Titkos washingtoni alkuk formálják Caracas jövőjét
Közvetlen megbeszélések kezdődtek Washington és a venezuelai vezetés képviselői között. A politikai foglyok szabadon bocsátása körüli viták és a gazdasági csődhelyzet kezelése közepette az ellenzéki térfél megosztottsága tovább nehezíti a megállapodást.
Súlyos intézményi és humanitárius válság közepette indultak meg a közvetlen tárgyalások Venezuela hatalmi elitei és az ellenzéki erők delegáltjai között Caracasban. A folyamat hátterében az az óriási pusztítást végző földrengéssorozat áll, amely súlyos károkat okozott a dél-amerikai ország infrastrukturális hálózatában, miközben az elhunytak száma már meghaladja a 6000 főt. Jorge Rodríguez, a venezuelai törvényhozás elnöke kezdetben elzárkózott az alkotmányos és választási reformok megvitatásától, felháborítónak nevezve az elgondolást a katasztrófa árnyékában. Mégis rövid időn belül fordulat következett be, miután az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio határozott nyomást gyakorolt a caracasi hatalombirtokosokra. A washingtoni diplomácia színfalak mögötti fellépése nyomán a rezsim kénytelen volt asztalhoz ülni, és hivatalosan is beleegyezett abba, hogy az elnöki hivatal ideiglenes vezetői átfogó egyeztetéseket kezdjenek az ellenzék képviselőivel.
A párbeszéd hivatalos fordulói augusztus elején kezdődtek meg a főváros egyik kiemelt védelmű szállodájában, ahol a résztvevők garanciákat kaptak a nemzetközi jelenlét révén. Az ellenzéki tárgyalócsoport élére Dinorah Figuerát nevezték ki, aki a 2015-ben megválasztott, az Egyesült Államok által korábban elismert Nemzetgyűlés elnöke. Az ellenzéki delegáció többi tagja is a száműzetésben élő volt képviselők közül került ki, akik az utóbbi években külföldről próbálták fenntartani a demokratikus intézményrendszer jogfolytonosságát. A caracasi hatalmi oldalról Jorge Rodríguez és testvére, az ideiglenes elnöki tisztséget ellátó Delcy Rodríguez irányítja a folyamatot. Az első tárgyalási szakasz lezárultával a felek közös nyilatkozatban kötelezték el magukat a bírósági reformok előkészítése és a Legfelsőbb Bíróság új igazságügyi kinevezési mechanizmusainak kidolgozása mellett.
A diplomáciai egyeztetések lehetséges áttörést ígérnek a gazdasági szankciók feloldása és a befagyasztott állami vagyon visszaszerzése terén is. A felek megállapodtak abban, hogy közös munkacsoportot hoznak létre a Bank of England számláin zárolt venezuelai aranytartalékok felszabadítására, amelyeket közvetlenül a katasztrófa sújtotta lakosság megsegítésére és a helyreállítási munkálatokra kívánnak fordítani. Ezzel párhuzamosan elindult a politikai foglyok fokozatos kiengedése is: a legfrissebb augusztusi adatok szerint a hatóságok több mint 130 elítéltet engedtek szabadon a Rodeo börtönkomplexumból és más büntetés-végrehajtási intézményekből. Dinorah Figuera szorgalmazza, hogy a tisztázatlan jogi státuszú fogvatartottak teljes körű amnesztiában részesüljenek, kiemelve, hogy a demokratikus átmenet folyamatában nem maradhatnak politikai okokból bebörtönzött állampolgárok az országban.
