Terrornyomot is vizsgálnak az aarau-i lövöldözésnél

Országos hajtóvadászat folyik Svájcban a vasárnap hajnalban történt aarau-i lövöldözés elkövetője vagy elkövetői után. A hatóságok hétfő hajnalra új részleteket közöltek: a helyszínen két különböző kaliberű lőszer hüvelyeit találták meg, a lövések pedig legalább két különböző pontról érkezhettek. A nyomozók ezért már azt sem zárják ki, hogy több támadó vett részt az akcióban. A lehetséges indítékok között terrorcselekmény, ámokfutás és bűnözői leszámolás egyaránt szerepel.

A támadás vasárnap hajnali fél három körül történt az észak-svájci Aarau Schachen nevű területén, egy fedett lóversenypályán rendezett technoesemény végén. A szervezők mintegy 3500 látogatóval számoltak, de mire a lövések eldördültek, a rendezvény hivatalosan már véget ért, és a rendőrség szerint körülbelül száz ember tartózkodhatott még a helyszínen.

Egy 22 éves, Svájcban élő olasz nő a helyszínen meghalt. Négy férfi és egy nő, 24 és 27 év közöttiek, kórházba kerültek. Ketten közülük szintén olasz állampolgárok. A vasárnap esti rendőrségi tájékoztatás szerint a sérültek állapota eltérő súlyosságú, de egyikük sincs közvetlen életveszélyben.

A szemtanúk beszámolói szerint a lövések több percen át hallatszottak. Sokan először tűzijátéknak gondolták a hangokat, majd amikor világossá vált, hogy fegyveres támadás zajlik, fedezéket kerestek a DJ-pult, épületek és berendezések mögött. Egyesek a közeli helyiségekbe menekültek. A káoszban sokáig azt sem lehetett tudni, honnan érkeznek a lövések.

A ballisztikai vizsgálat az egyik legfontosabb új fejlemény. A rendőrség pisztolylőszerhez tartozó hüvelyeket és egy hosszú csövű fegyverből, például gépkarabélyból származó hüvelyeket is talált. A nyomozók jelentős számú leadott lövésről beszélnek. Ez növeli annak valószínűségét, hogy előre felfegyverzett támadó vagy támadók érkeztek a helyszínre.

Michael Leupold, Aargau kanton rendőrségének parancsnoka vasárnap este közölte, hogy három fő forgatókönyvet vizsgálnak. Az egyik terrorista indíték, a másik ámokfutás, a harmadik valamilyen bűnözői környezethez kötődő leszámolás. Egyelőre egyik változatot sem tekintik valószínűbbnek a többinél.

A terrornyom vizsgálata önmagában nem jelenti azt, hogy a rendőrség politikai vagy vallási szélsőségességre utaló bizonyítékot talált. Egy ilyen, sok embert érintő, nyilvános helyen elkövetett fegyveres támadásnál a hatóságoknak rutinszerűen ellenőrizniük kell ezt a lehetőséget. A nyomozás korai szakaszában különösen fontos, hogy ne szűkítsék le túl gyorsan a lehetséges indítékok körét.

A támadó vagy támadók a rendőrség szerint elhagyták Aarau térségét. A hatóságok úgy ítélik meg, hogy jelenleg nincs közvetlen újabb veszély a városban, de a keresést országos szintre terjesztették ki. Más kantonok rendőri egységei, az Argus különleges egység és a katasztrófavédelmi szervek is bekapcsolódtak az akcióba.

A keresésben a svájci hadsereg Super Puma helikoptere is részt vesz. A német rendőrség a határon átnyúló együttműködés keretében szintén segítséget nyújt. Svájc földrajzi helyzete miatt egy menekülő elkövető rövid idő alatt Németország, Franciaország, Olaszország vagy Ausztria irányába indulhat, ezért a szomszédos országok gyors tájékoztatása alapvető.

