Visszaveszi az állam az MCC és két alapítvány vagyonát

Augusztus 31-től a magyar állam veszi át a Mathias Corvinus Collegium, a Batthyány Lajos Alapítvány és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány közfeladatait, valamint azokat az állami eredetű vagyonelemeket, amelyekkel a szervezetek az elmúlt években gazdálkodtak. A csütörtökön bejelentett döntés a 2021 után kialakított közérdekű vagyonkezelő alapítványi rendszer egyik legnagyobb visszafordítása. A három szervezet jelenlegi különleges jogállása megszűnik, állami finanszírozásuk és az állami eredetű vagyon feletti rendelkezésük véget ér, miközben civil formában tovább működhetnek, támogatásokat gyűjthetnek és saját programokat szervezhetnek.

A változás nem azt jelenti, hogy egyik napról a másikra eltűnnek az MCC oktatási programjai, a Batthyány Lajos Alapítvány által támogatott közösségi tevékenységek vagy a Kék Bolygó klímavédelmi projektjei. A kormány álláspontja szerint a valódi közfeladatokat az állam továbbviszi. A legnagyobb kérdés az, hogyan választják szét a közfeladatot, az intézményi márkát, a munkaszervezetet és a vagyont. Ez különösen az MCC esetében bonyolult, mert az intézmény az elmúlt években országos és határon túli oktatási hálózatot épített ki, jelentős ingatlanállománnyal, ösztöndíjprogramokkal és több korosztályt lefedő képzésekkel.

A döntés hátterét a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, röviden kekvák 2021-től felgyorsult létrehozása adja. Az Orbán-kormány számos egyetemet és más közfeladatot olyan alapítványokba szervezett ki, amelyek jelentős állami vagyont kaptak, miközben kuratóriumaik tagjai hosszú időre szóló jogosítványokkal rendelkeztek. A modell támogatói azt állították, hogy az alapítványi forma rugalmasabb, kiszámíthatóbb és kevésbé függ a mindenkori költségvetési ciklustól. Kritikusai viszont azt kifogásolták, hogy közvagyon került olyan szervezetekhez, amelyek felett a választások után is tartós befolyást őrizhetett a korábbi politikai elit.

Az MCC esete azért különleges, mert nem egyszerűen éves költségvetési támogatásokat kapott. Az állam 2020-ban a Mol és a Richter részvényeinek 10-10 százalékát is az alapítványhoz juttatta. Ez a két részvénycsomag önmagában több százmilliárd forintos nagyságrendű vagyont képvisel, és jelentős éves osztalékbevételt termel. Az idei osztalékfizetésekből az MCC-hez kötődő alapítvány a piaci számítások szerint több tízmilliárd forint bevételre számíthatott. Emellett az intézmény 2020-ban további több mint 130 milliárd forint közpénzt, valamint számos értékes állami ingatlant kapott.

A Mol- és Richter-pakett visszavétele nem csupán oktatáspolitikai kérdés. Mindkét vállalat a magyar tőkepiac meghatározó szereplője, ezért a tulajdonosi szerkezet változása a részvényesi jogokra, az osztalékbevételekre és az állam vállalati befolyására is hatással lehet. A részvények állami kézbe kerülése nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kormány közvetlenül beavatkozik a cégek működésébe, de újra az állam dönthet arról, megtartja-e a paketteket, milyen szervezet kezeli azokat, illetve mire fordítja az osztalékot. Ez a vagyonpolitikai döntés hosszabb távon nagyobb pénzügyi súlyú lehet, mint maga az MCC éves költségvetése.

A Batthyány Lajos Alapítvány esetében más a szerkezet. A szervezet az elmúlt években jelentős állami támogatásokból finanszírozott közéleti, kulturális és közösségi programokat, valamint más szervezeteket is támogatott. Magyar Péter miniszterelnök közlése szerint 2022 és 2026 között közel 66 milliárd forint állami forrás jutott az alapítványnak. A Miniszterelnökség csütörtöki hivatalos közleménye szerint a kormány megvizsgálta a továbbműködés jogi lehetőségét, de arra jutott, hogy a jelenlegi formában nincs mód rá. Augusztus 31-től több minisztérium veszi át a közfeladatokat.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány Áder János volt köztársasági elnökhöz kötődik. A szervezet klímavédelmi, fenntarthatósági és szemléletformáló programokat működtetett, valamint befektetési konstrukciók is kapcsolódtak hozzá. A kormányfő adatai szerint 2022 és 2026 között közel 25 milliárd forint közpénzt kapott, a hozzá kapcsolódó Klímavédelmi Tőkealap számára pedig korábban további 10 milliárd forint költségvetési forrást biztosítottak. Az állami feladatátvétel itt azért különösen érzékeny, mert a klímapolitika hosszú távú programokat és szakmai kapcsolatokat igényel, amelyeket a szervezeti váltás közben is fenn kell tartani.