Donald Trump washingtoni kormányzata jelentős politikai tőkét fektetett abba, hogy strukturális átalakulást érjen el Caracasban. A washingtoni adminisztráció stratégiai célja, hogy megbízható jogi környezetet és kiszámítható viszonyokat teremtsen az energetikai szektorban működő amerikai vállalatok számára. Venezuela olajkitermelése az utóbbi időszakban nem érte el a várt növekedési ütemet, mivel a külföldi befektetők óvakodnak a jogbizonytalanságtól és a tisztázatlan adózási szabályoktól. A szövetségi kormányzat döntéshozói felismerte, hogy a hosszú távú gazdasági stabilitáshoz elengedhetetlen a minimális politikai konszenzus megteremtése. Emellett a közelgő amerikai félidős kongresszusi választások is fokozzák a nyomást a washingtoni vezetésen, hiszen mind a republikánus, mind a demokrata törvényhozók konkrét eredményeket követelnek a venezuelai demokratikus folyamatok helyreállítása terén.
A caracasi tárgyalások napirendje három fő pillérre épül: a földrengés károsultjainak szánt humanitárius segítségnyújtásra, a demokratikus intézményrendszer megerősítésére, valamint a politikai jogok és garanciák tisztázására. A legkiegyensúlyozatlanabb pontot a Választási Tanács és a Legfelsőbb Bíróság tagjainak kijelölése jelenti, tekintve, hogy ezek az intézmények az elmúlt évtizedekben teljes mértékben a kormánypárti befolyás alá tartoztak. A felek által elfogadott ütemterv szerint a bírósági testületek átalakításáról már az ősz folyamán döntésnek kell születnie, míg a Választási Tanács új összetételét az év végéig kell véglegesíteni. A megállapodás kulcskérdése, hogy visszaállítják-e azon ellenzéki politikusok és pártok választójogát, akiket a hatalom az elmúlt években adminisztratív eszközökkel kizárt a politikai versenyből.
Az asztalnál zajló megbeszélések kimenetelét jelentősen nehezíti, hogy a venezuelai ellenzék legnépszerűbb és legbefolyásosabb vezetője, María Corina Machado hiányzik a tárgyalódelegációból. Washington döntése értelmében Machadót távol tartották a hivatalos delegációtól arra hivatkozva, hogy potenciális elnökjelöltként személyes érintettsége torzítaná a választási játékszabályok semleges megállapítását. A caracasi vezetés határozottan elutasítja Machado személyét, így jelenléte a tárgyalások azonnali összeomlásával fenyegetett volna. Machado az utóbbi hónapokban Panamában tartózkodott, ahonnan több alkalommal megpróbált visszatérni hazájába, ám a helyi hatóságok és a nemzetközi utazási korlátozások megakadályozták ebben.
María Corina Machado kimaradása komoly feszültséget és megosztottságot szült az ellenzéki térfélen belül. Míg a tárgyalásokat vezető Dinorah Figuera pártja, az Első a Igazságosság azt állítja, hogy folyamatosan tájékoztatták a koordinációról a politikai szövetségeseket, Machado környezete árulásként értékeli a különalkukat. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a hatalmon lévő elitek körében is belső ellentétek alakultak ki a Washington által gyakorolt nyomás hatására. A rezsim keményvonalas szárnya azzal vádolja Delcy Rodríguez ideiglenes elnököt és körét, hogy kiszolgáltatják az ország szuverenitását az amerikai követeléseknek. A belső ellenállás ellenére a caracasi hatalmi elit jelentős engedményekre kényszerül, hiszen az állami olajbevételek közvetlenül az amerikai pénzügyminisztérium által felügyelt számlákra érkeznek, ahonnan a kifizetésekhez washingtoni jóváhagyásra van szükség.
A tárgyalófelek előtt álló legnehezebb feladat a választási menetrend meghatározása és a hatalomból távozó tisztségviselőknek nyújtandó személyi garanciák kidolgozása. Ha a regnáló hatalmi elit tagjai attól tartanak, hogy a pozícióik elvesztése azonnali büntetőeljárásokat és börtönbüntetést von maga után, akkor minden eszközzel akadályozni fogják a demokratikus átmenetet. A megállapodás sikeressége attól függ, hogy a nemzetközi közvetítők és az ellenzéki delegáció tagjai képesek-e olyan jogi kereteket teremteni, amelyek garantálják az intézményi stabilitást, miközben utat nyitnak a szabad és tisztességes választások megtartása előtt.