Tömegsírok exhumálásáról egyeztetett két szomszédállam

A második világháború lezárását követő tömeges megtorlások és véres tisztogatások áldozatainak feltárásában mérföldkőnek számító megállapodás előkészítése kezdődött meg Szlovénia és Horvátország között. A horvát törvényhozás, a Sabor két meghatározó képviselője, a Domovinski pokret (Hazafias Mozgalom) színeiben politizáló Ivan Penava parlamenti alelnök és Stipo Mlinarić Ćipe magas szintű diplomáciai egyeztetést folytatott Ljubljanában Janez Janša szlovén miniszterelnökkel. A zárt ajtók mögött megtartott tárgyaláson részt vett Mitja Ferenc történész is, aki 36 éve tagja a rejtett tömegsírok feltárásával megbízott szlovén állami bizottságnak. A felek a háború után kivégzett, az egykori Független Horvát Állam (NDH) tisztviselői, katonái és hozzátartozóik maradványait rejtő szlovéniai tömegsírok exhumálásának gyakorlati lépéseiről tárgyaltak.

A szakértői és politikai egyeztetést követően Mitja Ferenc elmondta: a két állam közötti korábbi kormányközi megállapodás alapján Szlovénia eddig is gondoskodott a területén feltárt tömegsírokban nyugvó áldozatok emlékhelyeinek méltó rendezéséről, függetlenül azok nemzetiségétől. Ugyanakkor a nagyszabású, tömeges exhumálási munkálatok beindítása teljesen új keretmegállapodást és horvát részről közvetlen pénzügyi hozzájárulást igényel. A történész kiemelte, hogy a politikusok döntéshozatala gyakran túlságosan optimistának bizonyul a terepen dolgozó antropológusok és igazságügyi szakértők kapacitásaihoz képest, s a több ezer áldozat szakszerű feltárása hosszas előkészítést igényel. A jelenlegi szlovén kormánykoalíció felállása mindenesetre lényegesen kedvezőbb feltételeket teremtett a szaktudományos feltáró munkához, mint a korábbi kabinetek időszakában.

A tervek szerint a feltárási műveletek legfontosabb helyszíne a Maribor melletti Tezno erdős területe, ahol az 1999-es autópálya-építési munkálatok során bukkantak rá az első tömegsírokra. Az akkor elrendelt gyors feltárás során egy mindössze hetven méter széles sávban 1179 emberi maradványt emeltek ki a földből. Az igazságügyi szakértők és a történelmi bizottság tagjai már akkor megállapították, hogy a feltárt szakasz csupán töredéke annak a 940 méter hosszú eltemetett tankcsapdának, amelyet a partizánalakulatok 1945 májusában és júniusában mészárlási és tömegsíros helyszínként használtak. A számítások szerint a páncélosárok teljes hosszában több mint tízezer kivégzett ember maradványai nyugszanak, aminek következtében a teznoi helyszín Európa egyik legnagyobb ismert háború utáni tömegsírjának számít.

A teznoi tömegsír feltárásának előkészítése új szakaszba lépett, miután a szlovén kutatócsoport sikeresen beszerezte az amerikai légierő 1945-ben készült eredeti légi felvételeit. A fényképek elemzése során kiderült, hogy az eddig ismert páncélosárokkal párhuzamosan további tankcsapdák és fedezékek is húzódtak a területen, amelyeket szintén tömegsírokként használhattak a győztes csapatok. A szlovén bizottság a jelenlegi fázisban a magántulajdonban lévő földterületek tulajdonosaival folytat tárgyalásokat a szondázási és fúrási engedélyek beszerzéséről. A horvát fél részéről Ivan Penava hangsúlyozta, hogy a teznoi mészárlás tisztázása a második világháborút követő európai történelem legnagyobb feltáratlan bűncselekményének feldolgozását jelenti.

