Le Figaro: száz nap alatt repedezik az Orbán-rendszer

A Le Figaro augusztus 20-i számának címoldalán közölt nagy budapesti riportban vont mérleget Magyar Péter első száz kormányzati napjáról. Corentin Léotard tudósítása már a címével is egyértelmű értelmezést ad: azt vizsgálja, miként „bontja le” az új miniszterelnök az Orbán-államot. A francia lap szerint a TISZA vezetője olyan gyors politikai tisztogatásba és intézményi átalakításba kezdett, amelynek célja az előző 16 év hatalmi szerkezetének felszámolása. A riport ugyanakkor végig ott hagyja a kérdőjelet: az Orbán Viktor nevével azonosított rendszer lebontását valóban pluralista berendezkedés követi-e, vagy egy új, Magyar Péter köré szerveződő hatalmi központ alakul ki.

A cikk jelképes történettel indítja az elszámoltatás korszakát. Március 5-én a budapesti körgyűrűn a terrorelhárítás ukrán páncélozott járműveket állított meg, amelyek aranyat, dollárt és eurót szállítottak. A Le Figaro felidézi: a Fideszhez kötődő kommunikáció hamar azt sugallta, hogy a pénz akár a TISZA illegális választási finanszírozását is szolgálhatta. A kampányban nagy visszhangot kapó ügy azonban a választás után más irányt vett. A magyar adóhatóság május elején visszaadta az értékeket Ukrajnának, mert a lap szerint nem talált szabálytalanságot a pénz eredetében és egy osztrák bankból történt átszállításában. Ezután a bíróságok és a nyomozó szervek kezdték vizsgálni magának a terrorelhárítási akciónak a jogszerűségét és parancsnoki láncát.

A francia lap ezt az esetet annak példájaként mutatja be, hogyan fordult vissza az Orbán-korszak egyik politikai fegyvere az előző hatalom emberei ellen. Hajdu Jánost, a TEK korábbi vezetőjét tanúként hallgatták meg, és a tudósítás szerint több lehetséges jogsértést is vizsgálnak az akció módszerei miatt. Orbán Viktor „nemzeti hősnek” nevezte egykori tisztviselőjét, Magyar Péter pedig gúnyos Facebook-bejegyzéssel reagált. A Le Figaro szerint az ügy legfontosabb politikai tétje az, elérhetnek-e az eljárások egykor a döntési lánc tetején álló szereplőkig.

A riport emlékeztet: az április 12-i választáson a TISZA 53,2 százalékkal győzött, miközben a Fidesz 38,6 százalékot kapott. A 16 év után bekövetkezett hatalomváltást Magyar Péter eleve rendszerváltásként hirdette meg, és azt ígérte, hogy az államot megszabadítja attól, amit rendszeresen „Fidesz-maffiának” nevez. A francia újság szerint ezzel rendkívül magasra tette a lécet: támogatói gyors letartóztatásokat, vagyonvisszaszerzést és látványos felelősségre vonást várnak, miközben az új vezetésnek jogállami eljárások között kellene bizonyítania, hogy valóban szakít elődje módszereivel.

Radnai Márk, a TISZA társalapítója és második embere ezért igyekszik fékezni a leginkább türelmetlen híveket. A Le Figaro idézi közösségi médiás üzenetét, amelyben arra figyelmeztetett: 16 év ügyeinek feltárásához idő, bizonyíték, szakértelem és törvényes eljárás kell. A politikai bosszú helyett igazságszolgáltatásra van szükség. A riportból azonban az is kiderül, hogy sok TISZA-szavazó ennél gyorsabb eredményt akar. Többen azt kérdezik, miért nincs még eljárás Orbán Viktor vagy korábbi miniszterei ellen, és azt üzenik, hogy kézzelfogható következmények nélkül számukra a hatalomváltás sem lesz valódi.

