Fujimori lassú rajtja próbára teszi a perui türelmet

Keiko Fujimori július 28-án úgy lépett hivatalba Peru elnökeként, hogy kampányának központi ígérete a rend helyreállítása volt. A közbiztonság romlása, a zsarolások és a szervezett bűnözés terjedése olyan méretű elégedetlenséget halmozott fel, hogy a választási győztes számára az első napoktól kézenfekvőnek látszott volna a látványos erődemonstráció. Az augusztus végéig kirajzolódó kormányzati gyakorlat ennél jóval óvatosabb lett. A hadsereg bevonásának terve megmaradt, több ezer rendőrt vezényeltek a tömegközlekedés védelmére, jogszabálycsomag készült, mégis sok választó azt érzékelte, hogy az új vezetés egyelőre inkább felméri az állam működését, mintsem gyors áttörést érne el.

Fujimori eleve rendkívül szűk felhatalmazással érkezett a hatalomba. A június 7-i második forduló hivatalos eredménye szerint 9 223 396 szavazatot kapott, baloldali ellenfele, Roberto Sánchez pedig 9 173 755-öt. A különbség mindössze 49 641 voks volt, vagyis az ország gyakorlatilag kettészakadva választotta meg új elnökét. Fujimori negyedik nekifutásra nyert, és ő lett Peru első olyan női államfője, aki közvetlen elnökválasztáson szerzett mandátumot. A történelmi eredmény ugyanakkor nem adott neki kényelmes politikai mozgásteret: a családnév továbbra is erősen megosztja a társadalmat, a fujimorizmus hívei stabilitást és kemény államot társítanak hozzá, ellenfelei pedig az 1990-es évek tekintélyelvű örökségét látják benne.

A kampány hangja alapján sokan arra számítottak, hogy Fujimori az argentin Javier Mileihez hasonlóan azonnal sokkterápiával kezd. Ehelyett több döntése kifejezetten pragmatikus irányt jelzett. Beiktatási beszédében bejelentette, hogy 1130-ról 1300 solra emeli a minimálbért, nagyjából 15 százalékos növelést jelentve, és egyszeri kompenzációt ígért a mikro- és kisvállalkozásoknak a nagyobb bérköltség miatt. A lépés azért keltett feltűnést, mert a választási kampányban a baloldal is hangsúlyosan követelt béremelést. Augusztus 7-én Peru helyreállította diplomáciai kapcsolatait Mexikóval is, amelyek 2025-ben szakadtak meg. A döntés azt mutatta, hogy Fujimori külpolitikájában a jobboldali identitás mellett helyet kap a gyakorlati államérdek.

Az első hetekben ez a visszafogottság még nem járt népszerűségi büntetéssel. Az Ipsos augusztus eleji felmérésében a megkérdezettek 57 százaléka helyeselte Fujimori tevékenységét, 25 százalék elutasította, a kabinet támogatottsága pedig 50 százalékos volt. Az adatok inkább a hivatalba lépést kísérő várakozást jelezték, mint kialakult ítéletet. Az új elnöknek rövid politikai türelmi idő jutott egy olyan országban, ahol tíz év alatt elnökök egész sora bukott meg, és a kormányzati intézményekbe vetett bizalom hosszú ideje alacsony.

A legsürgetőbb próba a közbiztonság. A perui ügyészség adatai szerint 2024 augusztusa és 2026 májusa között Lima és Callao tömegközlekedését 214, zsaroláshoz köthető támadás érte. Ezekben 152 ember meghalt, 131 megsebesült. A buszvezetők, jegykezelők és vállalkozók sok kerületben rendszeresen fizetnek védelmi pénzt bűnszervezeteknek; aki megtagadja, fenyegetésre, járművek elleni támadásra vagy gyilkosságra számíthat. A zsarolás így a hétköznapi élet egyik leglátványosabb biztonsági válságává vált, amely közvetlenül érinti a munkába járást, az áruszállítást és a kisvállalkozások működését.

Erre válaszul indult el augusztusban a Plan Escudo, a „Pajzs terv”. A belügyminisztérium közlése szerint több mint 4000 rendőrt telepítettek a limai buszgarázsokhoz, megállókhoz és főbb útvonalakra, a műveleteket pedig a fegyveres erők támogatják. Egyes járműveket a rendőrségi 105-ös segélyhívó központtal is összekapcsoltak. A kormány ennél szélesebb eszköztárat készít elő: hírszerzési képességek fejlesztését, fokozott határellenőrzést, magas biztonsági fokozatú börtönöket, valamint katonai részvételt a büntetés-végrehajtási intézetek külső biztosításában.

Luis Galarreta miniszterelnök augusztus 20-án a képviselőház előtt már öt kormányzati főirány első helyére tette a közbiztonságot. A program az emberölések, zsarolások, bérgyilkosságok, drogkereskedelem és illegális gazdaságok visszaszorítását kapcsolja össze az állami hírszerzés újjászervezésével és a börtönrendszer szigorításával. A kabinet törvényhozási felhatalmazást is kér a bűnözés elleni gyorsabb jogalkotáshoz. A hangsúly tehát valóban a keményebb államon van, a végrehajtás tempója azonban eddig elmaradt a kampányban felépített várakozástól.

