Megszűnt az SDF, új korszak kezdődik Szíriában

Több mint egy évtized után megszűnt önálló katonai erőként a kurd vezetésű Szíriai Demokratikus Erők. Mazloum Abdi főparancsnok Damaszkuszban jelentette be, hogy az SDF küldetése véget ért, a szervezetet feloszlatják, egységeit pedig teljesen beolvasztják a szíriai állami intézményekbe. A döntés a kurdok által létrehozott északkelet-szíriai autonóm közigazgatás végét is jelenti: annak civil szervezetei ugyancsak a központi állam részévé válnak.

A bejelentés a januárban megkötött damaszkuszi–kurd megállapodás végrehajtásának utolsó nagy lépése. Ahmed al-Sharaa elnök kormánya és az SDF hónapokon át vitázott az integráció részleteiről, miközben az új szíriai vezetés egyre határozottabban követelte, hogy az ország területén ne maradjon a központi hadseregtől független fegyveres struktúra. Az áttöréshez hozzájárult, hogy a kormányerők az év elején gyors offenzívával az SDF korábbi területeinek jelentős részét visszafoglalták.

Abdi a damaszkuszi elnöki palotában tartott sajtótájékoztatón azt mondta, Szíria a háború szakaszából a béke és az újjáépítés időszakába lép. A döntést egy új, egységes ország megteremtésének részeként mutatta be, amelyben kurdok, arabok, türkmének és asszírok egyaránt helyet kapnak. A kurd vezető külön hangsúlyozta az anyanyelvi oktatás ügyét, amely az elmúlt hónapok tárgyalásainak egyik legérzékenyebb pontja volt.

Az SDF 2015-ben jött létre, és hamar az Egyesült Államok legfontosabb szárazföldi partnerévé vált az Iszlám Állam elleni szíriai hadműveletekben. Gerincét a kurd Népvédelmi Egységek, a YPG adták, mellettük arab, keresztény és más helyi milíciák is harcoltak. Az amerikai légierő támogatásával az SDF kulcsszerepet játszott Rakka elfoglalásában és az Iszlám Állam területi kalifátusának felszámolásában.

A szervezet fénykorában Észak- és Kelet-Szíria jelentős részét ellenőrizte, beleértve fontos olaj- és gázmezőket, mezőgazdasági területeket és az iraki határ több szakaszát. Az SDF katonai sikerei nyomán a kurd politikai vezetés saját közigazgatást épített ki. Iskolákat, helyi tanácsokat, rendőri struktúrákat és igazságszolgáltatási intézményeket működtetett, miközben hivatalosan nem hirdetett független államot.

A rendszer kezdettől erős ellenállást váltott ki Törökországból. Ankara a YPG-t a Kurd Munkáspárt, a PKK szíriai ágának tekinti, ezért terrorszervezetként kezeli. Törökország több katonai műveletet indított az SDF ellen, és saját támogatású szíriai fegyveres csoportokkal határ menti területeket foglalt el. Az amerikai támogatás emiatt hosszú éveken át komoly feszültséget okozott Washington és NATO-szövetségese között.

A damaszkuszi hatalomváltás alapvetően átírta ezt az egyensúlyt. Bassár el-Asszd rendszerének 2024 végi bukása után az Egyesült Államok gyorsan kapcsolatot épített ki az új szíriai vezetéssel. Washington egyre inkább az ország területi egységének helyreállítását támogatta, és a kurd vezetést kompromisszumra ösztönözte. Az SDF számára ezzel megszűnt az a stratégiai helyzet, amelyben az amerikai katonai jelenlét tartós garanciát jelentett önállóságára.

Januárban az SDF és Damaszkusz megállapodott a fokozatos integrációról. Az egyezség egyik legfontosabb eleme az volt, hogy a kurd harcosok nem egyetlen különálló hadtestként maradnak meg, hanem a szíriai hadsereg dandárjaiba kerülnek. A YPG egységeinek beolvasztása már korábban megkezdődött, parancsnoka, Sipan Hamo pedig márciusban a keleti területekért felelős védelmi miniszterhelyettes lett.

