Újabb rakétatámadás érte Kijevet, fogynak az elfogórakéták

Vasárnap hajnalban ismét rakétatámadás érte Kijevet. Vitalij Klicsko polgármester közlése szerint legalább két városrészben tűz keletkezett, a katonai közigazgatás pedig egy sérültről számolt be. A fővárosban hajnali kettő után kétszer rendeltek el légiriadót, mindkét riasztás nagyjából fél órán át tartott. A Reuters helyszíni munkatársai robbanásokat hallottak. Klicsko szerint egy északi városrész nem lakóövezetében lehulló törmelék okozott tüzet, több gépkocsi kigyulladt, és a belvárostól délre is újabb tűzesetet jelentettek. A károk teljes felmérése a hajnali órákban még tartott, ezért a kezdeti adatok változhatnak.

A támadás önmagában nem tartozik az utóbbi hetek legsúlyosabb kijevi csapásai közé, politikai és katonai jelentőségét azonban az adja, hogy egy egyre intenzívebb orosz légiháború újabb epizódja. Oroszország az elmúlt hetekben nagy számban vetett be rakétákat és drónokat az ukrán főváros, valamint más nagyvárosok és logisztikai csomópontok ellen. A támadások céljai között katonai és ipari létesítmények mellett rendszeresen vannak olyan városi körzetek is, ahol a becsapódások vagy a lelőtt eszközök törmeléke lakóházakban, raktárakban, járművekben és közművekben okoz kárt. A légiriadó ezért Kijevben régóta a mindennapi élet része, de a gyakorisága és a ballisztikus fenyegetés növekedése újra komoly nyomást helyez a légvédelemre.

Feltehetően ballisztikus rakétákat is bevetettek az oroszok. Ezek ellen Ukrajna jóval kevesebb hatékony eszközzel rendelkezik, mint az iráni eredetű vagy orosz gyártású drónok ellen. A lassabb, alacsonyabban repülő drónokat mobil gépágyús csoportokkal, elektronikai zavaróeszközökkel és olcsóbb elfogódrónokkal is lehet támadni; egy nagy sebességgel érkező ballisztikus rakéta ellen viszont olyan fejlett rendszerre van szükség, mint az amerikai Patriot.

AZ ELFOGÓRAKÉTA LETT A LEGSZŰKÖSEBB ERŐFORRÁS

Volodimir Zelenszkij augusztus elején azt mondta, hogy Ukrajna 2026-ban csak körülbelül harmadannyi rakétaelfogót kapott szövetségeseitől, mint 2025 azonos időszakában. A hiány különösen a Patriot PAC-3 típusú elfogókat érinti, amelyek a ballisztikus célok elleni védelem gerincét adják. A készletek világszerte megfogyatkoztak, részben azért, mert a közel-keleti háborúban is nagy mennyiségben használtak amerikai légvédelmi rakétákat. Kijev számára ez azt jelenti, hogy még akkor sem feltétlenül lehet minden beérkező fenyegetésre elfogórakétát indítani, ha a radarok időben észlelik a támadást.

A probléma nem a Patriot rendszer technikai képessége, hanem a rendelkezésre álló rakéták száma és gyártási üteme. A PAC-3 elfogók rendkívül összetett, drága fegyverek, miközben Oroszország az ukrán értékelések szerint növeli saját ballisztikusrakéta-gyártását. A védekező fél számára ezért kedvezőtlen költség- és darabszámverseny alakul ki: minden lelőtt rakéta egy olyan elfogót fogyaszt el, amelyet nem lehet néhány nap alatt pótolni. Ha pedig egy támadó egyszerre több rakétát és nagyszámú drónt indít, a légvédelemnek gyorsan el kell döntenie, mely célokat és mely területeket védi a legdrágább eszközökkel.

Zelenszkij augusztus 13-án ismét arra kérte az Egyesült Államokat, hogy biztosítson több Patriot-rakétát Ukrajnának. Érvelése szerint az amerikai készletek viszonylag kis részének átadása is lényegesen javítaná a nagyvárosok védelmét a tél előtt. Washington közben megállapodásokat kötött a Patriot és a THAAD rendszerek kulcsfontosságú alkatrészeinek termelésbővítéséről, de az új kapacitások felépítése időt igényel. Ukrajna azt is szeretné elérni, hogy hosszabb távon saját területén vagy európai együttműködésben gyárthasson Patriot-komponenseket és elfogókat. Ez azonban nem oldja meg a következő hetek hiányát.