A rendőrség külön felhívást tett közzé a résztvevőknek: minden fényképet és videót kérnek, amely a rendezvény utolsó óráiban készült. Egy több ezer fős eseményen rengeteg telefonfelvétel születhetett, és akár egy háttérben látható személy, jármű vagy mozdulat is fontos lehet az elkövetők azonosításához.

A helyszín különösen nagy kihívást jelent a bűnügyi technikusoknak. Egy rave után sok ezer ember nyoma marad a területen, ezért az ujjlenyomatok, DNS-maradványok és más bizonyítékok értékelése bonyolult. A töltényhüvelyek viszont közvetlenül összekapcsolhatók az elkövetéshez használt fegyverekkel, és később összevethetők rendőrségi adatbázisokkal.

Aarau mintegy ötven kilométerre fekszik Zürichtől, Aargau kanton központja. A város és Svájc egésze számára különösen megrázó a támadás, mert az ilyen tömeges lövöldözések ritkák az országban. Svájcban ugyanakkor európai összehasonlításban magas a magántulajdonban lévő lőfegyverek száma, részben a milíciarendszer hagyományai miatt.

A svájci hadköteles rendszerben sok tartalékos katona otthon tarthatja szolgálati fegyverét, bár a lőszerre szigorúbb szabályok vonatkoznak. A civil fegyvertartásnak is hosszú hagyománya van. Ez azonban eddig nem járt az Egyesült Államokban tapasztalhatóhoz hasonló gyakoriságú tömeges lövöldözésekkel.

Az ország egyik legsúlyosabb korábbi fegyveres támadása 2001-ben történt Zug kanton parlamentjében. Egy fegyveres férfi 14 politikust és tisztviselőt ölt meg, majd magával is végzett. A tragédia után jelentősen szigorították a közintézmények biztonságát és több fegyvertartási szabályt.

2019-ben Svájc népszavazáson fogadott el szigorúbb fegyverszabályokat, amelyek részben az Európai Unió módosított fegyverirányelvéhez igazodtak. Az ország ugyan nem EU-tag, de a schengeni rendszer részeként átvesz bizonyos közös biztonsági előírásokat. A döntés akkor élénk vitát váltott ki a fegyvertartás hagyományai és a közbiztonság között.

A mostani támadás várhatóan ismét napirendre hozza ezt a vitát, de a politikai következtetésekhez előbb tisztázni kell, milyen fegyvereket használtak, hogyan jutottak hozzájuk az elkövetők és mi volt az indíték. Ha illegálisan beszerzett fegyverekről van szó, más szabályozási problémát vet fel az ügy, mint ha törvényesen tartott eszközöket használtak.

Olaszországban is nagy figyelmet kapott a tragédia, mert a halálos áldozat olasz állampolgár volt. Giorgia Meloni miniszterelnök részvétét fejezte ki a családnak, és együttérzéséről biztosította a sérülteket. A két ország hatóságai konzuli szinten is kapcsolatban állnak.

A svájci rendőrség számára most az elkövetők azonosítása a legfontosabb. A kétféle lőszer, a különböző tüzelési pontok és a szemtanúk beszámolói alapján részletesen rekonstruálják a támadás menetét. A telefonok helyadatai, térfigyelő kamerák és közlekedési kamerák felvételei szintén segíthetnek annak megállapításában, hogyan érkeztek és távoztak a fegyveresek.

Egyelőre tehát nincs őrizetben gyanúsított, és a motiváció sem ismert. A rendőrség ugyanakkor már jóval többet tud a támadás technikai részleteiről, mint az első órákban. Az országos hajtóvadászat és a szomszédos államok bevonása mutatja, hogy a hatóságok számolnak azzal: az elkövetők messzire juthattak.

A következő áttörést egy használható videofelvétel, a fegyverek azonosítása vagy egy jármű nyomon követése hozhatja. Addig Svájc ritkán tapasztalt helyzettel szembesül: egy nagy nyilvános rendezvényen történt fegyveres támadás elkövetői szabadlábon vannak, és a rendőrségnek egyszerre kell megnyugtatnia a lakosságot, valamint nyitva tartania egymástól nagyon eltérő nyomozati irányokat.