Freddie Mercury nyolcvan: jubileumokkal indul az ősz

Az augusztus 31. és szeptember 6. közötti kulturális hét ritkán látott sűrűségben hoz kerek évfordulókat. Két magyar művész, Bilicsi Tivadar és Trauner Sándor születésének 125., illetve 120. évfordulója esik ezekre a napokra, Irene Papas görög színésznő és Alison Lurie amerikai írónő pedig éppen száz éve született. Szeptember 5-én lenne nyolcvanéves Freddie Mercury, akinek jubileuma már hetekkel korábban új kiállításokat, megemlékezéseket és zenei programokat indított el. A hét közben kezdődik a 83. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál, a hétvégén pedig Budapesten is több zsidó kulturális program kapcsolódik egymáshoz.

Augusztus 31-én magyar zenei és építészeti évforduló nyitja a hetet: 170 éve, 1856-ban ezen a napon szentelték fel az esztergomi bazilikát. Az ünnepségre Liszt Ferenc komponálta az Esztergomi misét, amelyet maga vezényelt. A bazilika története és a mű születése egyszerre kapcsolódik a 19. századi magyar reprezentációhoz, az egyházi zenéhez és Liszt hazai szerepvállalásához. Ugyanezen a napon, 1928-ban mutatták be Berlinben Bertolt Brecht és Kurt Weill Koldusoperáját, így augusztus utolsó napja az európai zenés színház történetéhez is erős kapcsolódást kínál.

Szeptember 1. a klasszikus irodalom több nagy alakjához kötődik. 1875-ben ezen a napon született Edgar Rice Burroughs, Tarzan megteremtője. Az amerikai író figurája gyorsan kilépett a regények világából: képregények, rádiójátékok, filmek és televíziós sorozatok egész sora formálta tovább, miközben maga a Tarzan-kép a 20. századi populáris kultúra egyik legismertebb mítoszává vált. Ugyancsak szeptember 1-jén született 1923-ban Rocky Marciano, aki elsősorban sporttörténeti alak, életútja és ikonográfiája viszont a film és az amerikai tömegkultúra állandó hivatkozási pontja lett. A nap kortárs születésnapjai között Lily Tomlin amerikai színésznő és Gloria Estefan kubai–amerikai énekesnő neve emelhető ki.

Szeptember 2. filmes évfordulói közül Salma Hayek hatvanadik születésnapja a legkerekebb. Az 1966-ban Mexikóban született színésznő a kilencvenes évektől Hollywood egyik legismertebb latin-amerikai sztárja lett, a Frida főszerepéért Oscar-jelölést kapott, producerként pedig számos televíziós és filmes projektet vitt sikerre. Ugyanezen a napon született Keanu Reeves, aki 62 éves lesz, valamint 1926-ban Sergio Galindo mexikói író, a veracruzi kulturális élet fontos szervezője és a mexikói próza jelentős alakja. Galindo centenáriuma különösen Latin-Amerikában adhat alkalmat új kiadásokra és konferenciákra.

A magyar kultúra számára szeptember 3. erős nap. 1813-ban ezen a napon született Eötvös József író, politikus és államférfi, A falu jegyzője és a Magyarország 1514-ben szerzője. Irodalmi életműve mellett oktatáspolitikai szerepe miatt is megkerülhetetlen: vallás- és közoktatásügyi miniszterként az 1868-as népiskolai törvényhez kötődik a neve. A 213. évforduló önmagában nem kerek jubileum, az iskolakezdés hetében azonban különösen kézenfekvő felidézni azt az alkotót és politikust, aki a modern magyar közoktatás egyik alapfigurája lett.

Ugyanezen a napon, 1906. szeptember 3-án született Budapesten Trauner Sándor, aki Alexander Trauner néven futotta be nemzetközi karrierjét. Festőnek készült, Csók István tanítványa volt, majd Párizsban a film díszletvilága felé fordult. Marcel Carné és Jacques Prévert környezetében a francia lírai realizmus meghatározó látványtervezője lett, később Billy Wilderrel is dolgozott. A legénylakás című film díszletéért 1961-ben Oscar-díjat kapott. Születésének 120. évfordulója alkalmat ad arra, hogy a magyar filmtörténet külföldre került alkotóit is újra számba vegyük: Trauner látványvilága olyan produkciókban maradt fenn, amelyek ma is a filmtörténeti kánon részei.