KIJEV A FÖLD ALATT PRÓBÁL ALKALMAZKODNI

A légvédelmi készletek bizonytalansága közvetlenül befolyásolja a civil védekezést is. Kijev metróállomásai továbbra is óvóhelyként működnek, és nagyobb támadások idején tízezrek töltik az éjszakát a föld alatt. Egy június 15-i tömeges támadáskor a városi hatóságok szerint csaknem 42 ezer ember húzódott a metróállomásokra, közülük mintegy 3400 gyermek volt. A mostani vasárnap hajnali riasztás rövidebb ideig tartott, de a városlakók számára ugyanazt a rutint jelentette: a telefonos riasztások után sokan a metróba, mélygarázsba vagy kijelölt óvóhelyre mennek, miközben mások a lakások belső, ablaktalan részeiben várják ki a veszély végét.

Az éjszakai támadásoknak ez a kiszámíthatatlansága önmagában is a háború egyik eszköze. A rakéták és drónok nemcsak akkor okoznak kárt, amikor célba érnek. A rendszeres riadók megszakítják az alvást, leállítják vagy lassítják a közlekedést, terhelik az egészségügyet és a mentőszolgálatokat, és folyamatos készenlétre kényszerítik a városi infrastruktúrát. A kijevi tűzoltóknak minden támadás után egyszerre több helyszínre kell vonulniuk, mert a légvédelem által lelőtt eszközök törmeléke is okozhat tüzeket. Vasárnap hajnalban is ilyen törmelékhez kötött tüzet jelentettek az egyik északi területről.

A védelem szempontjából külön nehézség, hogy a fővárost nem lehet elszigetelten kezelni. Ugyanazokból a Patriot- és más elfogókészletekből kell védeni az ország energiaellátását, a Dnyeper menti nagyvárosokat, a fekete-tengeri és dunai kikötőket, katonai repülőtereket, parancsnoki központokat és kritikus ipari létesítményeket. Amikor Oroszország egyszerre több irányban indít támadást, Ukrajnának választania kell, hová koncentrálja a legértékesebb rendszereket. A Duna menti Izmajil kikötőjét augusztus 13-án érő csapás is azt mutatta, hogy az orosz hadműveletek a főváros mellett az export- és logisztikai infrastruktúrát is erősen nyomás alatt tartják.

A LÉGIHÁBORÚ A FRONT MÖGÖTTI ORSZÁGOT CÉLOZZA

Az orosz stratégia egyik célja, hogy Ukrajna a frontvonaltól távol is folyamatosan jelentős erőforrásokat költsön védelemre. Egy Patriot-üteg, amely Kijevet védi, nem telepíthető ugyanabban az időben egy másik nagyváros vagy fontos ipari körzet közelébe. A légvédelem ezért állandó átcsoportosításra kényszerül, miközben a támadó fél igyekszik felderíteni az ütegek helyét és olyan kombinált csapásokat indítani, amelyek túlterhelik a rendszert. Ukrajna ezzel párhuzamosan egyre több saját nagy hatótávolságú drónt és rakétát használ oroszországi katonai, energiaipari és hadiipari célpontok ellen, abban bízva, hogy Moszkvának is egyre több légvédelmi eszközt kell elvonnia a front környékéről.

A vasárnap hajnali kijevi támadás mérlege – egy sérült, tüzek két városrészben – jóval enyhébb, mint számos korábbi csapásé. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a légvédelmi helyzet javult volna. Éppen ellenkezőleg: a kevés áldozattal járó éjszakák mögött is ugyanaz a fogyó készletekre épülő védekezés működik. Minden sikeres elfogás csökkenti a rendelkezésre álló rakéták számát, miközben az utánpótlás üteme a kijevi közlések szerint jelentősen visszaesett. A nyár hátralévő részének és a tél előtti hónapoknak ezért egyik központi katonai kérdése az lesz, hogy az Egyesült Államok és az európai szövetségesek képesek-e gyorsabban pótolni az elfogókat, mint ahogyan az orosz támadások felhasználásra kényszerítik őket.

Kijev számára ez nem elvont fegyverzeti vita. Vasárnap hajnalban ismét autók égtek, tűzoltók vonultak, és emberek ébredtek robbanásokra. Ha a légvédelem készlete tovább szűkül, ugyanazok a támadási hullámok nagyobb eséllyel érhetnek célba. Ha viszont sikerül növelni az elfogórakéták szállítását és termelését, az közvetlenül mérhető a megmentett épületekben és életekben. A háború ötödik évében az ukrán főváros védelmét így egyre kevésbé az határozza meg, hogy létezik-e megfelelő technológia a rakéták lelövésére, és egyre inkább az, hogy van-e belőle elegendő darab a következő éjszakára.