ORF: száz nap után mérlegen Magyar Péter kormánya

Az ORF augusztus 20-án reggel megjelent nagyobb összeállításban vont mérleget Magyar Péter kormányának első száz napjáról. Az osztrák közszolgálati médium a magyar államalapítás ünnepéhez kapcsolta az elemzést, és már a felütésben történelmi léptékű politikai fordulatról írt: a Tisza Párt áprilisi, elsöprő választási győzelmét a 16 évig tartó Orbán-korszak lezárásaként értelmezte. Az ORF szerint a május 12-én hivatalba lépett kabinet azt ígérte, hogy felszámolja az előző rendszer politikai és intézményi örökségének jelentős részét, miközben Brüsszelben azt remélték, hogy Budapest felhagy az uniós döntések rendszeres blokkolásával.

A cikk hangsúlyosan foglalkozik azzal, hogy a Tisza kétharmados parlamenti többsége rendkívül széles mozgásteret biztosít a kormánynak. Az ORF értékelése szerint Magyar Péter ezt a felhatalmazást gyors és látványos személycserékre is felhasználta: több olyan vezetőt eltávolítottak, akik hosszú éveken át az Orbán-rendszer fontos pozícióit töltötték be. Az osztrák portál ugyanakkor érzékelteti, hogy a tempó és az eljárások módja vitákat váltott ki. Az ellenzék egy része autoriter hajlamokat emleget, és azt állítja, hogy az új vezetés olykor ugyanazokhoz a politikai eszközökhöz nyúl, amelyek miatt korábban a Fideszt bírálta.

Az ORF ennek egyik példájaként Sulyok Tamás távozását idézi fel. A volt államfő júliusban, alkotmánymódosítás nyomán veszítette el tisztségét, miután Magyar Péter az Orbán-rendszer „bábjának” nevezte. A történet ezután különös fordulatot vett: a miniszterelnök a Facebookon Polgár Judit sakkvilágbajnokot javasolta köztársasági elnöknek, ő azonban visszautasította a felkérést. A közösségi médiában ezt követően számos név felmerült, az internetes mémmé vált Arató Andrástól Rubik Ernőig. Végül Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke kapta meg a tisztséget, és az ORF szerint ez az epizód jól mutatta az új kormányzati stílus egyik sajátosságát.

A lap külön figyelmet szentel annak, hogy Magyar Péter politikai kommunikációjában a Facebook és az élő internetes bejelentkezések a kormányzás részévé váltak. A Fidesz ezt „Facebook-kormányzásként” támadja, az ORF által idézett Soltész Luca, a Visegrad Insight szerzője viszont árnyaltabban látja a jelenséget. Szerinte a közösségi hálózat a Tisza számára egyfajta folyamatos politikai tesztfelület: a párt a hozzászólásokból, reakciókból és kedvelésekből igyekszik felmérni, hogyan fogad a közvélemény egy-egy elképzelést. Ez a módszer közvetlenebb kapcsolatot teremthet a választókkal, de korlátai is vannak, hiszen a kormányzati döntések egy része, különösen a nemzetbiztonsági vagy bizalmas ügyek, nem vitatható meg nyilvánosan.

A száznapos mérleg egyik központi eleme az igazságszolgáltatás és a közmédia átalakítása. Az ORF szerint a kormány rövid idő alatt több reformot indított el, és leváltotta az M1 vezetésének Orbánhoz lojálisnak tartott tagjait. Magyar Péter egyik személyi vétója azonban ezen a területen is bírálatot keltett, mert ellenfelei szerint az új miniszterelnök éppen azokat a közvetlen politikai beavatkozási módszereket alkalmazza, amelyeket ellenzéki vezetőként kifogásolt. Az összeállítás megemlíti az állami hivataloknál indított vizsgálatokat, a vagyonvisszaszerzéssel foglalkozó új intézményt és az új korrupcióellenes hatóságot is, amelyek feladata az előző időszak ügyeinek feltárása.

