Megnyílnak az állami cégek könyvei

Augusztus 26-án hatályba lép a közérdekű adatok nyilvánosságának egyik legfontosabb idei módosítása. Ettől a naptól jelentősen bővül azoknak az állami és közpénzből működő szervezeteknek a köre, amelyeknek rendszeresen adatokat kell feltölteniük a Központi Információs Közadat-nyilvántartásba, és részletesebbé válik az is, mit kell közölniük. A változás első pillantásra technikai reformnak tűnhet, a gyakorlatban viszont sokkal könnyebbé teheti annak ellenőrzését, hogy az állam kinek, milyen jogcímen és milyen feltételekkel fizet.

A rendszer nem most születik. A közadat-nyilvántartást 2022-ben vezették be az Európai Unióval folytatott jogállamisági és korrupcióellenes egyeztetések részeként. A korábbi szabályozás azonban szűkebb szervezeti körre és kevesebb adatra terjedt ki, miközben az Európai Bizottság évek óta kifogásolta a magyar közpénzfelhasználás átláthatóságának hiányosságait. A 2026. évi XVIII. törvény ezért jelentősen kiterjeszti a nyilvántartás tartalmát. A jogszabályt június 26-án hirdették ki, a közadatokra vonatkozó 27. paragrafusa a kihirdetést követő 61. napon, vagyis augusztus 26-án lép hatályba.

A kötelezettek listája látványosan bővül. Ide tartoznak az államháztartás törzskönyvi jogi személyei a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk létrehozott vagy fenntartott jogi személyek, az állam által törvény alapján alapított egyes közérdekű vagyonkezelő alapítványok, az állami szervek és köztulajdonú társaságok által létrehozott alapítványok, valamint a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat. Ez azért fontos, mert az elmúlt években a közpénz és az állami vagyon jelentős része éppen vállalatokon és alapítványokon keresztül mozgott.

A változás egyik legnagyobb értéke a feldolgozhatóság. A törvény kimondja, hogy a felületnek gépi olvashatóságot, csoportos letöltést, keresést, csoportosítást, kivonatolást és összehasonlítást is lehetővé kell tennie. Ez egészen más minőség, mint amikor egy állami szerv különböző honlapokon, eltérő formátumú PDF-ekben vagy nehezen kereshető táblázatokban tesz közzé adatokat. Ha a rendszer valóban jól működik, újságírók, civil szervezetek, kutatók és állampolgárok nagy adathalmazokból is észrevehetnek mintázatokat: visszatérő nyerteseket, szokatlan árváltozásokat, gyakori alvállalkozókat vagy egymáshoz kapcsolódó céghálózatokat.

A közzététel kéthavi rendszerességű lesz, legkésőbb minden páros számú hónap 28. napjáig, és az adatokat legalább tíz évig elérhetővé kell tenni. A kötelezett szervezeteknek azokat az információkat kell feltölteniük, amelyek a következő adatszolgáltatási határnapot megelőző harmincadik napig keletkeztek. A hosszú megőrzési idő azért különösen fontos, mert a korrupciós vagy közpénzügyi összefüggések gyakran csak több év adatait egymás mellé téve válnak felismerhetővé.

Az ötmillió forintot meghaladó, hazai vagy európai uniós forrásból megvalósuló támogatásoknál részletes adatok kerülnek a felületre. Látható lesz a szerződés típusa és kelte, a kedvezményezett neve, jogi személy esetén a székhelye és adószáma, a támogatás tárgya, a program helyszíne, kezdő és záró időpontja, a kifizetés időpontja, az összeg és a pénznem. Bizonyos uniós állami támogatásoknál további besorolási és ágazati adatok is megjelennek. Ezzel a támogatási rendszer olyan rétegei válhatnak összehasonlíthatóvá, amelyek korábban több adatbázis és hatósági oldal összefésülését igényelték.

