német települések felé fordítaná a tüzet. A Technisches Hilfswerk is bekapcsolódott az előkészületekbe.
A veszélyt nem csak a közvetlen lángfront jelenti. A sűrű füst már jóval távolabbra is eljutott: Rheinland-Pfalz egyes részein és a Mosel térségében erős égett szagot és hamut észleltek, Saar-vidéken pedig a hatóságok több helyen azt tanácsolták, hogy az emberek tartsák zárva az ablakokat és ajtókat. A Hohes Vennből felszálló füstöt kilométerekről látni. Ez különösen azért jelent egészségügyi kockázatot, mert a nagy kiterjedésű vegetációs tüzek füstje finom részecskéket is tartalmaz, amelyek a tűztől távoli településeken is ronthatják a levegő minőségét. A hatóságok ezért azt kérik a lakosságtól, hogy a hivatalos riasztásokat kövessék, és ne induljanak a tűz közelébe fényképezni vagy kíváncsiskodni.
A TŐZEG MIATT HETEKIG IZZHAT A TALAJ
A hosszabb távú oltást azonban egy még nehezebb probléma határozhatja meg: a tűz több helyen a tőzegrétegekbe is bejutott. A tőzeg részben lebomlott növényi anyagból álló, szénben gazdag talaj, amely száraz állapotban lassan, a felszín alatt is képes égni. Ilyenkor hiába alszanak ki a látványos lángok, a talaj mélyebb rétegeiben parázsló gócok napokkal vagy hetekkel később újra tüzet okozhatnak. A Hohes Vennben ezért a hatóságok már most azzal számolnak, hogy az utómunkálatok akár hetekig eltarthatnak. A parázsló tőzeget fel kell tárni, át kell nedvesíteni, majd folyamatosan ellenőrizni kell, különben egy melegebb, szelesebb napon ismét fellángolhat.
A tőzeg égése ökológiai szempontból is különösen súlyos. A lápok jelentős szénraktárak: évszázadok alatt nagy mennyiségű szerves anyagot zárnak magukba, és ha a kiszáradt tőzeg meggyullad, az elraktározott szén egy része szén-dioxidként a légkörbe kerül. A Hohes Venn magasfennsíkjának mintegy ötezer hektáros része Wallónia legrégebbi természetvédelmi területe, közel hetven éve védett. A mostani tűz tehát nemcsak erdőgazdálkodási kár, hanem lápok, különleges növénytársulások és vizes élőhelyek sérülésével járó természetvédelmi veszteség is. Hogy a regeneráció mennyi időt vesz igénybe, csak az oltás után végzett részletes felmérések mutathatják meg.
EGY NAGYOBB EURÓPAI TŰZHULLÁM RÉSZE
A belga tűz egy olyan időszakban tört ki, amikor Európa számos országában egyszerre küzdenek rendkívüli vegetációs tüzekkel. Belgium a nyár ötödik hőhullámát élte át, a növényzet pedig sok helyen teljesen kiszáradt. A tudományos kutatások szerint az ember okozta klímaváltozás növeli az olyan forró és száraz időszakok valószínűségét, amelyekben a tüzek könnyebben keletkeznek, gyorsabban terjednek és hosszabb ideig égnek. Ez nem jelenti azt, hogy egy konkrét tűz gyújtóokát önmagában a klímaváltozásra lehetne visszavezetni; a mostani Hohes Venn-i tűz keletkezésének pontos oka sem ismert még. A környezeti feltételek azonban egyértelműen kedveztek a gyors terjedésnek.
A határ túloldalán, a Hürtgenwaldban szintén nagy erdőtűz pusztított, amely miatt több mint kétezer embert kellett korábban kitelepíteni Gey településről. A német tűz szombatra stabilizálódott, és az evakuáltak egy része visszatérhetett, de az oltást ott más típusú veszély is nehezítette: a második világháborúból visszamaradt fel nem robbant lőszerek. A két tűz földrajzi közelsége miatt a német és belga katasztrófavédelemnek párhuzamosan kell kezelnie két nagy műveletet, miközben a füst és a változó szél nem tiszteli az államhatárt.
Vasárnap hajnalban ezért a legfontosabb kérdés az volt, sikerül-e megakadályozni, hogy a Hohes Venn-i tűz újabb településeket kényszerítsen evakuálásra, illetve átlépje a német határt. A pillanatnyi szélcsend adott némi időt a védelmi vonalak megerősítésére, de a hatóságok nem tekintik lezártnak a válságot. Az a tény, hogy a lángok már a tőzegben is terjednek, azt jelenti, hogy akkor sem ér véget a munka, ha a látványos tűzfrontot sikerül megállítani. Belgium számára ez már most rekordméretű katasztrófa; a végleges természeti és gazdasági mérleg pedig csak jóval azután lesz ismert, hogy az utolsó evakuált lakó is hazatérhet.