Átvilágítják a Hungary Helps teljes működését

Nemcsak vezetőváltás készül a Hungary Helps Ügynökségnél, hanem az is eldől, milyen mélységű ellenőrzést tervez a Külügyminisztérium. Velkey György László parlamenti államtitkár bejelentése szerint nyílt pályázatot írtak ki a szervezet irányítására, a pályázatok beadási határideje szeptember 15., közben pedig a tárca minden korábban megkötött szerződést és teljesített kifizetést felül akar vizsgálni. A kormány közlése szerint a humanitárius programok folytatódnak, vagyis az átvilágítás célja hivatalosan nem az ügynökség felszámolása, hanem működésének új alapokra helyezése és átláthatóbbá tétele.

A Hungary Helps különleges helyet foglal el a magyar külpolitikai intézményrendszerben. A 2017-ben elindított program arra épült, hogy Magyarország a válságrégiókban, a helyi közösségeknél nyújtson segítséget, és ennek egyik kiemelt célcsoportját az üldözött keresztény közösségek jelentették. Az ügynökségi háttér később önálló szervezetté erősödött. A hivatalos honlap ma több mint 500 projektet jelez világszerte, és négy nagy kategóriában sorolja a tevékenységeket: fejlesztés, azonnali segítségnyújtás, stabilizáció és béketeremtés, valamint ösztöndíjprogram. A földrajzi kiterjedés és a sokféle támogatási forma miatt az átvilágítás jóval nagyobb munka annál, mint néhány kiemelt projekt számláinak ellenőrzése.

A minisztériumi bejelentés legfontosabb mondata az, hogy minden szerződést és minden teljesített kifizetést felülvizsgálnak. Egy ilyen humanitárius szervezet pénzmozgásai többféle csatornán futhatnak. Lehet közvetlen támogatás helyi egyházi vagy civil partnernek, építési vagy újjáépítési projekt, egészségügyi beszerzés, oktatási támogatás, ösztöndíj, szakértői szolgáltatás vagy közvetítő szervezet megbízása. Más kockázatot jelent egy magyarországi szolgáltatási szerződés és mást egy háborús vagy államilag gyenge országban végrehajtott projekt, ahol a számlák, teljesítési igazolások és kedvezményezetti nyilvántartások ellenőrzése eleve nehezebb.

Ezért a teljes audit értelme nem csak az lehet, hogy találnak-e szabálytalanságot. Ugyanolyan fontos kérdés, milyen belső kontrollok működtek az ügynökségnél. Ki döntött a támogatási célokról, milyen szakmai és pénzügyi szűrőkön ment keresztül egy projekt, hogyan választották ki a partnereket, milyen módon követték a teljesítést, és mi történt akkor, ha a biztonsági helyzet, az infláció vagy a helyi politikai viszonyok miatt megváltozott az eredeti terv. A humanitárius segítségnyújtásban az átláthatóság és a gyorsaság gyakran feszültségben áll egymással: egy földrengés vagy fegyveres konfliktus idején napok alatt kell dönteni, a közpénzek felhasználását viszont később ugyanúgy dokumentálni kell.

A Hungary Helps politikai karaktere kezdettől erős volt. Az előző kormány a programot a migrációs politikával és az üldözött keresztények támogatásával is összekapcsolta. A gyakran ismételt alapelv szerint a segítséget oda kell vinni, ahol a baj van, hogy a közösségek helyben tudjanak megmaradni. Ez az üzenet nem szokványos fejlesztéspolitikai keretként jelent meg, hanem a magyar külpolitikai identitás egyik elemévé vált. Emiatt a mostani átvilágításnak azt is tisztáznia kell, hogy az új kormány mennyit tart meg ebből az ideológiai keretből, és mennyire alakítja át a programot általánosabb humanitárius és fejlesztési ügynökséggé.

A segítségnyújtás egyelőre folytatódik. A külügyi vezetés szerint továbbra is támogatni kívánják a válságövezetekben, természeti katasztrófák, egyenlőtlenség vagy szegénység miatt nehéz helyzetbe került közösségeket. Ez arra utal, hogy a modell földrajzi alaplogikája – a helyben nyújtott segítség – megmaradhat. A kérdés inkább az, hogyan változik a kedvezményezettek kiválasztása, a pályáztatás, a partnerségi rendszer és a nyilvánosság.

A nyílt vezetői pályázat önmagában is szakítás a személyi folytonosság automatikus fenntartásával. A minisztérium széles nemzetközi tapasztalatot, a humanitárius segítségnyújtás szakmai hátterének ismeretét és az átlátható működtetés iránti elkötelezettséget várja. Ezek az elvárások arra utalnak, hogy az új vezető feladata egyszerre lesz szakmai és szervezeti: működtetnie kell a futó programokat, közben végre kell hajtania az audit után előírt változtatásokat, és új bizalmi rendszert kell kialakítania a minisztérium, a külföldi partnerek és a hazai közvélemény felé.

