Távol-keleti vadászgépek szállnak le Indiában
Új szintre emeli katonai kapcsolatait Tokió és Új-Delhi: a szeptemberi légi hadgyakorlat során a szigetország légiereje most először állomásoztatja harci repülőgépeit az ázsiai kontinensen, kiváltva ezzel a szomszédos kínai vezetés heves felháborodását.
Történelmi léptékű katonai lépésre készül Japán és India, amely gyökeresen átrajzolja az indo-csendes-óceáni térség biztonsági architektúráját. A Japán Légi Önvédelmi Erők (JASDF) hivatalos bejelentése szerint a szigetország szeptemberben első alkalommal telepít harci repülőgépeket indiai földre, hogy részt vegyenek a kétoldalú Veer Guardian 26 elnevezésű közös légi hadgyakorlaton. A szeptember 9. és 21. között zajló műveletek helyszíne az Északnyugat-Indiában, Radzsasztán államban található Jodhpur légitámaszpont és a környező légtér lesz. A távol-keleti ország a fukuoka prefektúrabéli Tsuiki támaszponton állomásozó 8. légi ezred három Mitsubishi F-2A típusú vadászbombázóját küldi a helyszínre mintegy 110 főnyi műszaki és kiszolgáló személyzettel együtt. A manőverek elsősorban a légi harci harcászatra, a közvetlen légiharc-szimulációkra és a két haderő közötti taktikai összehangoltság csiszolására összpontosítanak.
A hadgyakorlat mérföldkőnek számít a Tokió és Új-Delhi közötti védelmi partnerség elmélyítésében, egyúttal világos jelzést küld a térségbeli geopolitikai erőviszonyok átalakulásáról. Morita Takehiro, a japán légi vezérkar főnöke hangsúlyozta, hogy a kiképzési feladat kiváló lehetőséget biztosít a kölcsönös megértés és a bizalmi kapcsolatok továbbfejlesztésére. Bár a japán harci gépek az utóbbi években már vettek részt külföldi gyakorlatokon, indiai területen most először hajtatnak végre közvetlen kiképzési feladatokat. A két ország légiereje 2023 januárjában tartotta első közös Veer Guardian gyakorlatát, ám akkor az indiai fél telepített Su-30MKI vadászgépeket, C-17-es szállítóeszközöket és Il-78-as légi utántöltő repülőgépeket a Tokió közelében fekvő Hyakuri és Iruma támaszpontokra. A mostani művelet során a szerepek megcserélődnek, ami jól mutatja a felek közötti katonai együttműködés érettségét és operatív szintű kiterjesztését.
A feladat logisztikai szempontból is rendkívüli kihívás elé állítja a japán védelmi erőket. A több mint 5600 kilométeres útvonal leküzdése során a három F-2A vadászgép az okinavai Naha támaszpont, valamint egy thaiföldi megálló közbeiktatásával éri el az indiai célállomást. A hosszú távú átrepülést az Amerikai Egyesült Államok Légierejének légi utántöltő repülőgépei is támogatják, kiemelve a szövetségesi hálózat operatív összekapcsolódását. A teljes bevetési időszak – a felkészüléstől, az átrepüléstől egészen a hazatérésig – szeptember 1-jétől 30-ig tart. A japán katonai vezetés szerint az ilyen jellegű, távoli helyszínekre történő erőkivetítés nem csupán a repülési képességek tesztelését szolgálja, hanem a karbantartási, szállítmányozási és személyzeti logisztika zökkenőmentes összehangolását is megköveteli, ami elengedhetetlen a modern légierők felkészültségéhez.
A védelmi együttműködés felpörgése közvetlen előzménye Koizumi Sindzsiró japán védelmi miniszter legutóbbi új-delhi látogatása, amelynek során tárgyalásokat folytatott indiai kollégájával, Rajnath Singh-hel, valamint találkozott Narendra Modi miniszterelnökkel is. A tárgyalásokon a felek megállapodtak a kétoldalú katonai kapcsolatok átfogó kibővítésében, amely magában foglalja a tengeri biztonságot, a közös logisztikai támogatást, a hajóépítési és védelmi technológiai kooperációt, valamint a pilóta nélküli rendszerek és a különleges erők közös kiképzését. A megállapodások értelmében a jövőben egymás kikötőinek és karbantartási létesítményeinek használatát is megkönnyítik, emellett előrelépés történt a hajókra telepíthető, integrált kommunikációs antenna (UNICORN) technológiájának átadásában is, ami Japán első hivatalos védelmi felszerelés-transzferje Indiába.
