Micsoda forróság: eurómilliárdokat emészt fel az idei nyár

Súlyos gazdasági árat fizet Európa vezető hatalma az utóbbi időszakot sújtó rendkívüli forróság és szárazság miatt. A legfrissebb felmérések szerint a szélsőséges kánikula következményei a teljes német nemzetgazdaság teljesítményét érezhetően visszavetik. A Greenpeace környezetvédelmi szervezet pénzügyi elemzése alapján legalább 36 milliárd eurós kárt okoztak a tartósan magas hőmérsékleti értékek, ami a német bruttó hazai termék közel egy százalékát emészti fel. Noha az ilyen típusú éghajlati csapások nem járnak látványos romeltakarítással vagy romba dőlt városrészekkel, a pénzügyi veszteségek mértéke eléri a legsúlyosabb természeti katasztrófák szintjét. A szervezet számításai szerint a legjelentősebb tétel a dolgozók csökkenő hatékonyságából és a kényszerű munkaleállásokból adódik, ami egymagában meghaladja a tízmilliárd eurót.

A mezőgazdaságot és az erdőgazdálkodást szintén példátlan csapás érte a csapadékhiányos hónapokban. Az erdőkben keletkezett károk és a kiterjedt erdőtüzek miatti veszteségek elérik a 7,5 milliárd eurót, miközben a gazdák a főbb szántóföldi növények esetében drasztikus hozamcsökkenésről számoltak be. A tikkasztó hőség nem csupán a növénytermesztést szorította meg, hanem a logisztikai láncokat is megroppantotta. A folyók vízszintjének drámai csökkenése miatt a Rajnán és más kiemelt vízi útvonalakon korlátozni kellett a teherhajózást. A folyami uszályok sok esetben csak negyed- vagy félterheléssel tudtak közlekedni, ami 4,5 milliárd eurós kiesést okozott a szállítási és ipari ágazatnak.

A folyami alacsony vízállás közvetett hatásai az egész gazdaságban végighullámoztak, fenyegetve az idei minimális növekedési várakozásokat. A német gazdaságkutató intézetek elemzései rámutatnak, hogy a vízi szállítás fennakadásai miatt a vállalatok kénytelenek voltak közútra terelni az árutovábbítást. A teherautós fuvarozás azonban nagyságrendekkel drágább, különösen a magas üzemanyagárak mellett. Ez a kényszerű váltás egymagában 0,4 százalékponttal csökkentheti a nemzeti összterméket, ami lenullázhatja az egész évre várt szerény bővülést. A problémák a kistelepülések szintjén is megjelentek. Számos önkormányzat vesztett el jelentős bevételeket a folyami kompok és személyhajók leállása miatt, ami jól mutatja a kárigények összetett szerkezetét.

Nem a környezetvédő civil szervezetek az egyetlenek, akik riadót fújtak a forróság pénzügyi következményei miatt. A biztosítási szektor szereplői már a nyári időszak előtt közzétették előrejelzéseiket, amelyek szerint a hőségtényező az évtized végéig több mint százmilliárd eurós veszteséget halmozhat fel Németországban. A szövetségi munkaügyi minisztérium megbízásából készült kutatás pedig kimutatta, hogy egyetlen harminc fok feletti hőségnap 431 millió eurós kárt okoz a gazdaságnak, és ennek a tételnek a 97 százaléka a munkahelyi produktivitás romlásából adódik. A magas hőmérséklet mellett a fizikai és a szellemi munkavégzés egyaránt lelassul, a koncentrációs képesség csökken, a hibaszázalék és a megbetegedések száma pedig megugrik.

A felmérést készítő szakemberek elismerik, hogy a számítások során bizonyos bizonytalansági tényezőkkel kellett dolgozniuk az adathányok miatt. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ezen adatok figyelmen kívül hagyása még nagyobb tévedéshez vezetne, és teljesen elfedné a helyzet súlyosságát. A valós számla ráadásul jóval magasabb lehet, hiszen számos közvetett hatást még meg sem tudtak becsülni. Így például nem számszerűsíthető egyelőre a hűtővíz hiánya miatt kieső erőművi kapacitások ára, vagy a magas ózon- és szállópor-koncentráció okozta egészségügyi többletteher. A gazdasági szereplők most az állami szervektől várnak határozottabb éghajlatvédelmi és alkalmazkodási lépéseket.

A gazdasági ágazatok közül a mezőgazdaság van a leginkább kiszolgáltatva az időjárás szeszélyeinek. A német gazdaszövetség beszámolói szerint a nyári betakarítás eredményei kifejezetten gyengén alakultak, mivel a nyár folyamán a csapadékhiány és a hőséghullámok kiégették a vetéseket. A szárazság a takarmánynövényeket sem kímélte, ami a állattenyésztők számára jelent komoly költségnövekedést. A terméskiesések miatt a gazdák állami segítségre és a biztosítási kártalanítások felgyorsítására szorulnak. A termelők arra figyelmeztetnek, hogy az egymást követő aszályos évek felélik a családi gazdaságok tartalékait, ami hosszabb távon az élelmiszerárak emelkedéséhez vezet.

A folyami hajózás ellehetetlenülése az ipari termelést is közvetlenül veszélyezteti. A nagy vegyipari és nehézipari vállalatok, amelyek alapanyagaikat döntően vízi úton kapják, kénytelenek voltak csökkenteni termelési kapacitásaikat. A Rajna mentén található ipari központok ellátási láncai megszakadtak, mivel a tengeri kikötőkből érkező szállítmányok nem jutottak el a rendeltetési helyükre. Bár a legutóbbi esőzések némi enyhülést hoztak a vízállásban és a kisebb kompok újra indulhattak, a nagy teherhajók biztonságos közlekedéséhez még hetekig tartó csapadékra lenne szükség. A folyami infrastruktúra sérülékenysége rávilágított arra, hogy az európai ipar mélyreható átalakításra szorul az éghajlati kihívások kezelésére.

Az adatokból kirajzolódó kép arra figyelmeztet, hogy a szélsőséges időjárás már nem a jövőbeli forgatókönyv, hanem a jelen gazdasági valósága. A munkaerőpiac, a logisztika, a mezőgazdaság és az energiaipar egyaránt kénytelen alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. Az elkövetkező években a vállalati és az állami beruházások döntő részét a hőség elleni védekezésre, az épületek és infrastruktúrák hűtésére, valamint a vízgazdálkodás újragondolására kell fordítani. A gazdaságkutatók egyöntetű véleménye szerint a megelőzésre fordított összegek messze elmaradnak azoktól a károktól, amelyeket a tétlenség okoz a nemzetgazdaságoknak.