Orosz hibrid támadások és kínai kémek árasztják el Európát

A hidegháború lezárulása óta eltelt évtizedek legsúlyosabb biztonsági kockázataival kénytelen szembesülni az Európai Unió. A Cseh Biztonsági Információs Szolgálat közzétett éves értékelése részletes betekintést nyújt azokba a hibrid hadviselési módszerekbe, amelyeket idegen hatalmak alkalmaznak a nyugati közösség destabilizálására. A jelentés bevezetőjében Michal Koudelka, a cseh polgári titkosszolgálat leköszönő igazgatója felhívja a figyelmet arra a robbanásveszélyes globális környezetre, amelyben az Ukrajna elleni orosz invázió, a közel-keleti fegyveres konfliktusok, a kínai tajvani erődemonstráció, valamint az atlanti kapcsolatok átalakulása együttesen fejtik ki hatásukat. A cseh kémelhárítás vezetője kiemelte, hogy a földrajzi távolságok ellenére ezek a válságok közvetlen fenyegetést jelentenek a közép-európai régió biztonságára és gazdasági stabilitására.

Oroszország a hagyományos katonai műveletek mellett jelentős erőforrásokat összpontosít a hibrid befolyásolási akciókra az Európai Unió tagállamaiban. A propaganda és a félrevezető információk terjesztése mellett a hangsúly eltolódott a fizikai szabotázsakciók előkészítése és végrehajtása felé. Az orosz katonai hírszerzés, a GRU koordinálásával működő hálózatok kifejezetten a közösségi platformokon, leginkább a Telegramon keresztül igyekeznek végrehajtókat toborozni. A titkosszolgálati szaknyelvben eldobható ügynököknek nevezett személyek bevonása teljesen új dimenziót nyitott a diverzáns műveletek történetében. Ezek a megbízottak jellemzően nem állnak közvetlen, tartós kapcsolatban a megbízó állam szerveivel, lebukásuk esetén pedig Moszkva azonnal megtagad mindenféle felelősségvállalást vagy segítséget.

Az eldobható ügynökök köre leginkább tapasztalatlan amatőrökből, alacsony társadalmi státuszú vagy bűnözői múlttal rendelkező egyénekből áll össze, akiket elsősorban a gyors pénzszerzés lehetősége motivál. A megbízók gyakran nem előre megtervezett központi célpontokat jelölnek ki számukra, hanem a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva azt kérdezik a beszervezett személyektől, hogy milyen létesítményekhez férnek hozzá a saját környezetükben. A támadási kockázat így nagymértékben függ az egyes eldobható ügynökök egyéni lehetőségeitől, ami jelentősen megnehezíti a felderítést és a megelőzést a nemzetbiztonsági szervek számára. A szabotázsakciók elkövetőinek kötelező feladata, hogy a felgyújtott vagy megrongált objektumokról felvételeket készítsenek, amelyeket azután az orosz propagandagépezet felhasznál az európai közvélemény megfélemlítésére. A médiafigyelem felkeltésével azt az üzenetet sulykolják a nyugati társadalmakba, hogy Európa lángokban áll, a támogatások folytatása pedig nem kifizetődő.

A fizikai szabotázsok mellett Oroszország intenzív erőfeszítéseket tesz a nyugati szankciók kijátszására, hogy biztosítsa hadiipara számára a nélkülözhetetlen technológiai komponenseket. A cseh védelmi hatóságok több olyan esetet derítettek fel, amikor orosz vállalkozások harmadik országbeli közvetítőkön keresztül próbáltak meg precíziós szerszámgépeket, repülőgép-alkatrészeket, elektronikai elemeket és speciális csapágyakat beszerezni. A felderített ügyek között szerepeltek olyan próbálkozások is, amelyek a tömegpusztító fegyverek fejlesztéséhez kapcsolódó kémiai, biokémiai és molekuláris biológiai laboratóriumi berendezések illegális megszerzésére irányultak. Ugyancsak felderítésre került egy olyan árnyékflotta-üzemeltető hálózat, amely az orosz olajexport szankciókerülő szállítását segítette elő a nemzetközi vizeken.

Kína hírszerzési tevékenysége ezzel párhuzamosan tovább erősödött a közép-európai térségben. A kínai államhoz köthető kiberkémek folyamatos támadás alatt tartják a nyugati diplomáciai hálózatokat, amit Csehországban a Külügyminisztérium elleni kiberincidensek hivatalos tulajdonítása is igazolt. A kínai Állambiztonsági Minisztérium kiberoperátorai a védelmi és külpolitikai infrastruktúrák mellett kiemelt figyelmet fordítanak a tudományos és akadémiai szférára. A kínai hírszerzők újságírói vagy diplomáciai fedésben működve építenek ki kapcsolatokat, és a szakmai közösségi hálózatokon, például a LinkedInen keresztül környékezik meg a kutatókat, egyetemi oktatókat. A beszervezési folyamat során fokozatosan növelik a kérések súlyát, hogy végül nem nyilvános adatokat vagy kompromittáló információkat szerezzenek a számukra kedvezőtlen politikai szereplőkről.

A kibertérben végrehajtott támadások jellege is átalakult a korábbi évekhez képest. Míg a túlterheléses támadások túlnyomórészt demonstratív jellegűek maradtak, addig az utóbbi időszakban megszaporodtak a hiányosan védett helyi ipari vezérlőrendszerek elleni elkövetések. A szabotőrök vagy hacker-csoportok a nem megfelelően biztosított szivattyúk, kazánok és egyéb műszaki berendezések paramétereit módosítva próbálnak fennakadásokat okozni a kritikus infrastruktúrák működésében. Ezzel párhuzamosan az Európai Parlament jelenlegi és volt képviselőit megcélzó politikai befolyásolási hálózatok is aktívak maradtak, kihasználva a szankcionált médiumok által biztosított felületeket a megosztó nézetek terjesztésére.

A külföldi hatalmak információs műveletei kihasználják az európai társadalmakban meglévő információs buborékokat. A dezinformációs és összeesküvés-elméleteket terjesztő felületek olyan zárt ökoszisztémát alkotnak, amelyben a felhasználók teljesen elszakadnak a valóságtól, s ezáltal rendkívül sebezhetővé válnak a célzott radikalizációval szemben. Az orosz állami apparátushoz kapcsolódó hírforrások átnevezett csatornákon és közösségi média platformokon keresztül folytatják a lélektani hadviselést. A biztonsági szolgálatok értékelése szerint ezen hibrid fenyegetések elleni védekezés a következő években a nemzeti és szövetségi védelmi stratégiák abszolút prioritásává kell hogy váljon.