A lap szerint ezért került első helyre az ügyészség és az igazságszolgáltatás átalakítása. A Fidesz-többség által 2025-ben kilenc évre megválasztott legfőbb ügyész júliusban bejelentette távozását, amely augusztus 25-én válik hivatalossá. Egy alkotmánymódosítás megváltoztatta az Alkotmánybíróság bíráinak kinevezési feltételeit és a tisztség betöltésének szabályait is. Ennek következtében a Le Figaro beszámolója szerint Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, egykori fideszes politikus is távozni kényszerül. A lap úgy látja, a TISZA rövid idő alatt több olyan intézményi zárat is felnyitott, amelyek hosszú éveken át védték a korábbi politikai elit pozícióit.

A személycserék egyik leglátványosabb állomása Sulyok Tamás köztársasági elnök távozása volt. Magyar Péter már választási győzelme után világossá tette, hogy szerinte azoknak, akik az előző rendszer pilléreiként vagy „bábjaiként” működtek, nincs helyük az új korszak közéletében. A Le Figaro felidézi, hogy Sulyok július 19-én írta alá azt a tizenhetedik alkotmánymódosítást, amely végül saját hivatalából is eltávolította. Búcsúzó nyilatkozatában az államfő azt állította, hogy hatalmi érdekek miatt sérültek a jogállam, a demokrácia és a hatalommegosztás alapelvei.

A francia lap különösen radikálisnak tartja az úgynevezett „lex Orbánt” és „lex Fideszt”. Az új szabályok három ciklusban maximálják a miniszterelnöki és képviselői mandátumot. A tudósítás szerint ezzel Orbán Viktor kiesik a következő kormányfői versenyből, a Fidesz jelenlegi képviselőinek mintegy kétharmada pedig nem indulhat újra. A Le Figaro hozzáteszi: miközben ilyen intézkedések komoly alkotmányossági vitákat keltenek, a közvélemény jelentős része egyelőre támogatja őket, mert a választók széles köre valódi személyi és intézményi korszakhatárt akart.

Magyar Péter június 22-én „tisztítótűz-hadműveletet” hirdetett, és az olasz maffiaellenes bírák, Giovanni Falcone és Paolo Borsellino küzdelméhez hasonlította saját feladatát. A Le Figaro idézi a miniszterelnök kemény retorikáját a „magyar Cosa Nostra” lebontásáról, lépésről lépésre és „bűnözőről bűnözőre”. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője ezzel szemben azt állította, hogy Magyar diktatúrát épít, miközben maffiaellenes harcként mutatja be politikáját. A két mondat jól sűríti azt a konfliktust, amelyet a francia lap a magyar politika legfontosabb vitájaként mutat be.

A parlament júliusban létrehozta az állami vagyon visszaszerzésére és védelmére hivatott új ügynökséget. A kormány közben feljelentést tett az előző kabinet kommunikációs költései miatt. A Le Figaro több, magyar sajtóból átvett ügyet is felsorol: vizsgálják az Orbán Viktor közösségi médiás megjelenéseire fordított közpénzeket, a Századvégnek juttatott több 10 000 000 eurót, valamint kulturális támogatások állítólagos eltérítését. A cikk szerint július végén rendőrök Fideszhez kötődő helyiségekben tartottak házkutatást, számítógépes szervereket foglaltak le, és több embert őrizetbe vettek. A lap ezeket az eseteket az új kormány által megígért elszámoltatás első kézzelfogható eredményeiként kezeli.

A tudósítás ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy Magyar Péter számára politikailag kényes lehet maga Orbán Viktor. Techet Péter történész szerint az új miniszterelnöknek szüksége lehet elődjére mint mozgósító ellenképre, ahogyan Orbán éveken át Gyurcsány Ferencet használta saját táborának összetartására. Másfelől sok választó kifejezetten azért szavazott a TISZA-ra, mert büntetőeljárásokat vár a korábbi hatalom vezetői ellen. Ha nagy ügyekben nem történik semmi, radikálisabb politikai erő is megjelenhet. Gyurcsány Ferencet is idézi a lap: szerinte a bosszúvágy politikailag érthető, de azt törvényes felelősségre vonásba, arányos büntetésbe és jóvátételbe kell átvezetni.