Szeptember 3-án két centenárium is találkozik. 1926-ban ezen a napon született Irene Papas görög színésznő, aki az Antigoné, az Elektra, a Zorba, a görög és A navaronei ágyúk révén lett nemzetközi sztár. Monumentális arcával és szigorú játékstílusával a görög tragédiák modern filmes képének egyik meghatározó alakjává vált. A katonai junta idején politikai okokból emigrációba kényszerült, így pályája a művészet és a görög 20. századi történelem összekapcsolódását is példázza.

Szintén száz éve született Alison Lurie amerikai írónő és irodalomtudós. A Foreign Affairs című regényéért 1985-ben Pulitzer-díjat kapott. Prózájának központi terepe az amerikai értelmiségi közeg, az egyetemi világ, a házasság, az önáltatás és az identitás változása volt. A brit és amerikai társadalmi regény hagyományát éles megfigyeléssel, sok humorral folytatta. Mesekutatással és gyermekirodalommal is foglalkozott, így centenáriuma többféle olvasói közegben adhat alkalmat életművének újrafelfedezésére.

Szeptember 4. a képzőművészet és a zene napja lehet. 1883-ban ezen a napon született Czóbel Béla, a magyar modern festészet egyik legfontosabb alakja. Nagybányáról indult, Párizsban a fauve-ok közelébe került, majd Berlinben és Magyarországon dolgozott. Szentendrei életműve a hazai modernizmus egyik meghatározó fejezete. Ugyanezen a napon született 1824-ben Anton Bruckner osztrák zeneszerző, akinek monumentális szimfóniái a késő romantika alapművei közé tartoznak, valamint 1892-ben Darius Milhaud francia komponista, a Hatok csoportjának tagja. A filmes és színházi világban Ráday Imre születésnapja is szeptember 4-re esik.

Szeptember 5. várhatóan Freddie Mercury miatt kapja a legnagyobb nemzetközi figyelmet. A Queen hivatalos életrajza szerint Farrokh Bulsara 1946. szeptember 5-én született Zanzibárban, így 2026-ban lenne nyolcvanéves. Gyermekkorának jelentős részét Indiában töltötte, családja 1964-ben költözött Angliába. A Queen élén a hetvenes és nyolcvanas évek egyik legnagyobb rockelőadójává vált, miközben dalszerzőként a Bohemian Rhapsodytól a Somebody to Love-ig egészen eltérő zenei világokat épített össze. Színpadi jelenléte, jelmezei és a közönséggel kialakított közvetlen kapcsolata a koncertkultúra mércéjévé vált.

A jubileumhoz friss aktualitás is kapcsolódik. A londoni Victoria and Albert Museum októberben Freddie Mercury | Splendid Things címmel ingyenes kiállítást nyit, amely a zenész nyolc ikonikus színpadi ruháján keresztül mutatja be vizuális világát. A tárlat előkészítése már augusztus végén nemzetközi sajtóvisszhangot kapott. Magyarországon a jubileum különösen erős emléket érint: a Queen 1986-os budapesti Népstadion-koncertje a késő Kádár-korszak egyik legnagyobb könnyűzenei eseménye volt, és Mercury magyarul elénekelt Tavaszi szél vizet áraszt előadása máig a koncert legidézettebb pillanatai közé tartozik.

Szeptember 5-én született 1912-ben John Cage amerikai zeneszerző is. A 4’33” szerzője a hang, a csend, a véletlen és az előadás fogalmát teljesen új helyzetbe hozta. Hatása a kortárs zenén kívül a performanszművészetre, a táncra és a képzőművészetre is kiterjedt. Ugyanezen a napon ünnepli születésnapját Werner Herzog német filmrendező, aki 84 éves lesz. A Fitzcarraldo és az Aguirre, Isten haragja alkotója ma is aktív, dokumentumfilmjei és színészi szerepei révén újabb generációk számára is ismerős.