A tárgyalások másik kiemelt helyszíne a Škofja Loka közelében fekvő Crngrob, amely a horvát történelmi emlékezetben különösen érzékeny pontot jelent. A szakértői becslések szerint a crngrobi erdőkben mészárolták le a Független Horvát Állam kormányzatának magas rangú tisztviselőit, valamint az intézményrendszerben dolgozó tisztségviselők menekülő családtagjait. A több mint 2000 kivégzett személy között jelentős számban találhatók nők és gyermekek is. A szlovén bizottság beszámolója szerint ezen a helyszínen már a következő hónapokban megkezdődhetnek a tényleges exhumálási munkálatok, amelyeket kiterjedt DNS-vizsgálatok követnek az áldozatok egyéni azonosítása érdekében.

Az exhumált maradványok azonosítását és a nemzetközi szakértői együttműködést döntő módon megkönnyíti a Szlovéniában életbe léptetett új jogszabályi környezet. A szlovén parlament által elfogadott friss törvény lehetővé teszi a rejtett tömegsírokból származó biológiai minták és DNS-profilok cseréjét a külföldi akkreditált laboratóriumokkal. Ez a jogi alapot biztosító reform elengedhetetlen ahhoz, hogy a horvátországi és nemzetközi kutatóintézetek bekapcsolódhassanak a csontmaradványok és személyes tárgyak azonosítási folyamatába. A crngrobi feltárás így az egyéni azonosításra törekvő államközi igazságügyi és antropológiai együttműködés mintaprojektjévé válhat.

A háború utáni megtorlások története a délszláv térségben évtizedeken át tabutémának számított. A jugoszláv kommunista diktatúra időszakában a partizáncsapatok által elkövetett tömeges kivégzéseket, a bleiburgi mészárlást és a szlovéniai halálmeneteket a hatalom elhallgatta, a tömegsírok helyszíneit betemették vagy ipari övezetekké alakították. A fegyveres konfliktus végén a brit erők által Ausztriából visszatoloncolt horvát katonák, csendőrök, tisztviselők és civilek tízezrei váltak a bosszúhadjárat áldozataivá. A rendszerváltást követően elindult kutatások Szlovénia területén több mint 600 rejtett tömegsírt és tömeges kivégzési helyszínt regisztráltak.

A szlovéniai exhumálások és a történelmi feltárás folyamata komoly szakmai és pénzügyi kihívást jelent mindkét állam számára. A szlovén állami bizottság által felkért kivitelező magáncégek már elkészítették a részletes költségbecsléseket az antropológiai elemzésekre, a leletek konzerválására és a DNS-vizsgálatok elvégzésére. A horvát kormányzat részéről a finanszírozási háttér biztosítása kegyeleti kötelesség, amely a hazai belpolitikai arénában is kiemelt prioritásként jelenik meg. A Hazafias Mozgalom jelenléte a zágrábi kormánykoalícióban garantálja a szükséges költségvetési források átcsoportosítását a történelmi igazságtétel érdekében.

A tömegsírok feltárásának kérdése a közép-európai és balkáni regionális kapcsolatok alakulására is hatást gyakorol. A két szomszédos NATO- és EU-tagállam közötti együttműködés a történelmi szembenézés terén mintaként szolgálhat a régió többi országa számára. A szakszerű feltárások és a végtisztesség megadása hozzájárul a nemzeti traumák feldolgozásához és a történelmi megbékéléshez. A szakértők szerint a Tezno és Crngrob területén elindított munkálatok éveken át tartó, folyamatos antropológiai és igazságügyi orvosi feladatokat adnak a kutatócsoportoknak.

A szlovéniai és horvátországi közvélemény érdeklődése mellett zajló előkészületek rávilágítanak a 20. századi európai történelem még feltáratlan fejezeteire. Az exhumálások során kiemelt személyes tárgyak, iratok és egyenruházati elemek segítenek az áldozatok sorsának tisztázásában. A két kormány képviselői elkötelezték magukat amellett, hogy a tudományos alaposságot és a nemzetközi jogi normákat betartva haladnak előre a feltárási folyamatban, megadva a végső tiszteletet a politikai erőszak ártatlan és elhallgatott áldozatainak.