Történelmi áttörésre készül a szélsőjobb

Sorsdöntő tartományi választásra készül Szász-Anhalt, ahol a felmérések szerint a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) minden korábbinál közelebb került ahhoz, hogy a legerősebb politikai erővé váljon a keletnémet régióban. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok alapján a párt támogatottsága áttörte a negyven százalékos lélektani határt, és az utolsó mérések szerint 41 és 43 százalék közötti eredményre számíthat. Ez az arány több mint a kétszerese a legutóbbi, 2021-es választáson elért eredményüknek, ami alapjaiban rendezi át a tartományi parlamenti erőviszonyokat. A kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) Sven Schulze miniszterelnök-jelöltségével a szavazatok körülbelül huszonkét-huszonhárom százalékára számíthat, ami jelentős visszaesést jelent az öt évvel ezelőtti 37 százalékos teljesítményükhöz képest. A tartományi Alkotmányvédelmi Hivatal által igazoltan jobboldali radikálisnak minősített AfD szász-anhalti szervezete Ulrich Siegmund vezetésével arra készül, hogy első alkalommal adhatja egy német tartomány miniszterelnökét, amennyiben sikerül maga mellé állítania a kormányzáshoz szükséges többséget vagy elérnie az abszolút többséget a képviselői helyek eloszlásában.

A választási küzdelem utolsó napjaiban a politikai feszültség a tetőfokára hágott a tartományban. A magdeburgi AfD-központba fehér porral teli fenyegető levelet küldtek, amely miatt a rendőrségnek és a tűzoltóságnak is ki kellett vonulnia, miközben a pártvezetők éles retorikával mozgósítják szavazóikat az állítólagos visszaélések elleni lakossági megfigyelésre hivatkozva. A többi politikai alakulat helyzete rendkívül bonyolulttá vált. A Balpárt, a Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Zöldek egyaránt a bejutási küszöb közelében egyensúlyoznak vagy mérsékelt eredményre számíthatnak, míg a Szabad Demokrata Párt (FDP) és a Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) a mérések szerint a parlamentbe kerülésért küzd. Mivel a hagyományos pártok kivétel nélkül elutasítják a formális koalíciókötést az AfD-vel, a választás utáni kormányalakítási tárgyalások rendkívül elhúzódónak és nehézkesnek ígérkeznek. A kereszténydemokraták által emelt politikai védőfal megtartása vagy megroppanása meghatározza a német belpolitika közelebbi jövőjét, mivel a CDU szavazótborán belül és országos szinten is megoszlanak a vélemények az AfD-vel való esetleges együttműködésről.

Egy esetleges AfD-vezetőségű tartományi kormány megalakulása jelentős gazdasági és társadalmi átalakulásokat idézhet elő a mintegy 2,12 milliós lakosú Szász-Anhaltban. A Hallei Gazdaságkutató Intézet (IWH) és a DIW Berlin elemzései rámutatnak arra, hogy az AfD választási programja komoly pénzügyi egyensúlyhiányt idézne elő a tartományi költségvetésben. A párt egyszerre ígér kiterjedt adócsökkentéseket és megnövelt állami kiadásokat, miközben mereven ragaszkodik az adósságfék szigorú betartásához. Ez az ellentmondásos gazdaságpolitika a szakértői számítások szerint gyorsan drasztikus hiányhoz vezetne. Szász-Anhalt gazdasága erős középvállalati struktúrára épül, ahol a foglalkoztatottak 72 százaléka a kis- és középvállalkozásoknál dolgozik. A vegyipar, a gépgyártás és az élelmiszeripar hagyományosan meghatározó ágazatok, ám az utóbbi időben a magas energiaárak és a bürokrácia miatt a tartományi bruttó hazai termék enyhe csökkenést mutatott.

Az energiapolitika terén az AfD éles fordulatot sürget, amennyiben elutasítja a megújuló energiaforrások további kiépítését, szembemegy a szénkivezetéssel, és a fosszilis energiahordozókhoz, valamint a nukleáris energiához térne vissza. Szász-Anhalt jelenleg a zöldenergia-átállás egyik úttörője Németországban, az energiahálózat gyors átállítása és a szélessávú zöldberuházások leállítása pedig éppen a legnagyobb energiafelhasználó vegyipari szereplők számára jelentene bizonytalanságot. Ezzel párhuzamosan a demográfiai mutatók komoly aggodalomra adnak okot az egész régióban. Az ezredforduló óta a tartomány csaknem félmillió lakost veszített, és az előrejelzések szerint 2040-re a népesség a jelenlegi kétmillióról 1,83 millióra csökkenhet. A súlyos munkaerőhiányt a szakképzett külföldi munkavállalók bevándorlása nélkül a gazdasági elemzők szerint képtelenség orvosolni. Az AfD szigorú bevándorlásellenes irányvonala, a határellenőrzések visszaállítása és a kitoloncolások felgyorsítása elriaszthatja a külföldi befektetőket és a szakembereket, ami tovább mélyítheti a szerkezeti problémákat.

A társadalom- és oktatáspolitikában a radikális jobboldali párt programja szakítana az eddigi inkluzív és sokszínű oktatási törekvésekkel. A szexuális kisebbségek felvilágosítását célzó iskolai programok megszüntetését, a nemsemleges nyelvhasználat teljes betiltását és a hagyományos családi modell kizárólagos támogatását követelik. Az oktatási rendszer átalakítása során az iskolák szerkezetét is megváltoztatnák, miközben a kulturális szférában a nemzeti identitást erősítő intézményi finanszírozást részesítenék előnyben. A társadalomkutatók figyelmeztetnek arra, hogy egy ilyen jellegű fordulat fokozhatja a politikai polarizációt a lakosság körében, és gyengítheti a civil társadalmi kezdeményezések mozgásterét.

A szövetségi szintű és a nemzetközi hatások szintén elkerülhetetlenek lennének egy esetleges AfD-vezetésű tartományi kormány felállása esetén. Németország szövetségi berendezkedéséből fakadóan a tartományi kormányok a Bundesraton, vagyis a szövetségi tanácson keresztül közvetlen beleszólással rendelkeznek a szövetségi törvényhozásba. Egy szélsőjobboldali vezetésű tartomány vétójogával élve blokkolhatná a berlini kormány több fontos törvényalkotási kezdeményezését, beleértve az európai uniós integrációval, a klímavédelemmel és a migrációs szabályozással kapcsolatos nemzeti stratégiákat. A nemzetközi partnerek és az Európai Unió intézményei kiemelt figyelemmel kísérik a szász-anhalti fejleményeket, hiszen egy ilyen politikai áttörés precedenst teremthet más keletnémet tartományok számára is, és alapjaiban változtathatja meg Németország európai politikai pozícióját.