Állandó rendőrök jönnek Budapest problémás pontjaira
A fővárosi kerületek és a Belügyminisztérium közös csomagja 19 kiemelt helyen folyamatos, további 90 ponton visszatérő rendőri jelenlétet ígér. Tartós eredményhez a létszámgondokat, a függőséget és a pszichiátriai ellátás hiányait is kezelni kell.
A budapesti közbiztonsági vita kézzelfogható intézkedéscsomaggá kezd alakulni. A Belügyminisztérium és öt belső kerület polgármesterei abban állapodtak meg, hogy a főváros 19 kiemelten problémás pontján állandó, további 90 helyen visszatérő, koncentrált rendőri jelenlétet szerveznek. A pontos helyszíneket a kerületekkel egyeztetve szeptember 15-ig véglegesítik. A csomag ennél szélesebb: napirendre került a budapesti rendvédelmi dolgozók külön pótléka, az éjszakai dohányboltok szigorúbb önkormányzati szabályozása, a térfigyelő kamerás közlekedési bírságolás bővítése és a közterület-felügyeletek jogköreinek erősítése is.
A kezdeményezés Baranyi Krisztina ferencvárosi, Niedermüller Péter erzsébetvárosi, Pikó András józsefvárosi, Soproni Tamás terézvárosi és Tóth József angyalföldi polgármester júliusi fellépéséből nőtt ki. A kerületvezetők azt jelezték, hogy több belső városrészben romlott a lakók biztonságérzete, és olyan közterületi problémák sűrűsödtek össze, amelyekre az önkormányzati rendészet önmagában kevés. A kormányváltás után a Belügyminisztérium és a fővárosi önkormányzatok olyan együttműködést kezdtek, amelyben a rendőrségi eszközök mellé szociális és egészségügyi beavatkozásokat is ígérnek.
A rendőrség már a végleges csomag előtt megerősítette a jelenlétét. A BRFK első harminc napos akciójában 11 167 embert igazoltattak, 252 személyt elfogtak, 195-öt előállítottak, 64 esetben pedig biztonsági intézkedést hajtottak végre. A rendőrök 284 helyszíni bírságot szabtak ki, 130 szabálysértési és 111 büntetőfeljelentést tettek. Az elfogások között rablás, lopás, garázdaság, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény és körözött személy megtalálása is szerepelt. A számok azt mutatják, hogy a koncentrált ellenőrzés sok jogsértést felszínre hoz.
Ezekből az adatokból ugyanakkor nem lehet közvetlenül megmondani, mennyivel lett veszélyesebb vagy biztonságosabb Budapest. Ha több rendőr van az utcán és több embert ellenőriznek, természetes módon több szabálysértést és körözött személyt is találnak. Az intézkedési statisztika a rendőrségi aktivitást méri, nem az összes elkövetett bűncselekményt. A tartós eredményt később a bejelentett bűncselekmények, a sértetté válás, a lakossági biztonságérzet, a visszaeső problémás helyszínek száma és az eljárások eredményessége együtt mutathatja meg.
A rendőri jelenlét legnagyobb korlátja a létszám. A BRFK júliusban maga közölte, hogy az új főkapitány 2020 fős hiánnyal vette át a szervezet vezetését. Ez olyan nagyságrend, amelyet néhány látványos akcióval nem lehet eltüntetni. Ha 19 helyen tartósan és 90 ponton rendszeresen több egyenruhást kell biztosítani, az erőt máshonnan kell átcsoportosítani, túlórát kell finanszírozni, vagy új embereket kell felvenni. A kerületi polgármesterek ezért legalább 30 százalékos Budapest-pótlék bevezetését is felvetették, hogy a fővárosi szolgálat versenyképesebb legyen.
A magasabb bér önmagában sem old meg mindent, de a főváros sajátos szolgálati terhelése indokolhat külön ösztönzést. A lakhatási költségek magasabbak, a turistaforgalom, a nagy rendezvények, a tömegközlekedési csomópontok és az éjszakai szórakozónegyedek sok speciális feladatot adnak. Ha a rendőrök jelentős része vidékről ingázik, vagy rövid idő után másik munkát választ, a fluktuáció folyamatosan újratermeli a hiányt. A kormány egyelőre napirendre vette a pótlék ügyét; az összegéről és pontos feltételeiről még dönteni kell.
