Ceuta miatt izzik a francia elnöki kampány

A spanyol fennhatóság alatt álló észak-afrikai enklávéban, Ceutában július végén kirobbant rendkívüli migrációs hullám váratlanul a francia elnökválasztási küzdelem központi témájává vált, jóllehet a voksolásig még nyolc hónap van hátra. A tengeri és szárazföldi határon át érkező tömegek képei pillanatok alatt bejárták a francia médiát, a megmérettetésre készülő politikusok pedig a nyári szünetet megszakítva próbálják saját javukra fordítani a történteket. A helyzetet kihasználva a francia belpolitikai szereplők szinte mindegyike felkarolta a kérdést, hogy megerősítse saját álláspontját a választókat leginkább foglalkoztató migrációs és közbiztonsági vitákban.

Édouard Philippe, a középjobboldali Horizons párt elnökjelöltje és korábbi miniszterelnök a nyári politikai szünet utáni első szereplését tudatosan a francia tengerentúli területre, Mayotte szigetére szervezte. A sziget lakossága meghaladja a 320 000 főt, és ennek csaknem fele külföldi állampolgár, akik főként a környező Comore-szigetekről és más afrikai államokból érkeztek. Philippe a helyszínen úgy fogalmazott, hogy a helyiek segítőkészek, de a kapacitások végletesen kimerültek, így rendkívüli intézkedésekre van szükség, mert a befogadás feltételei megszűntek. Párhuzamot vont Mayotte és a Ceutában kialakult állapotok között, rámutatva, hogy mindkét esetben szűk területi határok között zajlik intenzív migrációs nyomás.

A politikus határozott ígéreteket tett arra az esetre, ha elnyeri az elnöki tisztséget. Bejelentette, hogy elnöksége teljes idejére felfüggesztené a menedékkérelmek benyújtásának lehetőségét a szigeten, és leállítaná a családegyesítési eljárásokat is. emellett a területi alapon járó állampolgárság, vagyis a föld joga intézményének teljes felfüggesztését szorgalmazza. Ez utóbbi szabályozást már korábban szigorították a térségben, ám Philippe szerint az elnöki mandátum teljes időtartamára nullára kell csökkenteni az ilyen típusú állampolgársági kérelmek elfogadását. Támogatást kapott Gérald Darmanin igazságügyi minisztertől is, aki megerősítette, hogy nem indul a köztársasági elnöki tisztségért, hanem Philippe kampányát segíti.

A centrista és liberális oldalon Gabriel Attal volt miniszterelnök határozottan elutasította a radikálisabb jelöltek javaslatait. Elfogadhatatlannak nevezte a Ceutában történteket, ugyanakkor a spanyol határ teljes lezárására vonatkozó felvetéseket végrehajthatatlan, egyszerűsítő illúziónak titulálta. Attal véleménye szerint a kevesebb, de hatékonyabb befogadás elvét kell követni, amelyet közös európai válaszlépésekkel, valamint a meglévő uniós menekültügyi és migrációs paktum szigorú betartásával lehet elérni. Ez az irányvonal illeszkedik Emmanuel Macron elnök hivatalos politikájához, aki szolidaritását fejezte ki Spanyolországgal, miközben kerülte a madridi kormány intézkedéseinek nyílt bírálatát.

A jobboldali és nemzeti erők ezzel szemben éles kritikával illették a spanyol vezetés eljárását és az Európai Unió határvédelmi rendszerét. Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje a határok azonnali és szigorú megerősítését követelte a ceutai eseményekre reagálva. Szerinte a spanyol kormány engedékeny politikája bátorította a tömeges határátlépési kísérleteket. Le Pen kijelentette, hogy megválasztása esetén korlátozni fogja a Schengeni övezetben érvényes szabad mozgást, és azt kizárólag az Európai Unió tagállamainak állampolgárai számára teszi elérhetővé. A párt elnöke, Jordan Bardella arra figyelmeztetett, hogy a ceutai jelenetek vetítik előre Franciaország jövőjét, amennyiben az ország nem szakít a jelenlegi migrációs gyakorlattal.

A konzervatív Köztársaságiak jelöltje, Bruno Retailleau szintén élesen bírálta a spanyolországi szabályozást. Felelőtlennek nevezte a tömeges legalizálási törekvéseket, hangsúlyozva, hogy egyetlen tagállam sem hozhat olyan engedékeny döntéseket, amelyek következményeit a többi európai országnak kell elszenvednie. A baloldali erők képviseletében Jean-Luc Mélenchon, a Lázadó Franciaország vezetője védelmébe vette Spanyolországot, szorgalmazva a szomszédos állam támogatását a politikai manipulációkkal szemben. Egyúttal rámutatott arra is, hogy a jobboldali kritikusok közül sokan nincsenek tisztában Ceuta speciális jogi státuszával, hiszen az enklávé területére nem terjednek ki a schengeni övezet szokásos szabadmozgási szabályai.

A francia társadalom hangulatát jól tükrözik a legfrissebb közvélemény-kutatások adatai. Franciaországban jelenleg 8 000 000 bevándorló él, ami a teljes lakosság 11,6 százalékát teszi ki, és közülük 2 600 000 ember már rendelkezik francia állampolgársággal. A CSA intézet felmérése szerint a választók 83 százaléka támogatná azon külföldi állampolgárok visszatoloncolását származási országukba, akik bűncselekményt követtek el vagy tartósan munkanélküliek. A jobboldali és radikális jobboldali szavazók körében ez az arány eléri a 96 százalékot. Egy korábbi adatsor pedig azt mutatta ki, hogy a megkérdezettek 67 százaléka teljes mértékben leállítaná a külföldiek beutazását két-három éves időtartamra.