A japán-indiai közeledés természetesen kiváltotta a szomszédos Kína heves elégedetlenségét és aggodalmát. Pekingi politikai és katonai elemzők azzal vádolják Tokiót, hogy Új-Delhit próbálja meg az élvonalbeli ütközőzónává tenni a Kínával szembeni geopolitikai rivalizálásban, miközben a japán militarizmus újjáélesztésén fáradozik. A South China Morning Post által idézett kínai szakértők szerint a japán gépek indiai jelenléte nyílt erőfitogtatás, amelynek célja egy Kína-ellenes koalíció megszilárdítása az indiai határok mentén. A pekingi aggodalmakat tovább fokozza, hogy Kína legfőbb regionális szövetségese, Pakisztán feszült viszonyban áll Indiával, és a pakisztáni légierő jelentős részben kínai gyártmányú harci repülőgépekkel van felszerelve.
Szakértők rámutatnak, hogy a Veer Guardian 26 jelentősége messze túlmutat egy rutinszerű kétoldalú hadgyakorlat keretein. Jagannath Panda, a Védelmi és Fejlesztési Politikai Intézet stockholmi központjának vezetője kiemelte, hogy a két légierő a politikai-stratégiai egyetértéstől elmozdult a magasabb szintű operatív együttműködés felé. India a Himalája menti vitatott határvonalon áll szemben a kínai katonai nyomással, míg Japán a Kelet-kínai-tengeren és a Csendes-óceán nyugati medencéjében tapasztal egyre intenzívebb kínai katonai jelenlétet. A két ázsiai nagyhatalom így egyre inkább egymással összefüggőként értékeli saját biztonsági környezetét, és a közös fellépésben látja a regionális egyensúly megőrzésének kulcsát.
A biztonsági stratégiák összehangolása szorosan kapcsolódik a Quad (Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd) elnevezésű együttműködéshez is, amelynek Japán és India mellett az Egyesült Államok és Ausztrália is tagja. A tömörülés elsődleges célja a szabad és nyitott indo-csendes-óceáni térség fenntartása, valamint a kínai terjeszkedési törekvések ellensúlyozása az Indiai-óceánon és a szélesebb régióban. Tokió a nemrégiben kiadott védelmi fehér könyvében példátlan stratégiai kihívásként írta le Peking katonai aktivitását, és leszögezte, hogy a jövőben aktívan támogatja a két- és többoldalú hadgyakorlatokat a hasonló gondolkodású partnerországokkal.
A hadgyakorlaton főszerepet kapó Mitsubishi F-2A vadászbombázó – becenevén Viper Zero – maga is szimbolikus jelentőséggel bír. A negyedik generációs, többcélú harci repülőgépet a japán Mitsubishi Heavy Industries és az amerikai Lockheed Martin közösen fejlesztette ki az F-16 Fighting Falcon alapjain. Az F-2-es nagyobb szárnyfelülettel, fejlett aktív elektronikus pásztázású (AESA) radarrendszerrel és modern tengerészeti csapásmérő képességekkel rendelkezik, így tökéletesen alkalmas a tengeri útvonalak és a légtér védelmére. Az indiai Su-30MKI vadászgépekkel közösen végrehajtott szimulált légi összecsapások során a pilóták közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek egymás harcászati eljárásairól és a szövetségesi együttműködés gyakorlati részleteiről.
A két ország közötti védelmi párbeszéd az elkövetkező időszakban tovább mélyül. A szárazföldi erők Dharma Guardian 2026 nevű közös kiképzése, a tengeri erők JIMEX gyakorlatai, valamint az Indonéziával kiegészült háromoldalú tengerészeti manőverek mind azt jelzik, hogy Tokió és Új-Delhi hosszú távú stratégiai elköteleződést vállalt egymás mellett. Az ázsiai kontinens geopolitikai térképe így szemünk előtt alakul át, ahol a regionális demokratikus államok egyre szorosabb katonai hálózattal válaszolnak a megváltozott biztonsági kihívásokra.