Trump levélszavazási terve zöld utat kapott Washingtonban

Donald Trump amerikai elnök választási szabályokat szigorító terve kedden hajnalban fontos jogi akadályon jutott túl. Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága feloldotta azt az országos ideiglenes tiltást, amely megakadályozta a kormányt a levélszavazás új feltételeinek bevezetésében. A döntés nem mondja ki, hogy az elnöki rendelet alkotmányos, és a jogvita folytatódik, politikai jelentősége mégis nagy: kevesebb mint három hónappal a novemberi kongresszusi választások előtt a Fehér Ház megkezdheti a vitatott rendszer előkészítését.

Trump terve szerint levélben csak azok a választók szavazhatnának, akik szerepelnek a szövetségi kormány által összeállított állampolgársági listákon. A kormány azzal érvel, hogy a szigorítás a választások tisztaságát szolgálja és megakadályozza, hogy jogosulatlan személyek voksoljanak. Az ellenzők szerint azonban nincs bizonyíték olyan méretű visszaélésre, amely indokolná az országos beavatkozást, a szabályok pedig aránytalanul sújthatják azokat, akik hagyományosan nagyobb arányban szavaznak postán.

A vita egyik legfontosabb jogi kérdése az, hogy meddig terjed az elnök hatalma a választások szabályozásában. Az amerikai alkotmány a választások lebonyolítását elsősorban a tagállamokra bízza, miközben a Kongresszusnak is vannak szabályozási jogosítványai. Egy bostoni szövetségi bíróság korábban éppen erre hivatkozva állította le a rendeletet, majd a tilalmat mind az ötven államra kiterjesztette. A bíró szerint a végrehajtó hatalom nem írhatja át saját hatáskörben a választási eljárást.

A Supreme Court most nem ezt az alapvető alkotmányossági kérdést döntötte el. A hat konzervatív bíróból álló többség az ideiglenes tiltás feloldása mellett szavazott, a három liberális bíró ellenezte a lépést. Ez azt jelenti, hogy a per érdemi elbírálásáig a kormány tovább dolgozhat a szabályok bevezetésén. A végső ítélet később akár meg is semmisítheti az intézkedést, addig azonban a választási adminisztrációknak fel kell készülniük arra, hogy a rendszer változhat.

A politikai időzítés különösen érzékennyé teszi az ügyet. Novemberben az amerikai választók a Képviselőház teljes tagságáról és a Szenátus mandátumainak egy részéről döntenek. A félidős választás meghatározhatja Trump elnökségének következő két évét: ha az ellenzék megszerzi valamelyik kongresszusi kamara irányítását, sokkal nehezebbé válhat a Fehér Ház törvényhozási programjának végrehajtása, és megszaporodhatnak a kormányzati vizsgálatok.

A levélszavazás az Egyesült Államokban a koronavírus-járvány óta különösen erős pártpolitikai kérdéssé vált. Trump már a 2020-as elnökválasztás előtt is rendszeresen támadta a postai voksolást, és veresége után a választási csalásról szóló állításainak egyik központi elemévé tette. A bíróságok és választási hatóságok akkor nem találtak olyan széles körű csalást, amely megváltoztatta volna az eredményt.

Azóta a republikánus párton belül kettős stratégia alakult ki. Több államban szigorították a levélszavazás és a választói azonosítás szabályait, miközben a párt kampányszervezetei maguk is ösztönzik híveiket a korai és postai voksolásra. A republikánus vezetők felismerték, hogy ha saját szavazóik lemondanak erről a lehetőségről, az választási hátrányt okozhat. Trump mostani kezdeményezése ezért a párton belül is gyakorlati kérdéseket vet fel.

A demokraták szerint az állampolgársági listákra épülő rendszer különösen az időseket, az alacsonyabb jövedelműeket, a gyakran költözőket és azokat érintheti, akiknek adatai eltérően szerepelnek a különböző nyilvántartásokban. Egy adminisztratív hiba önmagában elég lehet ahhoz, hogy valaki ne tudjon levélben szavazni. A jogvédő szervezetek ezért újabb pereket készítenek elő, és várhatóan tagállami szinten is megpróbálják megakadályozni a rendelet alkalmazását.

A végrehajtás technikai akadályokba is ütközhet. Az amerikai választási rendszer erősen decentralizált: több ezer helyi választási iroda kezeli a névjegyzékeket, küldi ki a szavazólapokat és számolja a voksokat. Egy új szövetségi adatbázis összekapcsolása a tagállami rendszerekkel hónapokat igényelhet, miközben a választási határidők már közelednek. Egyes államokban a levélszavazás előkészítése jóval a novemberi választás előtt megkezdődik.

A bizonytalanság önmagában is politikai kockázat. Ha a szabályok a kampány utolsó heteiben változnak, választók milliói kaphatnak eltérő tájékoztatást arról, hogyan adhatják le érvényesen voksukat. A helyi választási tisztviselők évek óta arra figyelmeztetnek, hogy a késői jogszabályváltozások növelik a hibák, a félreértések és az eredmények körüli bizalmatlanság veszélyét.

A döntés ezért új szakaszt nyitott a választási jogvitában. Trump számára politikai győzelem, hogy a kormány egyelőre továbbléphet. Az ellenfelek számára viszont megmaradt a lehetőség, hogy az alkotmányossági kérdést újra bíróság elé vigyék. A novemberi választásig minden hét számít: minél tovább marad érvényben a mostani döntés, annál nehezebb lesz később visszafordítani a már megkezdett adminisztratív előkészületeket.