A jogi kérdés középpontjában az áll, milyen feltételekkel lehet visszavenni egyszer már alapítványi tulajdonba adott vagyont. A korábbi rendszer egyik alapvető állítása az volt, hogy az alapítványoknak juttatott vagyon elveszíti közvetlen állami tulajdoni jellegét, miközben közfeladatot szolgál. Az új kormány viszont abból indul ki, hogy az állami eredetű vagyon közfeladati rendeltetése indokolja a visszaszállást, ha a különleges jogállás megszűnik. A folyamat ezért várhatóan nemcsak politikai, hanem alkotmányjogi és polgári jogi vitákat is kiválthat.

Különösen fontos lesz a tulajdon és a működtetés szétválasztása. Egy ingatlan például visszakerülhet az államhoz úgy, hogy az ott folyó oktatási program tovább működik; ugyanakkor meg kell határozni, ki lesz a munkáltató, ki köt szerződést a hallgatókkal és oktatókkal, ki fizeti a rezsit, és mi történik a folyamatban lévő beruházásokkal. Az MCC több vidéki és határon túli helyszínen is rendelkezik ingatlanokkal vagy fejlesztési projektekkel. Ezek mindegyikénél külön átadás-átvételi leltárra és jogi rendezésre lehet szükség.

A döntés az egyetemi alapítványok számára is precedenst teremthet, még akkor is, ha a csütörtöki bejelentés csak három szervezetet érint. Magyarországon számos felsőoktatási intézmény működik közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásában. Ezek helyzete az Európai Unióval folytatott jogállamisági vitákban is központi kérdéssé vált, különösen a kuratóriumi összeférhetetlenség és a közpénzek ellenőrizhetősége miatt. Ha a kormány más alapítványoknál is hasonló felülvizsgálatot indít, az a teljes felsőoktatási finanszírozási modellt átalakíthatja.

A közfeladatok államosítása önmagában azonban nem oldja meg az átláthatóság problémáját. Az állami intézmények is működhetnek rosszul, politikai befolyás alatt vagy pazarlóan. A reform hitelességéhez ezért az kell, hogy a visszavett vagyon tételesen nyomon követhető legyen, az átadás-átvételi mérlegeket nyilvánosságra hozzák, az új finanszírozási struktúrák pedig ellenőrizhetők legyenek. Különösen fontos ez a tőzsdei részvényeknél és a nagy értékű ingatlanoknál, ahol már kisebb értékelési vagy kezelési döntések is milliárdos következményekkel járhatnak.

Az MCC jövője politikai és szakmai szempontból is kényes. Az intézmény az Orbán-korszakban erős konzervatív szellemi központtá vált, nemzetközi konferenciákkal, kutatóintézetekkel és kiterjedt médiakapcsolatokkal. Az állami vagyon visszavétele nem jelentheti automatikusan azt, hogy az intézményben folyó oktatási vagy világnézeti tevékenységet az állam tartalmilag irányítja. Ha az MCC civil szervezetként tovább működik, saját politikai és szellemi identitását megőrizheti, de ehhez a jövőben piaci és magánforrásokra kell nagyobb mértékben támaszkodnia.

Az átmenet pénzügyi oldalán az is kérdés, mi történik a már vállalt többéves kötelezettségekkel. Ösztöndíjak, építési szerződések, bérleti megállapodások, nemzetközi programok és munkaszerződések nem szűnnek meg automatikusan attól, hogy változik a fenntartói vagy tulajdonosi modell. Az államnak el kell döntenie, mely kötelezettségeket veszi át, melyeket hagy az új civil szervezeteknél, és melyeket kell újratárgyalni. A gyors, augusztus 31-i határidő miatt az átadás technikai lebonyolítása önmagában komoly közigazgatási feladat.

A három alapítvány ügye ezért jóval többről szól annál, hogy egy új kormány visszaveszi elődje által kiosztott vagyont. Arról a rendszerszintű kérdésről szól, meddig terjedhet egy parlamenti többség joga arra, hogy közfeladatot és közvagyont hosszú időre kivigyen a közvetlen állami szervezetből, illetve egy későbbi többség milyen feltételekkel fordíthatja vissza ezt. A következő hetekben az átadás-átvétel részletei mutatják majd meg, hogy a politikai bejelentésből mennyire lesz jogilag stabil és pénzügyileg átlátható új modell.