A katonák nagyobb közbiztonsági szerepe Peruban különösen érzékeny ügy. Az ország a Fényes Ösvény gerillaszervezet elleni belső háború, Alberto Fujimori 1990 és 2000 közötti elnöksége, valamint a 2022–2023-as kormányellenes tüntetések véres leverése miatt súlyos történelmi terhet hordoz. Keiko Fujimori ezért egyszerre próbál határozottságot mutatni és elkerülni azt a benyomást, hogy apja rendszerének módszerei térnek vissza. Beiktatásakor „egységet” és „megbékélést” ígért, miközben a politikai ellenfelek továbbra is számon kérik rajta, miként viszonyul az 1990-es évek jogsértéseihez és a közelmúlt állami erőszakának áldozataihoz.

A másik nagy próbatétel nem politikai eredetű. Peru 2026–2027-ben erős El Niño-időszak elé néz. Az ország meteorológiai szolgálata és az ENFEN előrejelzése szerint a part menti El Niño 2027 első hónapjaiig elhúzódhat, a középső csendes-óceáni térségben pedig az év vége felé erősödhet fel igazán. A polgári védelem augusztus végén már körülbelül 1,2 millió embert sorolt a veszélyeztetettek közé legalább tíz régióban, és 536 kritikus pontot azonosított. A kormány 796 körzetben az esőzések és áradások, további 607-ben a vízhiány kockázata miatt rendkívüli intézkedésekkel készül.

Fujimori augusztus 11-én külön országos kockázatkezelési bizottságot állított fel az El Niño következményeinek kezelésére. Nyolc nappal később 800 millió sol értékű pluszforrást jelentett be: 450 milliót 380 kritikus helyszín védelmére, 350 milliót aszály és vízhiány elleni beavatkozásokra. A pénz önmagában kevés garanciát jelent egy olyan államban, ahol az infrastruktúra-fejlesztéseket gyakran késések, hatásköri viták és korrupciós ügyek kísérik. A klímaválság ráadásul egyszerre sújtja a városokat, a mezőgazdaságot, a halászatot és a hegyvidéki közlekedést.

A kormány kommunikációs sebezhetősége már augusztus közepén megmutatkozott. Miközben Lima déli kerületeiben házakat öntött el a víz, Fujimori egy közösségi médiás élő bejelentkezésben hosszabban beszélt bőrápolási rutinjáról. A jelenet a körülmények miatt erős kritikát váltott ki. Néhány órával később Elmer Cuba gazdasági miniszter is bajba került, amikor az esőzés következményeit túl könnyed hangon értékelte. Fujimori nyilvánosan helyreigazította miniszterét, Cuba pedig bocsánatot kért. Az epizód azért volt kellemetlen, mert a kormány éppen gyors, fegyelmezett válságkezelést ígért.

A személyi döntések sem erősítették automatikusan a megújulás képét. A 19 tagú kabinetben mindössze két nő kapott helyet, noha Fujimori az első nő, aki választáson nyerte el az elnöki tisztséget. Több miniszter korábbi kormányokban is dolgozott. A perui sajtó a miniszterek vagyon- és összeférhetetlenségi nyilatkozatai alapján arról számolt be, hogy 15 kormánytag jelzett korábbi vagy folyamatban lévő büntető- illetve bírósági ügyeket. Ezek önmagukban nem bizonyítanak bűnösséget, politikailag mégis különös súlyt kapnak egy olyan kabinet esetében, amely rendet, hatékonyabb államot és intézményi megtisztulást ígér. Luis Galarreta helyzete azért is kiemelt, mert egyszerre miniszterelnök és első alelnök; az államfő esetleges kiesésekor ő következne az alkotmányos utódlási sorban.

Fujimori első hónapjának mérlege így két eltérő képet mutat. Az egyik egy pragmatikus, óvatos elnöké, aki a kampány kemény retorikája után igyekszik szélesebb társadalmi elfogadottságot építeni, még ellenfelei egyes gazdasági javaslatait is átveszi, és rendezi a Mexikóval fennálló diplomáciai konfliktust. A másik egy kormányé, amelynek gyorsan kellene bizonyítania, hogy képes működésre bírni a perui államot a bűnszervezetek, az időjárási szélsőségek és a tartós intézményi bizalmatlanság közepette.

A kampányban ígért „rend” értékét végül nem a katonai jelenlét látványossága vagy az új börtönök száma dönti el. A peruiak számára az lesz érzékelhető eredmény, ha kevesebb buszvezetőt gyilkolnak meg, csökken a zsarolás, gyorsabban jut el a segítség az elöntött városrészekbe, és a kabinet válsághelyzetben összehangoltan reagál. Fujimori júliusi győzelme lezárt egy hosszú választási pályafutást, kormányzása viszont éppen csak megkezdte azt a próbát, amelyben a családi örökségnél fontosabb lesz az állam mindennapi teljesítménye.