Zelenszkij: a Patriot-rakéták hiánya emberéletekbe kerül
Az egyik legsúlyosabb idei orosz légicsapásban 17-en haltak meg Kijevben és környékén, több mint 40-en megsebesültek. Az ukrán elnök szerint szövetségesei késlekednek azon szükséges elfogóeszközök szállításával, amely megvédhet a ballisztikus fenyegetéstől.
Tizenhét ember meghalt és több mint negyven megsebesült az egyik legsúlyosabb idei orosz légitámadásban Kijevben és környékén. Az éjszakai csapásban Oroszország cirkáló-, ballisztikus és hiperszonikus rakétákat, valamint 168 drónt vetett be. Az ukrán légierő szerint a drónok közel kilencven százalékát és a cirkálórakéták többségét sikerült megsemmisíteni, a ballisztikus eszközök ellen azonban jóval nehezebb a védekezés. Volodimir Zelenszkij elnök ezért ismét a Patriot elfogórakéták hiányát tette szóvá, és azt mondta: a késlekedő szállítások emberéletekbe kerülnek.
A főváros Szolomjanszkij kerületében egy kilencemeletes lakóház felső szintjei súlyosan megrongálódtak. A mentők órákon át kutattak a romok között, miközben több helyszínen tűz ütött ki. Lakóépületek mellett iskola, óvoda, gyermekkórház és más civil létesítmények is károkat szenvedtek. Vitalij Klicsko polgármester gyásznapot hirdetett. A támadás erejét az is mutatja, hogy a hatóságok több mint harminc lakóépület sérüléséről számoltak be Kijevben és a környező térségben.
Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy katonai célpontokat támadt, köztük drónalkatrészeket gyártó üzemeket, raktárakat és logisztikai létesítményeket. Moszkva rendszeresen azt állítja, hogy támadásai katonai infrastruktúrára irányulnak. A nagy hatótávolságú fegyverek azonban sűrűn lakott városi környezetben jelentős civil kockázatot jelentenek akkor is, ha a kijelölt célpont katonai jellegű. A becsapódások, elfogott rakéták törmelékei és a másodlagos tüzek egyaránt lakónegyedeket érhetnek.
Ukrajna számára a legnagyobb technikai probléma a ballisztikus rakéták elfogása. Ezek rendkívül nagy sebességgel közelítik meg céljukat, ezért rövid idő áll rendelkezésre a felderítésre és megsemmisítésre. Az ukrán haderő arzenáljában a Patriot az egyetlen széles körben bizonyított rendszer, amely bizonyos orosz ballisztikus típusok ellen hatékony lehet. Az elfogórakétákból azonban korlátozott a készlet, miközben Oroszország az elmúlt hónapokban növelte a ballisztikus támadások arányát.
Zelenszkij szerint a szövetségesektől érkező utánpótlás nem tart lépést a felhasználással. Ukrajna korábban arról számolt be, hogy 2026-ban lényegesen kevesebb elfogórakétát kapott, mint az előző évben. A globális készletekre más konfliktusok is nyomást gyakorolnak, és az Egyesült Államoknak, valamint európai partnereinek saját légvédelmi tartalékaikat is fenn kell tartaniuk. Kijev ezért a készletek átadásán túl azt is szeretné elérni, hogy több Patriot-rakétát gyártsanak, és hosszabb távon Ukrajna is részt vehessen bizonyos komponensek előállításában.
A mostani támadás rávilágít a légvédelem költségproblémájára is. Oroszország gyakran nagy számú, viszonylag olcsó drónt indít, amelyek arra kényszerítik Ukrajnát, hogy egyszerre több védelmi réteget működtessen. A drónok egy részét géppuskás mobil egységek vagy olcsóbb elfogódrónok semmisítik meg, a cirkáló- és ballisztikus rakétákhoz azonban drágább rendszerek kellenek. Ha egy támadási hullám egyszerre tartalmaz sokféle eszközt, a védelemnek másodpercek alatt kell prioritást felállítania.
A háború egyik legfontosabb technológiai versenye ezért már nem kizárólag a támadó fegyverek hatótávolságáról szól, hanem arról, melyik fél tudja olcsóbban fenntartani a nyomást. Oroszország tömeggyártásra épít, Ukrajna pedig egyre több saját elfogódrónt, elektronikai zavaróeszközt és automatizált légvédelmi megoldást fejleszt. A ballisztikus rakéták azonban továbbra is külön kategóriát jelentenek, mert ellenük kevés rendszer használható megbízhatóan.
A civil következmények az elmúlt hónapokban súlyosbodtak. ENSZ-adatok szerint a nyári időszakban meredeken emelkedett az ukrajnai civil áldozatok száma, részben a nagy hatótávolságú orosz rakéta- és dróncsapások intenzitása miatt. A fronttól távoli városokban élők számára ez azt jelenti, hogy a háború közvetlen veszélye nem csökkent. Kijevben a metróállomások, mélygarázsok és óvóhelyek továbbra is éjszakai menedékként működnek, és az iskolák, kórházak, vállalatok működését is a légiriadókhoz kell igazítani.
Az ukrán vezetés a támadást diplomáciai érvként is használja. Zelenszkij szerint Moszkva azért folytatja ilyen intenzitással a rakétaháborút, mert nem érzi elég erősnek a nemzetközi válaszlépéseket. Az elnök azt szeretné, ha a szövetségesek gyorsabban döntenének légvédelmi rendszerekről, szigorúbb szankciókról és az orosz hadiipar alkatrész-utánpótlását akadályozó intézkedésekről. A nyugati kormányok támogatása továbbra is jelentős, de a készletek és költségvetési keretek végesek.
Közben Ukrajna maga is növeli a nagy hatótávolságú csapásokat Oroszország területén. Drónokkal olajfinomítókat, terminálokat és logisztikai létesítményeket támad, hogy csökkentse Moszkva háborús bevételeit és katonai ellátását. Ez a kölcsönös mélységi támadássorozat egyre inkább a háború állandó részévé válik. A frontvonal csak az egyik terep; az energia-, logisztikai és hadiipari infrastruktúra több száz kilométeres mélységben is célpont.
A kijevi támadás után az ukrán kérés ismét ugyanoda fut ki: több Patriot-rakéta és gyorsabb utánpótlás kell. A nyugati partnerek számára azonban ez stratégiai készletgazdálkodási döntés is. Minden Ukrajnának átadott elfogórakéta máshol hiányzik, miközben a gyártási kapacitás csak fokozatosan bővíthető. A csütörtöki halálos áldozatok azt mutatják, hogy a készletekről szóló ipari és költségvetési döntések Kijevben közvetlenül emberi veszteségekben mérhetők.