Bukaresti csatározások az energiabiztonság miatt
A lassan csordogáló Duna miatt nemrég teljesen le kellett állítani a csernavodai nukleáris létesítményt. A drága áramimport és a Bala 2 gát körüli politikai viták egyre súlyosabb energiahullámokat vetnek Bukarestben.
Sokáig úgy tűnt, hogy Románia energiabiztonsága és mindennapi áramellátása a Duna néhány centiméteres vízállásán múlik a délkeleti országrészben. A csernavodai atomerőmű hűtővíz-ellátása a folyó szokatlanul alacsony vízszintje miatt végveszélybe került, ami a létesítmény történetében eddig példátlan lépésekre kényszerítette az üzemeltetőket. Július végén a kedvezőtlen hidrológiai viszonyok miatt először az egyik reaktort kellett leállítani, majd a nyár folyamán a folyamatosan süllyedő vízszint következtében a második blokkot is teljesen lekapcsolták a hálózatról.
A csernavodai atomerőmű kiesése drámai helyzetet teremtett a romániai árampiacon, mivel a létesítmény normál körülmények között az országos villamosenergia-igény akár húsz százalékát is fedezi. A kormányzati tisztségviselők azonnal drasztikus energiaimport-kényszerre és a lakossági, valamint ipari fogyasztás korlátozásának szükségességére hívták fel a figyelmet. A hatóságok saját példájukkal próbáltak elöl járni a takarékosságban, így számos középület, minisztérium, műemlék és turisztikai látványosság éjszakai díszkivilágítását lekapcsolták. Jászvásár polgármestere az északkeleti Moldva régió székhelyén szintén átfogó éjszakai áramkorlátozásokat léptetett életbe a közvilágítás és az önkormányzati intézmények terén.
A politikai és gazdasági vezetés gyors válságtanácskozásokat kezdeményezett a legnagyobb energiaigényű iparvállalatok vezetőivel, köztük acélgyárak és műtrágyagyárak képviselőivel. Arra kérték az ipari szereplőket, hogy a termelési folyamatokat ütemezzék át, és a csúcsidőszaknak számító esti órákban a minimálisra csökkentsék az energiafelhasználást. A Dacia és a Ford autógyárak ideiglenesen felfüggesztették a termelést a gyártósorokon, bár a Ford később közölte, hogy a leállás a szokásos nyári üzemi szünetrendnek felelt meg. A hatóságok ugyanakkor nem zárták ki az ipari nagyfogyasztók kényszerű lekapcsolását sem mint legvégső eszközt a hálózati összeomlás elkerülésére.
A kritikus napokban Bukarest szokatlan és improvizált műszaki megoldásokkal próbálta megakadályozni a teljes erőművi leállást. A hadsereg robbantási szakértői a Duna medrében lévő sziklamasszívumot robbantottak fel annak érdekében, hogy több vizet tereljenek a csernavodai hűtővíz-beömlők irányába. A védelmi tárca közlése szerint az akció sikeres volt, és a vízszint ideiglenesen két centiméterrel emelkedett a műtárgyak előtt, ami két nappal meghosszabbította a fennmaradó reaktor működését. Ezt követően négy, kőtörmelékkel megrakott uszályt süllyesztettek el a Duna egyik mellékágában, hogy a főmederbe tereljék a sodrást. A műszaki beavatkozások együttesen mintegy nyolc centiméteres vízszintemelkedést eredményeztek, ám a hőség és a szárazság erősebbnek bizonyult az emberi beavatkozásnál.

Augusztus közepén az üzemeltetők kénytelenek voltak a második blokk teljesítményét is nullára csökkenteni. Az erőmű igazgatósága hangsúlyozta, hogy a leállítás nem nukleáris biztonsági problémákból vagy műszaki meghibásodásból ered, hanem kizárólag a hűtéshez szükséges vízmennyiség hiányából. A Ceausescu-éra alatt tervezett, de csak az 1990-es és a 2000-es években üzembe helyezett nukleáris létesítmény történetében még soha nem fordult elő, hogy egyetlen megawatt villamos energiát se tápláljon be a nemzeti hálózatba. A kieső kapacitásokat drága külföldi vásárlásokkal kellett pótolni, amelyek jelentős része Bulgáriából érkezett, ahol az elmúlt években óriási megújulóenergia- és akkumulátoros tárolókapacitásokat építettek ki.