A szeptember 15-i határidő fontos menetrendet ad. Ha a pályázatot gyorsan elbírálják, ősszel már új vezetés kezdheti meg a szervezet átalakítását. Addig azonban az átvilágítás és a napi működés párhuzamosan fut. Ez különösen érzékeny időszak lehet olyan országokban, ahol a magyar támogatásból működő projekt éppen építési, egészségügyi vagy oktatási szakaszban van. Egy túl széles körű automatikus kifizetési stop veszélyeztetné a kedvezményezetteket; egy túl laza átmeneti rezsim viszont éppen az audit célját gyengítené. A külügyi tárcának ezért valószínűleg kockázati alapon kell külön kezelnie a futó, sürgős programokat és az új szerződéses vállalásokat.

A pénzügyi ellenőrzés egyik kulcsa a közvetítő partnerek rendszere lehet. Nemzetközi segélyprogramoknál gyakori, hogy az állami donor nem közvetlenül az egyes családoknak vagy intézményeknek fizet, hanem helyi egyházon, alapítványon, civil szervezeten vagy nemzetközi partneren keresztül. Ez sokszor éppen azért hatékony, mert a helyi szervezet ismeri a közösséget, a nyelvet és a biztonsági körülményeket. Ugyanakkor minden plusz közvetítői szint növeli az ellenőrzési igényt. Az auditnak ezért azt is meg kell néznie, milyen szerződéses kötelezettségeket írtak elő a partnereknek, hogyan bizonyították a felhasználást, és milyen esetekben történt helyszíni ellenőrzés.

Fontos kérdés a mérhetőség is. Egy azonnali segélyakciónál viszonylag könnyű megmondani, hány csomagot osztottak ki vagy hány emberhez jutott el gyógyszer. Egy többéves fejlesztési programnál már nehezebb a siker fogalma. Egy iskola felépítése még nem jelenti automatikusan, hogy javult az oktatás; egy templom vagy lakónegyed újjáépítése önmagában nem bizonyítja, hogy a közösség tartósan helyben maradt. Az új vezetésnek ezért valószínűleg az eredményességi mutatókhoz is hozzá kell nyúlnia: nemcsak azt kell bemutatni, mire költötték a pénzt, hanem azt is, milyen hosszabb távú hatása lett.

A Hungary Helps esetében az átláthatóság különösen fontos, mert a program külpolitikai üzenetet is hordoz. A magyar kormány a korábbi években rendszeresen úgy mutatta be, mint sajátos magyar modellt, amely gyorsan és közvetlenül segít ott, ahol a nemzetközi bürokrácia lassú. Ha ez az állítás fennmarad, a bizonyításhoz részletesebb nyilvános adatok kellenek: projektenkénti támogatási összeg, kedvezményezett, cél, időtartam, teljesítési státusz és lehetőség szerint értékelés. A hivatalos oldal ma sok projektet bemutat, de egy teljes közpénzügyi audit ennél jóval részletesebb szerződéses és elszámolási képet igényel.

Az új kormánynak közben azzal is számolnia kell, hogy a program nemzetközi kapcsolatrendszere több év alatt épült ki. Egyházak, helyi közösségek és külföldi intézmények a Hungary Helps nevet már magyar állami partnerként ismerik. Ha az új vezetés a teljes rendszert átírja, meg kell őriznie a működő partnerkapcsolatokat, miközben a problémás vagy nehezen ellenőrizhető konstrukciókat megszünteti. Ez finomabb feladat, mint egy egyszerű intézményi újrakezdés.

Politikailag is nagy lesz a tét. Ha az audit súlyos szabálytalanságokat tár fel, a Hungary Helps az előző kormány elszámoltatásának egyik ügyévé válhat. Ha viszont a szerződések és kifizetések döntő többsége szabályosnak bizonyul, az új kabinetnek ezt is világosan közölnie kell, különben az átvilágítás könnyen puszta politikai gyanúsításként értelmezhető. A hitelességhez ezért szükség lesz módszertanra, határidőre és arra, hogy a megállapításokhoz dokumentálható tényeket rendeljenek.

A következő fontos dátum szeptember 15., amikor lezárul az új vezetői pályázat. Addig valószínűleg egyre több részlet derül ki az átvilágításról is. A lényegi kérdés nem az, hogy a Hungary Helps megmarad-e: a kormány már jelezte, hogy kulcsszerepet szán neki. Az igazi változás abban mérhető majd, mennyivel több adat válik nyilvánossá, hogyan alakítják át a döntési és ellenőrzési rendszert, és képes-e az ügynökség úgy megőrizni a gyors humanitárius reagálást, hogy közben minden közpénz útja pontosan követhető legyen.