Végveszélybe került a kétállami megoldás Jeruzsálemben
Egyoldalú telepítésépítési pályázattal rajzolta át Ciszjordánia térképét a Benjamin Netanjahu vezette izraeli kabinet, szétzúzva a palesztin államiság földrajzi folytonosságának utolsó reményeit is.
Meglepetésszerű és messzemenő politikai döntést hozott az izraeli kormány, amikor előzetes bejelentés nélkül közzétette a Jeruzsálemtől keletre fekvő területekre tervezett lakóegységek kiírását. A jogvédők és az emberi jogi ügyvédek döbbenten szembesültek a lépéssel, hiszen mintegy 1200 új ingatlan felépítésére írtak ki nyilvános pályázatot a stratégiailag kiemelt fontosságú zónában. Az Ir Amim nevű városfejlesztési és jogvédő szervezet gyors reagálásában hangsúlyozta, hogy a lépés messze áll a bürokratikus rutinügyletektől. Inkább szándékos, megfontolt politikai akcióról van szó, amellyel a jelenlegi hatalom visszavonhatatlan helyzetet akar teremteni a terepen. A pályázati határidő október 19-i lejárata közvetlenül a parlamenti választások előtti napokra esik, ami egyértelműen jelzi a döntéshozók sietségét és a voksolás kimenetelével kapcsolatos számításait.
Az E1 néven ismert infrastruktúra-fejlesztési és telepesprojekt évtizedek óta képezi nemzetközi viták tárgyát, a globális diplomáciai nyomás eddig sikeresen visszatartotta az egymást követő jeruzsálemi kormányokat a tényleges építkezések megkezdésétől. A nagyszabású építkezés ugyanis Jeruzsálem városi határait messze keletre nyújtaná meg, miközben elvágja a kapcsolatot Ciszjordánia északi és déli területei között. Emiatt a bírálók folyamatosan a kétállami megoldás koporsószegeként emlegetik az E1 jelű tervet. A korábbi években a nemzetközi figyelmeztetések többször eredményre vezettek, Angela Merkel korábbi német kancellár például egy 2018-as látogatása előtt érte el, hogy az E1-gyel szorosan összefüggő Khan al-Ahmar beduin település elbontását ideiglenesen felfüggesszék.
A 2022 végén hivatalba lépett, a telepes mozgalmak által erősen befolyásolt kormánykoalíció Benjamin Netanjahu vezetésével azonban a projekt felgyorsítása mellett kötelezte el magát. Bezalel Smotrich pénzügy- és telepesügyi miniszter már korábban nyíltan bejelentette több ezer lakóegység megépítését ezen a szakaszon, nyomatékosítva, hogy a lépés célja a független palesztin állam gondolatának végleges eltörlése. Bár a megvalósítás később ismét megakadt a diplomáciai ellenállás miatt, a kormány folyamatosan napirenden tartotta a kérdést. 11 nyugati állam, köztük Németország, májusban határozottan szót emelt az E1 beépítése ellen, sőt figyelmeztette a magánvállalatokat, hogy ne vegyenek részt a kiírandó pályázatokon. Friedrich Merz német kancellár személyesen is jelzéssel élt a projekt elfogadhatatlanságáról az izraeli miniszterelnök felé.
Az építési tervek blokkolására irányuló törekvések nem kizárólag a külföldi fővárosokból indultak ki, hanem az izraeli jogásztársadalmon és civil szférán belülről is támogatásra leltek. Az Ir Amim két társszervezettel és az érintett palesztin lakosokkal karöltve keresetet nyújtott be az Izraeli Legfelsőbb Bírósághoz a beruházás leállítása érdekében. A bírósági eljárás során a szövetségi képviselők ígéretet tettek arra, hogy értesítik a panaszosokat a pályázati felhívás megjelenése előtt, lehetőséget biztosítva az eljárási lépések megtételére. Ennek ellenére a lakásügyi minisztérium előzetes tájékoztatás nélkül tette közzé a felhívást, igaz, nem a teljes, 3401 egységből álló csomagra, hanem annak egy 1234 lakást tartalmazó részletére.
Az eljárás lefolytatása súlyos jogi visszásságokat vet fel a helyi igazságszolgáltatási rendszerben. Az Ir Amim szerint a kormány a tájékoztatási kötelezettségét kijátszva, a folyamatban lévő bírósági eljárást figyelmen kívül hagyva járt el, ami megkérdőjelezi a jogállami normák tiszteletben tartását. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az izraeli főügyész hivatala sem kapott előzetes értesítést a pályázat kiírásáról, így a minisztérium a belső szabályzatokat és jogi előírásokat is megszegte a gyorsított eljárás során. A kormányzati kapkodás mögött a közeledő választások állnak, a hatalom a voksolás lezárulta előtt akarja aláírni a szerződéseket a kivitelezőkkel, hogy egy esetleges hatalomváltás után se lehessen leállítani a földmunkákat.
A nemzetközi közösség reakciója meglehetősen kemény és határozott. Több európai fővárosban szankciók előkészítésén dolgoznak a diplomáciai testületek. Londonban Ed Miliband brit külügyminiszter átfogó intézkedési csomag benyújtását helyezte kilátásba az izraeli telepespolitika válaszaként. Gideon Saar izraeli külügyminiszter erre válaszolva feszült hangvételű üzenetben szögezte le a brit félnek, hogy a zsidó népnek elvitathatatlan joga van Izrael egész területén élni. Az Európai Unió külügyminiszteri szintjén szintén terítékre kerül a telepekről származó termékek teljes importtilalma, valamint a kétoldalú társulási megállapodás kedvezményeinek felfüggesztése, amennyiben az E1-projekt megvalósítása a jelenlegi mederben folytatódik.
A bürokratikusnak tűnő pályázati kiírás valódi tétje a visszavonhatatlan fizikai valóság megteremtése a Kelet-Jeruzsálem és a Jordán-völgy közötti szakaszon. A kiírási határidő lejárta után a nyertes ajánlattevővel megkötött szerződések jogilag kötelezővé válnak, így az új összetételű kabinetek számára óriási jogi és pénzügyi teher lenne a leállítás. Daniel Seidemann Jeruzsálem-szakértő elemzése szerint a projekt megvalósulása elszigeteli a palesztin falvakat, ellehetetleníti a beduin közösségek életét, és olyan közlekedési folyosókat hoz létre, amelyek fizikai akadályt képeznek a palesztin lakosság mozgása előtt, végleg megszüntetve az összefüggő palesztin területek létezését.
A feszültség fokozódását jelzi, hogy az izraeli rendészeti és biztonsági szervek ezzel párhuzamosan fokozott jelenlétet tartanak fenn a térségben. A szomszédos területek feletti ellenőrzés kiterjesztése része annak a szélesebb stratégiának, amely a jordániai határig érő területek teljes izraeli felügyeletét célozza. A diplomáciai csatornákon érkező elítélő nyilatkozatok ellenére a minisztériumok elkötelezettek a kisajátítási és építési munkálatok folytatása mellett. A külföldi partnerek, köztük az Egyesült Államok és az európai szövetségesek figyelmeztetései egyre kevésbé tudják eltéríteni a jeruzsálemi döntéshozókat a kitűzött területi célok végrehajtásától, ami a térség stabilitását veszélyeztető hosszú távú konfliktushoz vezet.