A jelenlegi válság ellenére Bukarest nem mondott le arról a több milliárd eurós stratégiai tervről, amely a csernavodai erőmű két újabb blokkal történő bővítését célozza. A projekt története rendkívül fordulatos: a 2010-es évek közepén még a kínai China General Nuclear Power Corporation vállalattal tárgyaltak a több milliárd eurós beruházásról, ám a washingtoni diplomáciai nyomás hatására Románia hivatalosan megszakította az egyeztetéseket a kínai féllel. Később az Amerikai Egyesült Államok és Románia stratégiai megállapodást kötött, amelynek keretében amerikai, kanadai és francia vállalatokból álló konzorcium vállalta a 3-as és 4-es blokk megépítését, jelentős amerikai hiteltámogatással.
A csernavodai bővítési munkálatok előkészítése a bürokratikus akadályok és a folyamatos csúszások miatt még mindig a korai fázisban tart, így a korábban kitűzött évtized végi átadási határidő tarthatatlanná vált. Ennek ellenére a román politikai elit elkötelezett marad az atomenergia mellett, bízva abban, hogy a jövőbeli hidrológiai kihívások mérnöki megoldásokkal kezelhetők lesznek. Az erőmű szakmai vezetése elismerte, hogy míg a létesítmény tervezésekor, a múlt század nyolcvanas éveiben harmincévente csak egy rendkívüli aszályos időszakkal számoltak, a klímaváltozás mára teljesen felülírta ezeket a számításokat, és a gyakori szárazságokra új beruházásokkal kell felkészülni.

A romániai műszaki mentőöv kulcsa a Bala 2 elnevezésű hidrotechnikai projekt, amely a Duna Csernavoda feletti mellékágának szabályozását jelenti. A tervezett gátak és vízépítési műtárgyak segítségével a víz nagyobb részét a főmederben tartanák, ami a szakértők ígérete szerint még a legszárazabb nyári hónapokban is több mint egy méterrel emelné meg a folyó vízszintjét az atomerőműnél. A beruházás költségét körülbelül százkilencvenmillió euróra becsülik, és hároméves kivitelezési idővel számolnak. A szakemberek kiemelik, hogy a szomszédos bolgár kozloduji atomerőmű jobb tervezésű hűtőrendszerének köszönhetően eddig elkerülte a teljes leállást, mivel ott harminc centiméterrel nagyobb biztonsági tartalékkal rendelkeznek.
A leállás nyomán heves politikai csatározás tört ki Bukarestben arról, hogy miért nem valósult meg korábban a Bala 2 projekt. A kormánypárti politikusok és a szociáldemokrata vezetők az elmaradt beruházásokért a környezetvédő civil szervezeteket, elsősorban a Greenpeace-t és a WWF-et tették felelőssé. A politikai válogatás nélkül megfogalmazott vádak szerint a zöld szervezetek perekkel és brüsszeli panaszokkal szabotálták a gátépítést, közvetlenül okozva az áramárak emelkedését és a nukleáris kapacitások kiesését.
A megvádolt környezetvédelmi szervezetek határozottan visszautasították a politikai felelősségáthárítási kísérleteket. Kiemelték, hogy semmilyen pert nem indítottak a Bala 2 projekt leállítására, és a politikai elit saját inkompetenciáját, a hiányos infrastruktúra-kezelést, valamint a korrupciót próbálja leplezni a civil szféra elleni támadásokkal. Rávilágítottak arra is, hogy míg Bulgária időben beruházott az energiatárolási rendszerekbe, addig Romániában a felkészületlenség és a stratégiai jövőkép hiánya vezetett az energiaellátási zavarokhoz. A lakosság és a szakma többsége ugyanakkor továbbra is támogatja a nukleáris energia lakossági és ipari jelenlétét, amennyiben a hűtési problémákra hosszú távú és biztonságos műszaki megoldást találnak a döntéshozók.