Az ORF kitér a parlamenti képviselők mandátumára és a bírák életkorára vonatkozó új korlátozásokra is. Ezeket a változtatásokat az uniós pénzek felszabadításához szükséges jogállami és korrupcióellenes reformcsomag részeként mutatja be. A cikk felidézi, hogy a korábbi magyar kormány idején több mint húszmilliárd eurónyi támogatást tartott vissza az Európai Unió jogállamisági kifogások miatt. Az új kabinet hivatalba lépése után három héttel Brüsszel több mint tizenhatmilliárd eurót tett hozzáférhetővé, az ORF szerint azért, mert jelentős előrelépést látott a beruházások, a regionális támogatások és a korrupció elleni fellépés területén.

Az osztrák közmédia ugyanakkor arra is rámutat, hogy a kül- és uniós politikában nincs minden területen szakítás az előző kurzussal. A migráció kérdésében Magyar Péter fenntartotta a korábbi magyar álláspont lényegét, és továbbra sem kíván menedékkérőket átvenni az európai migrációs paktum alapján. Az ORF ezt annak jeleként értelmezi, hogy a TISZA-kormány európai közeledése nem jelent automatikus igazodást minden brüsszeli politikához.

A száz nap értékelésében hangsúlyos szerepet kap a gazdasági helyzet is. Az ORF szerint az uniós források felszabadítása jelentősen növelte a kabinet mozgásterét, de a költségvetés állapota továbbra is szűk lehetőségeket hagy. Soltész Luca arra figyelmeztetett, hogy a pénzügyi nehézségekhez súlyos aszály társul. A rendkívüli hőség és a Duna alacsony vízállása már az energiatermelésre és a gazdaságra is hatással van, így a kabinetnek egyszerre kellene költenie infrastruktúrára, klímaalkalmazkodásra és olyan rövid távú intézkedésekre, amelyek gyorsan érzékelhető javulást hoznak a lakosságnak.

Az ORF összegzése szerint éppen itt kezdődik a TISZA-kormány következő szakaszának nehezebb része. Az intézményi átalakítások gyorsak és látványosak voltak, ám a választási kampányban megfogalmazott szociális, oktatási és nyugdíjpolitikai ígéretek közül egyelőre kevés kapott kézzelfogható tartalmat. A portál arra emlékeztet, hogy az új vezetésnek az állami szolgáltatások minőségével, az oktatás problémáival és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával is foglalkoznia kell, miközben a társadalmi várakozások rendkívül magasak.

Techet Péter Magyarország-szakértő az Ö1 műsorában arról beszélt, hogy sok választó az előző rendszer felelőseinek jogi elszámoltatását is várja. Az ORF idézi a szakértőt, aki szerint ez azonban nem kizárólag a miniszterelnök döntésén múlik: az ügyészségnek és a bíróságoknak önállóan kell eljárniuk, ráadásul az Orbán-korszak egyes szereplői időközben külföldre távoztak. A közmédia ebből azt a következtetést vonja le, hogy az elszámoltatás politikai ígérete jóval összetettebb feladat, mint a vezetői posztok cseréje vagy az intézményi szabályok módosítása.

Az ősz legnagyobb vállalkozása az új alkotmány előkészítése lehet. A TISZA kétharmados többsége ehhez szinte teljes parlamenti szabadságot ad, ami egyszerre jelent lehetőséget és politikai kockázatot. Az ORF szerint a kormány eddig széles társadalmi támogatottságra támaszkodhatott, részben azért, mert a választás után erős maradt az Orbán-rendszerrel szembeni egység. A portál által ismertetett felmérésekben a Tisza mintegy hatvan, a Fidesz húsz százalék körül áll. Techet Péter szerint azonban hosszabb távon egy egészséges demokráciának több politikai pólusra van szüksége, ezért a jelenlegi erőfölény önmagában is új feladat elé állítja a kormányt.

Az ORF első száznapos mérlege összességében gyors, nagy erejű politikai átépítést lát Magyarországon. A cikk elismeri a jogállami és korrupcióellenes reformok, valamint az uniós kapcsolatok rendezésének eredményeit, de folyamatosan jelzi a hatalomkoncentrációval, a közösségi médián keresztüli személyes kormányzással és a kétharmados többség használatával kapcsolatos aggályokat. Az osztrák közmédia értékelése alapján Magyar Péter első időszakának fő eredménye az Orbán-korszak intézményi szerkezetének gyors megbontása volt; a következő hónapokban az derülhet ki, hogy ezt követi-e érzékelhető javulás az állam működésében és az emberek mindennapi életében.