A Le Figaro a Duna rendkívül alacsony vízállását és a Paksot fenyegető aszályt Magyar Péter első komoly kormányzati válságaként írja le. A miniszterelnök látványosan jelen van a helyszíneken, katonai vezetőkkel és mérnökökkel mutatkozik, és a lap Orbán Viktor 2013-as árvízi szerepléseihez hasonlítja ezt a politikai stílust. Külön epizód, hogy Orbán Győző, a volt kormányfő édesapja saját bányájából követ ajánlott fel a védekezéshez. Magyar Péter elfogadta a segítséget, de nyilvánosan hozzátette, hogy ez nem jelent felmentést a múlt ügyei alól.

A riport legérdekesebb részei közé tartozik Magyar Péter személyiségének elemzése. Kováts Eszter, a Bécsi Egyetem Politikatudományi Intézetének kutatója szerint a fő kockázat elsősorban a miniszterelnök impulzív, központosító személyisége. Magyar jó szakemberekkel vette körül magát, akik a kutató megítélése szerint valóban liberális demokráciát akarnak helyreállítani, miközben a kormányfő hajlamos mindent maga köré szervezni és látványos konfliktusokat teremteni. Kováts ugyanakkor erényként említi, hogy képes meghallani a bírálatot és elismerni a hibáit.

A lap ennek példájaként idézi a köztársasági elnök kiválasztásának nyári zavarát. Magyar Péter először Polgár Juditot javasolta az államfői posztra, ám a sakknagymester visszautasította a felkérést. A miniszterelnök azért kapott bírálatot, mert a korábban ígért szélesebb egyeztetést megkerülve jelentette be elképzelését. Végül Baka András, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke lett köztársasági elnök, aki beiktatásakor egyszerre ismerte el a rendkívüli intézkedések bizonyos szükségességét és figyelmeztetett arra, hogy egy választási győzelem önmagában nem állítja helyre a jogállamot.

Az ősz döntő próba lesz a Le Figaro szerint. A kormány nagyszabású alkotmányreformot készít elő, amelyet népszavazással is meg akar erősíteni. Matthieu Boisdron francia történész szerint ekkor derül majd ki igazán, milyen irányba tart az új rendszer: a jogállamiság, a politikai pluralizmus és a sajtószabadság helyreállítása felé, vagy egy új központi hatalmi konstrukció felé. A francia lap azt is megjegyzi, hogy Magyar Péter támogatottsága továbbra is rendkívül magas, de az őszi költségvetési döntések, a rossz államháztartási helyzet és a társadalmi ígéretek teljesítésének költségei gyorsan próbára tehetik ezt a bizalmat.

A cikk zárásában a Le Figaro ismét Techet Pétert idézi, aki szerint Magyar Péter tehetsége valószínűleg elegendő lesz az Orbán-rendszer lebontásához. Az viszont még nyitott, mi épül a helyén: Magyar Péter saját rendszere, vagy egy olyan pluralista demokrácia, amelyben tisztességes választási szabályok, működő fékek és ellensúlyok, szabad sajtó és elviselhetőbb politikai vita alakul ki. A századik kormányzati napon a miniszterelnök a Duna partján halászlével ünnepelt, miközben az Alkotmánybíróság több, a Fidesz által benyújtott beadványt is elutasított. Magyar Péter gúnyosan úgy fogalmazott: az öngól is gól. A Le Figaro számára ez a jelenet jól összegzi első száz napját: gyors, látványos, kíméletlen politikai győzelmek sora, amely után a tartós demokratikus berendezkedés felépítése lesz a nehezebb feladat.