Szeptember 6. ismét magyar jubileummal indul: 1901-ben ezen a napon született Bilicsi Tivadar, vagyis 125 éve. A magyar színjátszás egyik legnépszerűbb komikusa volt, közben prózai és zenés szerepekben, filmen, rádióban és televízióban is folyamatosan jelen maradt. A Csinn-Bumm Cirkusz Bruhaha Kelemenjeként gyerekek generációi ismerték meg. Pályája hosszú időszakot ívelt át a két világháború közötti színháztól a televízió tömegkulturális korszakáig, ezért évfordulója a magyar szórakoztató műfajok történetéhez is jó belépési pont.

Ugyanezen a napon született 1903-ban Kadosa Pál zeneszerző és zongoraművész, 1904-ben Keresztury Dezső író, költő és irodalomtörténész, valamint 1869-ben Budapesten Felix Salten, eredeti nevén Salzmann Zsigmond, a Bambi szerzője. Salten életútja különösen érdekes közép-európai történet: magyarországi születés után Bécsben lett a századforduló irodalmi és újságírói életének ismert alakja, majd a nácizmus elől Svájcba emigrált. Bambi című regénye jóval sötétebb és összetettebb mű annál a képnél, amelyet a Disney-film később világszerte elterjesztett.

A nemzetközi irodalmi centenáriumok sorát szeptember 6-án Hoshi Shinichi japán író folytatja. 1926-ban született Tokióban, és több mint ezer rövid, gyakran néhány oldalas science-fiction történetet írt. A japán „short-short” műfaj mestereként technológiai ötleteket, társadalmi szatírát és csattanós szerkezetet kapcsolt össze. Japánban széles olvasóközönséget ért el, és jelentős szerepe volt abban, hogy a tudományos-fantasztikus irodalom a háború utáni populáris kultúrában önálló rangot kapjon.

A hét eseménynaptárának legnagyobb nemzetközi rendezvénye szeptember 2-án kezdődik: a 83. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál szeptember 12-ig tart a Lidón. A nyitófilm Danny Boyle Ink című munkája, Jack O’Connell, Guy Pearce és Claire Foy főszereplésével; a világpremiert a nyitóesten tartják a Palazzo del Cinema Sala Grande termében. A fesztivál továbbra is az őszi díjszezon első nagy állomása, ahol a világpremierek fogadtatása gyorsan Oscar-esélyeket teremthet vagy rombolhat. A versenyprogram mellett a restaurált klasszikusok és az immerzív alkotások is külön szekciót kapnak.

Budapesten a hét vége a zsidó kulturális programoké. Szeptember 6-án a Klauzál téren a Judafest és a Sálom utca közös rendezvénye egész napos programot kínál, délután koncertekkel, beszélgetésekkel, gyerekprogramokkal és közösségi bemutatkozásokkal. Az idei központi téma a szeretet, kapcsolódva az Európai Zsidó Kultúra Napjaihoz. Ugyanezen az estén a Frankel Leó úti zsinagógában a Sabbathsong Klezmer Band ünnepi koncertjén Lisztes Jenő Klezmer rapszódiája ősbemutatóként hangzik el. A programok a szeptemberi budapesti kulturális évad egyik első nagy sorozatát indítják el.

A következő hét kulturális kínálata így több réteget kapcsol össze. A magyar évfordulók közül Trauner Sándor 120. és Bilicsi Tivadar 125. születési jubileuma emelkedik ki, a nemzetközi naptárban Irene Papas, Alison Lurie és Hoshi Shinichi centenáriuma, valamint Freddie Mercury nyolcvanadik születésnapja kínál erős témát. A velencei filmfesztivál és a budapesti rendezvények közben már az őszi kulturális szezon nyitányát jelzik, ezért a hét egyszerre szól emlékezésről és új bemutatókról.