Izland – Tűz, jég és szabadság

Kevés ország történetében kapcsolódik össze olyan szorosan ember és természet, szabadság és kiszolgáltatottság, hagyomány és modernitás, mint Izlandé. A tűz és jég szigete ma vulkánjairól, gejzírjeiről, gleccsereiről, északi fényéről és különleges tájairól ismert, története azonban legalább ilyen rendkívüli.

A kötet a legkorábbi északi híradásoktól és a viking telepesek 9. századi érkezésétől követi végig Izland több mint ezer esztendejét. Bemutatja, hogyan született meg 930 körül Þingvellirben az Alþingi, miként működhetett évszázadokon át király nélküli társadalom, milyen szerepet játszott benne a jog, a becsület, a vérbosszú és a családi szövetségek rendszere. Megismerjük a grönlandi és észak-amerikai felfedezőutakat, Erik a Vörös és Leif Eriksson világát, valamint azt a kultúrát, amelyből megszülettek az izlandi sagák.

Külön fejezetek idézik fel Egill, Njáll, Guðrún és más sagaalakok történeteit, Snorri Sturluson életét és politikai küzdelmeit, valamint az Edda világát Odinnal, Thorral, Lokival és Ragnarökkel. A könyv azt is megmutatja, hogyan őrizte meg egy keresztény középkori társadalom Európa számára az északi mitológia legfontosabb történeteit.

A szabadállam bukása után Izland norvég, majd dán uralom alá került. Reformáció, járványok, az 1627-es észak-afrikai rabszolgarablások, boszorkányperek és gazdasági kiszolgáltatottság követték egymást. 1783-ban a Laki hasadékrendszer kitörése az ország történetének egyik legsúlyosabb katasztrófáját idézte elő: mérgező gázok, állatpusztulás és éhínség tizedelte meg a lakosságot.

A 19. században Reykjavík felemelkedésével és Jón Sigurðsson mozgalmával megkezdődött a politikai újjászületés. A könyv végigkíséri az 1918-as szuverenitásig, majd az 1944-ben kikiáltott köztársaságig vezető utat, a brit megszállást, az amerikai katonai jelenlétet, a NATO-tagságot és Keflavík hidegháborús szerepét.

Részletesen bemutatja a három tőkehalháborút is, amelyek során a hadsereg nélküli Izland Nagy-Britanniával szemben szerezte meg halászati övezetének ellenőrzését. Innen jutunk el a jóléti állam, az 1975-ös női munkabeszüntetés, Vigdís Finnbogadóttir történelmi elnöksége, Halldór Laxness Nobel-díja és Björk kulturális világsikere felé.

A modern Izland történetének legsúlyosabb válságát 2008 hozta el. A „vállalati vikingek” bankjai néhány év alatt az ország gazdaságának sokszorosára nőttek, majd napok alatt összeomlottak. A kötet részletesen rekonstruálja Glitnir, Landsbanki és Kaupthing bukását, az Icesave-konfliktust, a „lábasok forradalmát”, a tőkekorlátozásokat és azt, miként sikerült újjáépíteni a gazdaságot.

A történet egészen napjainkig vezet. Eyjafjallajökull 2010-es kitörése után a turizmus robbanásszerűen növekedett, majd 2021-től Reykjanes vulkánjai ismét életre keltek. Grindavík kiürítése és a Svartsengi alatt ma is gyűlő magma arra emlékeztet, hogy Izland földtani története tovább íródik.

Izland – Tűz, jég és szabadság egy kis nép nagy története: vikingekről és költőkről, vulkánokról és bankárokról, szabadságról, túlélésről és arról a különleges képességről, amellyel egy néhány százezres közösség több mint ezer éve újra meg újra alkalmazkodik a világ egyik legváltozékonyabb tájához.