Még veszélyesebb volt a lipcsei drónügy az eddig véltnél
Több robbanószerrel felszerelt eszközzel hajtottak végre szabotázsakciót a lipcsei repülőtér ellen. A szövetségi kormány kénytelen szembenézni a hibrid hadviselés közvetlen fenyegetésével.
Az augusztus elején történt lipcsei incidens méretei jóval meghaladják az első feltételezéseket, a nyomozó hatóságok újabb bizonyítékai alapján több robbanószerkezettel ellátott drónt vetettek be az európai logisztikai csomópont ellen. Friedrich Merz szövetségi kancellár a brandenburgi Neuhardenberg kastélyban megrendezett kihelyezett kabinetülés kezdetén nyomatékosította, hogy Németország kézzelfogható veszélybe került. A kormányfő kijelentette, olyan kívülről érkező kihívásokkal kénytelenek szembesülni, amelyeket képtelenség figyelmen kívül hagyni, és határozott választ követelnek a biztonsági szervektől. Friedrich Merz egyértelmű üzenetet fogalmazott meg a hibrid támadások kezdeményezőinek, leszögezve, hogy a szövetségi kormány komoly árat szab a határokon átnyúló akciókért, és az elkövetők megfizetnek a tetteikért. A kancellár rámutatott arra az aggasztó tendenciára is, hogy a támadók gátlástalanul vállalják a súlyos anyagi károkat, sőt a sérülésekkel és az emberéletek kioltásával járó következményeket. A szövetségi hatóságok intenzív munkát végeznek a lipcsei eset pontos jogi és politikai besorolásán, az eredmények bemutatása pedig a közeli napokban várható.
A lipcsei repülőtér védelmi zónájában augusztus 4-én este fedezték fel az első, robbanóanyaggal felszerelt repülő eszközt, amelyet a tűzszerészeknek sikerült hatástalanítaniuk. A drónt közvetlenül ukrán teherhajózási repülőgépek tőszomszédságában helyezték el, ami azért bír különleges jelentőséggel, mert a Lipcse/Halle repülőtér a Kijevnek szánt katonai és humanitárius szállítmányok kulcsfontosságú logisztikai bázisa. A legfőbb ügyészség már a felfedezést követő napokban eljárást indított, mivel egyértelmű nyomok utaltak arra, hogy a légikikötő területén célzott robbantást szándékoztak végrehajtani. A megtalált drónra hivatásos haditechnikai robbanószert és gyújtószerkezetet erősítettek. A szövetségi ügyészek értékelése szerint a német szállítási és logisztikai infrastruktúra elleni súlyos csapáskísérlet történt.
A legfrissebb nyomozati tények alapján a biztonsági szervek valószínűsítik, hogy nem egyetlen elszigetelt repülő szerkezetről volt szó, hanem egy jól átgondolt, több eszközzel végrehajtott akcióról. A Süddeutsche Zeitung, a Német Regionális Közszolgálati Rádiók és Televíziók Szövetsége, valamint a Nyugatnémet Rádió és Televízió értesülései szerint egy második drón összeütközhetett a DHL egyik teherszállító repülőgépével. A tehergép a repülőtéri kerítés magasságában, több száz kilométeres óránkénti sebességgel haladva ütközött össze egy légi objektummal. A repülőgép pilótái mindössze másodpercekkel a becsapódás előtt vettek észre egy nagyjából harminc centiméteres tárgyat az útvonalukban.
A DHL járművének műszaki vizsgálatakor a gép vezérsíkján olyan sérülést találtak, amely külső tárggyal való ütközésre utal. Ennek ellenére a második drónt vagy annak roncsait a nyomozók még nem találták meg a helyszín környékén. A hatósági szakértők szerint a légi eszköz a becsapódás után akár a sugárhajtóművekbe is bekerülhetett, ahol a nagy sebességgel forgó alkatrészek apró darabokra zúzták a szerkezetet.
A helyzet összetettségét jelzi, hogy tíz nappal a kezdeti incidens után egy harmadik drónt is feltártak a repülőtértől nyugatra fekvő Kabelsketal mezőgazdasági területén. A feltárt helyszínen olyan vegyi anyag maradványaira bukkantak a szakértők, amely az első elemzések alapján megközelítőleg ötven gramm hanglemezes militáris robbanóanyag, úgynevezett hexogén jelenlétére utal. A nyomozati anyagokból kiviláglik, hogy az elkövetők az eddig nyilvánosságra hozottnál lényegesen nagyobb szabású merényletet tervezhettek.
A légikikötő szomszédságában található, elhagyatott Kursdorf település területén a szövetségi bűnügyi hatóságok átfogó házkutatásokat és terepszemlét tartottak. A legfőbb ügyészség szóvivője megerősítette a kutatások tényét, bár a részletek ismertetésétől a nyomozás érdekeire hivatkozva elzárkózott. Sajtóértesülések szerint a helyi tanúk már órákkal a repülőtéri robbanószerkezet megtalálása előtt hangos detonációt hallottak Kursdorf irányából, ahol utóbb megperzselt talajdarabokat és égésnyomokat rögzítettek a technikusok.
A háttérben meghúzódó szándékok és az elkövetők kiléte kapcsán a német hatóságok óvatosan fogalmaznak, ám a szálak összessége komoly struktúrára utal. Alexander Dobrindt szövetségi belügyminiszter Szász-Anhalt tartományban, a drónbiztonsági központ átadásakor arra hívta fel a figyelmet, hogy a lipcsei incidens nem önálló esemény, hanem egy kiterjedt nemzetközi stratégia része. Bár a német kormány eddig tartózkodott a közvetlen felelősök megnevezésétől, és hivatalosan idegen hatalmak jelenlétét emlegeti, a német biztonsági szervek belső köreiből származó információk szerint az orosz titkosszolgálatok közvetett vagy közvetlen szerepvállalása rajzolódik ki a háttérben. Moszkva határozottan visszautasítja a vádakat, és visszautasít minden olyan feltételezést, amely a németországi infrastruktúra elleni szabotázsakciókkal köti össze a szövetségi állam szerveit.
A kritikus infrastruktúra elleni hibrid akciók megjelenése a német gazdasági csomópontoknál gyökeres változást hozott a belső biztonsági stratégiában. A repülőterek, energiaellátási központok és katonai logisztikai útvonalak védelme az elkövetkező időszakban kiemelt prioritást élvez, mivel az állami és nem állami szereplők által alkalmazott olcsó, nehezen felderíthető légi eszközök komoly veszélyt jelentenek a polgári és katonai repülés biztonságára. A hatóságok a technológiai fejlesztések felgyorsításával és a légtérfigyelő rendszerek szigorításával próbálnak gátat szabni a hasonló jellegű szabotázskísérleteknek.