A szerződéseknél és közbeszerzéseknél még részletesebb lesz a kép. Közzé kell tenni a szerződő felek nevét, székhelyét és adószámát, a szerződés tárgyát és értékét, az elérendő célt, a teljesítés helyét és időtartamát. Közbeszerzés vagy más beszerzési eljárás esetén bekerül a becsült érték, az eljárás fajtája, a beérkezett ajánlatok száma, az ajánlattevők neve és adószáma, az elektronikus közbeszerzési rendszer azonosítója és hivatkozása. A szabályozás nevesített alvállalkozók, közvetlen beszállítók és kapacitásszolgáltatók adatainak közzétételét is előírja, valamint a tervezett és tényleges alvállalkozói arányt.

Ez az a pont, ahol a reform valóban érzékeny területet érint. A magyar közbeszerzések elemzését régóta nehezíti, hogy a fővállalkozó neve ismert ugyan, a tényleges teljesítési lánc jóval kevésbé átlátható. Egy nagy állami beruházásnál sokszor az alvállalkozói körön keresztül derül ki, mely cégek jutottak érdemi megrendeléshez, hogyan oszlott meg a munka, és milyen üzleti kapcsolatok alakultak ki. Ha ezek az adatok egységesen és géppel feldolgozható módon megjelennek, a közpénz útja jóval tovább követhető a szerződés első kedvezményezettjénél.

A reformnak közvetlen uniós tétje is van. A törvény egészét azért fogadták el, hogy Magyarország teljesítse azokat a jogállamisági és korrupcióellenes vállalásokat, amelyek egy részét még 2022-ben rögzítették, és amelyek az uniós források hozzáférhetőségéhez kapcsolódnak. A kormány augusztus elején külön végrehajtási rendeletet is társadalmi egyeztetésre bocsátott, mert a kibővített adatkör miatt a technikai szabályokat hozzá kell igazítani az új törvényhez. Vagyis a nyilvántartás használhatósága Brüsszel számára is mérhető vállalás, amelynek az uniós források szempontjából is lehet következménye.

Az új szabályok ugyanakkor önmagukban nem teremtenek teljes átláthatóságot. Az adatbázis értéke azon múlik, hogy a kötelezett szervezetek pontosan és időben töltenek-e fel minden szükséges információt, a technikai felület valóban alkalmas-e nagy mennyiségű adat letöltésére és összehasonlítására, valamint működik-e hatékony ellenőrzés a hiányzó vagy hibás adatok esetén. A jelenlegi rendszerben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ellenőrzi a közzétételi kötelezettség teljesítését, és jelentős bírság kiszabására is van lehetőség.

A közpénzek nyilvánossága ráadásul nem helyettesíti az oknyomozást vagy a hatósági munkát. Egy szabályosan közzétett szerződés is lehet túlárazott, rosszul előkészített vagy versenyt korlátozó, és egy nagy adathalmazból sem derül ki automatikusan, mi volt egy döntés politikai háttere. A nyilvánosság azonban megteremti az ellenőrzés alapanyagát. A korábbi években sok közérdekű adatigénylés hónapokig tartó vitákat vagy pereket eredményezett; az egységes rendszer csökkentheti azoknak az ügyeknek a számát, amelyeknél már az alapvető szerződéses adatok megszerzéséért külön jogi eljárást kell indítani.

Augusztus 26. ezért csendes, de jelentős dátum lehet a magyar közpénzügyi rendszerben. Az új szabály akkor ér valamit, ha néhány hónap múlva valóban könnyen lekérdezhető lesz, melyik állami cég kivel szerződött, milyen támogatást adott egy alapítvány, kik voltak egy közbeszerzés alvállalkozói, és milyen forrásból finanszírozták a projektet. Ha ez megvalósul, az Orbán-korszak egyik legmakacsabb öröksége, a szétszórt és nehezen feldolgozható közpénzügyi adatvilág kezdhet átalakulni. A törvény öt nap múlva hatályba lép; a valódi vizsga az lesz, hogy az adatbázisban mennyi és milyen minőségű információ jelenik meg.