Trump visszavágja a dél-koreai hadgyakorlatot
Az amerikai elnök az utolsó pillanatban utasította a Pentagont az Ulchi Freedom Shield részvételének jelentős csökkentésére. Szöul szerint a program a tervek szerint elindul, miközben Phenjan új rakétatesztekkel és éles figyelmeztetésekkel reagál.
Donald Trump amerikai elnök közvetlenül a kezdés előtt utasította a Pentagont, hogy jelentősen csökkentse az Egyesült Államok részvételét a Dél-Koreával közösen rendezett Ulchi Freedom Shield hadgyakorlaton. A döntés azért keltett feltűnést, mert a többnapos műveletet hónapokon át készítették elő, és az idei forgatókönyvet már azokra a tapasztalatokra is építették, amelyeket Észak-Korea az ukrajnai háborúban szerzett. Trump közlése szerint a gyakorlat túl drága, és szerinte ellenséges jelzést küld Phenjannak.
Az elnök saját jó kapcsolatára hivatkozott Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel, és azt állította, hogy Észak-Korea az ő elnöksége alatt tisztelettudóan viselkedett. Hozzátette, hogy a döntésben szerepet játszott Szöul elutasító válasza is egy Iránnal kapcsolatos amerikai kérésre. A Fehér Ház részéről egyelőre nem ismert pontosan, milyen alakulatokat, repüléseket, tengeri műveleteket vagy parancsnoki gyakorlatokat érint a csökkentés, ezért a katonai végrehajtás részletei még bizonytalanok.
A dél-koreai védelmi minisztérium azt közölte, hogy a gyakorlat a korábban meghirdetett menetrend szerint indul. Az Ulchi Freedom Shield a két ország szövetségi együttműködésének egyik legfontosabb éves eseménye. A műveletben mintegy 18 ezer dél-koreai katona vesz részt, amerikai erők és az ENSZ-parancsnoksághoz tartozó több partnerország személyzete mellett. A gyakorlat célja a koreai félszigeten kialakuló válsághelyzetek, rakétatámadások, kibertámadások, drónfenyegetések és kommunikációs zavarok kezelésének begyakorlása.
Az idei program különös súlyt kapott Észak-Korea oroszországi katonai szerepvállalása miatt. Phenjan katonákat, tüzérségi lőszert és ballisztikus rakétákat adott Oroszországnak, az észak-koreai egységek pedig közvetlen harci tapasztalatokat is szereztek. Amerikai és dél-koreai katonai vezetők szerint ez érzékelhetően megváltoztatja az észak-koreai haderő képességeit. A fronton megismert drónhasználat, elektronikai zavarás, GPS-blokkolás és korszerű felderítés később a koreai félszigeten is megjelenhet.
Trump döntése ezért feszültséget teremt a politikai és a katonai megközelítés között. Az elnök diplomáciai gesztusként tekint a gyakorlat visszafogására, a parancsnokságok viszont éppen a növekvő észak-koreai képességek miatt tartják fontosnak a rendszeres nagyszabású felkészülést. A két szempont már Trump első elnöki ciklusában is összeütközött. A 2018-as szingapúri csúcstalálkozó után Washington több hadgyakorlatot felfüggesztett vagy kisebb léptékűvé alakított, hogy kedvezőbb légkört teremtsen a nukleáris tárgyalásokhoz.
A diplomáciai nyitás akkor látványos találkozókat hozott, tartós nukleáris megállapodást viszont nem. Észak-Korea azóta új rakétákat fejlesztett, bővítette nukleáris programját, és Oroszországgal stratégiai katonai együttműködést épített ki. Trump mégis ismét arra utal, hogy személyes kapcsolata Kim Dzsong Unnal alapot adhat egy új tárgyalási folyamathoz. Az elnök a hadgyakorlat csökkentése előtt egy korábbi közös fényképet is közzétett az észak-koreai vezetővel, ami azonnal felvetette egy új csúcstalálkozó lehetőségét.
Phenjan közben a megszokott módon agresszív háborús próbának nevezi az amerikai-dél-koreai gyakorlatot. Az észak-koreai külügyminisztérium magasabb szintű elrettentő válaszlépéseket helyezett kilátásba, és a gyakorlat előtt ballisztikus rakétatesztet is végrehajtott. Az ilyen reakciók rendszeresek a közös gyakorlatok idején, de az orosz együttműködés és az ukrajnai tapasztalatok miatt a fenyegetés katonai háttere ma erősebb, mint néhány évvel ezelőtt.
Szöul számára az amerikai döntés szövetségpolitikai kérdést is felvet. Dél-Korea biztonságának alapja az amerikai katonai jelenlét, és az országban több tízezer amerikai katona állomásozik. A közös gyakorlatok feladata éppen az, hogy válság esetén a két hadsereg parancsnoki rendszere, légvédelme, légiereje és szárazföldi egységei képesek legyenek összehangoltan fellépni. Ha Washington politikai okokból rendszeresen változtatja a gyakorlatok nagyságát, az a dél-koreai vezetésben kérdéseket kelthet az amerikai elkötelezettség kiszámíthatóságáról.
A helyzet Japánt is közvetlenül érinti. Tokió számára Észak-Korea rakétaprogramja közvetlen biztonsági fenyegetés, az amerikai erők regionális jelenléte pedig a japán védelempolitika egyik pillére. A Koreai-félsziget, Japán és az amerikai csendes-óceáni bázisok biztonsága ezért szorosan összekapcsolódik. Egy dél-koreai gyakorlat csökkentése önmagában nem bontja meg ezt a rendszert, de jelzi, hogy Trump az ázsiai szövetségi kötelezettségeket is költség- és alkuorientált szemlélettel kezeli.
A következő napokban az lesz a legfontosabb, milyen konkrét utasítást kapnak az amerikai parancsnokok. Ha a csökkentés főként látványos elemeket érint, a törzsvezetési és számítógépes gyakorlatok nagy része fennmaradhat. Ha azonban légi, szárazföldi vagy tengeri műveleteket is kivonnak, az már érdemben szűkítheti a kiképzés értékét. Szöul mindenesetre egyelőre ragaszkodik a menetrendhez, miközben Washingtonnak néhány óra alatt kell összehangolnia egy elnöki politikai döntést egy hosszú hónapok óta előkészített katonai művelettel.