A kompromisszum politikai engedményeket is tartalmazott. Al-Saraa rendeletben ismerte el a kurdokat Szíria egyik alkotó közösségeként, a kurd nyelv hivatalos státust kapott az arab mellett, a kurd újév, a Nowruz nemzeti ünneppé vált. Több 10 000 olyan haszakei kurd is visszakapta szíriai állampolgárságát, akitől a korábbi rendszer évtizedekkel ezelőtt megvonta azt.

Ezek a lépések azért fontosak, mert a kurd közösség legnagyobb félelme az autonóm struktúrák felszámolása után a korábbi asszimilációs politika visszatérése. Aszad alatt a kurd nyelv nyilvános használatát korlátozták, sok település nevét arabosították, és az állampolgárság nélküli kurdok tízezrei alapvető jogoktól estek el. Az új rendszernek ezért a katonai integráció mellett azt is bizonyítania kell, hogy a megígért kulturális jogokat a gyakorlatban is tiszteletben tartja.

A feloszlás az Iszlám Állam elleni küzdelemben is új helyzetet teremt. Az SDF őrizte az elfogott dzsihadisták ezreit és családtagjaik tízezreit több északkelet-szíriai börtönben és táborban. A legnagyobb közülük az al-Hol tábor, amely hosszú ideje biztonsági kockázatot jelent. Ezeknek a létesítményeknek az őrzése most a damaszkuszi állam felelősségévé válik.

Az Egyesült Államok számára az integráció egyszerre jelent sikert és korszakhatárt. Washington történelmi jelentőségűnek nevezte a januári megállapodást, mert csökkentette egy újabb szíriai belháború veszélyét. Közben azonban megszűnik az a helyi katonai partner, amelyre az amerikai hadsereg az Iszlám Állam elleni műveleteinek jelentős részét építette. A jövőben az amerikai terrorellenes együttműködés súlypontja egyre inkább a damaszkuszi kormányra kerülhet.

Törökország számára az SDF önálló katonai struktúrájának felszámolása régi stratégiai cél teljesülése. Ankara ugyanakkor figyelni fogja, milyen pozíciókat kapnak a korábbi YPG-parancsnokok az új szíriai hadseregben. Ha a kurd egységek formálisan beolvadnak, de saját parancsnoki láncuk és fegyverzetük jelentős részét megtartják, a török vezetés szerint a biztonsági probléma nem feltétlenül szűnik meg.

Damaszkusz szempontjából a döntés az ország újraegyesítésének egyik legfontosabb állomása. Az új vezetés most már a korábbi kurd autonóm térség intézményeit, határátkelőit és gazdasági erőforrásait is központi ellenőrzés alá vonhatja. Különösen fontosak az északkeleti olajmezők, amelyek bevételeire az újjáépítéshez pénzszűkében lévő államnak nagy szüksége van.

A folyamat ettől még nem tekinthető lezártnak. A katonák beosztása, a helyi közigazgatások átalakítása, a tulajdonviszonyok rendezése és a kurd oktatás szabályozása hónapokig, akár évekig tarthat. A kurd női fegyveres alakulatok jövője különösen érzékeny ügy, mert ezek saját szervezeti identitást építettek ki az Iszlám Állam elleni háborúban.

A mostani döntés legfontosabb eredménye, hogy Szíriában megszűnik az ország egyik legerősebb párhuzamos hadserege. Ez erősíti a központi államot és csökkenti egy kurd–damaszkuszi fegyveres konfliktus veszélyét. Az alku tartóssága azon múlik, hogy az új szíriai vezetés képes-e az egységes államot úgy felépíteni, hogy a kurdok a katonai önállóság elvesztését ne politikai és kulturális jogaik elvesztéseként éljék meg.