A közbiztonsági csomag második része a helyi szabályozás. A kerületek nagyobb beleszólást kérnek a késő estig vagy egész éjjel nyitva tartó dohányboltok működésébe, mert több helyen ezek környezetében alakul ki rendszeresen zaj, utcai alkoholfogyasztás, konfliktus vagy más rendészeti probléma. A tervek szerint az önkormányzatok korlátozhatnák az éjszakai nyitvatartást, súlyos jogsértésnél pedig kezdeményezhetnék vagy elrendelhetnék a működés felfüggesztését. Ez a jelenlegi, erősen központosított trafikszabályozáshoz képest jelentős hatáskör-visszaadást jelentene.
Hasonló irány az objektív felelősség kiterjesztése a térfigyelő kamerával dokumentált közlekedési szabályszegésekre. Sok kerületnek kiterjedt kamerahálózata van, de a felvételek alapján nem minden jogsértés szankcionálható olyan egyszerűen, mint a rendőrségi automata eszközöknél. A polgármesterek azt szeretnék, hogy a szabálytalan behajtás, megállás vagy más, kamerával egyértelműen rögzíthető cselekmények következetesebben büntethetők legyenek, és a közterület-felügyelet által kiszabott bírság bevétele a helyi közösségnél maradjon.
A legnehezebb rész azonban nem rendészeti. A BRFK saját közleményében is elismeri, hogy a közterületi problémák mögött sok esetben összetett társadalmi, szociális és egészségügyi okok állnak. A hajléktalanság, a kezeletlen pszichiátriai betegségek, a drog- és alkoholfüggőség vagy a kórházból ellátás nélkül utcára kerülő ember helyzete nem oldható meg igazoltatással. A rendőr beavatkozhat, ha valaki veszélyt jelent vagy szabályt sért, de nem tud pszichiátriai férőhelyet, szociális munkást, elvonókezelést vagy tartós lakhatást teremteni.
A szociális tárca ezért mobil csapatok szervezését is tervezi, amelyekben pszichiáter, pszichológus, szociális munkás és addiktológiai szakember dolgozhat együtt. Napirenden van krízisközpontok létrehozása, valamint annak rendezése is, hogyan kerüljenek kapcsolatba a hajléktalanellátással azok, akiket kórházból bocsátanak el, de nincs biztonságos lakhatásuk. Ez a rész kevésbé látványos, mint egy rendőri akció, mégis ettől függhet, hogy ugyanazok az emberek néhány nap múlva ismét ugyanazon a téren kerülnek-e konfliktusba a környezetükkel.
A fővárosi közbiztonság így két különböző időtávon kezelhető. Rövid távon valóban szükség lehet állandó rendőri jelenlétre ott, ahol nyílt droghasználat, erőszak, sorozatos lopás vagy más jogsértés teszi élhetetlenné a közterületet. A lakóknak joguk van ahhoz, hogy a park, a tér, a megálló vagy a házuk bejárata biztonságosan használható legyen. Hosszabb távon viszont a problémát nem lehet pusztán egyik utcáról a másikra átterelni. Ha a háttérben ellátatlan betegség, függőség vagy hajléktalanság marad, az erős rendőri jelenlét csak földrajzilag mozgatja a gondot.
A mostani megállapodás akkor lehet valóban fordulat, ha a 19 és 90 helyszín nem kampányszám marad, hanem mérhető program lesz. Nyilvánossá kell tenni, milyen szempontok alapján választották ki a pontokat, milyen időközönként értékelik az eredményeket, mennyi rendőrt sikerült felvenni, mennyibe kerül a pótlék, és a szociális beavatkozások milyen kapacitással működnek. Budapest biztonságát nem egyetlen intézmény fogja helyreállítani. Rendőrség, önkormányzat, egészségügy és szociális ellátás egyszerre kell hozzá; ha bármelyik láncszem hiányzik, a másik három munkája is gyorsan kevésnek bizonyul.