Csoóri, Buddy Holly és a hatvanéves Star Trek

A szeptember 7-én kezdődő kulturális hét már hétfőn kerek zenei évfordulót kínál: kilencven éve, 1936. szeptember 7-én született Buddy Holly. A texasi énekes, gitáros és dalszerző mindössze 22 éves volt, amikor 1959-ben repülőgép-szerencsétlenségben meghalt, rövid pályája mégis alapvető hatást gyakorolt a rock and roll későbbi nemzedékeire. A Crickets hangzása, Holly énekstílusa, szemüveges színpadi megjelenése és a saját dalokat játszó zenekari modell olyan örökséget hagyott, amelyből a brit beatkorszak szereplői is sokat merítettek. A Beatles nevének megválasztására is hatással volt a Crickets elnevezése, és Holly dalai évtizedekkel halála után is a rocktörténet alaprepertoárjához tartoznak.

Szeptember 8. a televíziózás és a populáris kultúra egyik nagy jubileuma. Hatvan éve, 1966. szeptember 8-án sugározta az NBC a Star Trek első epizódját, a The Man Trap című részt. A Gene Roddenberry által megalkotott sorozat elsőként nem lett azonnali közönségsiker, három évad után leállították, későbbi ismétlései és rajongói mozgalma azonban teljes univerzumot épített köré. Filmek, újabb sorozatok, regények, játékok és közösségek sora őrizte meg a márkát. A jubileumra Los Angelesben szabadtéri vetítést tartanak, Londonban a Science Museum közösségi programokkal és vulkáni köszöntési rekordkísérlettel készül, Németországban a Movie Park szervez eseményeket, az Európai Űrügynökség pedig Sophie Adenot űrhajós részvételével kapcsolódik az ünnepléshez.

A Star Trek kulturális súlya jóval szélesebb a science fiction rajongói körénél. Az 1960-as években egy olyan jövőképet mutatott, amelyben az emberiség túljutott több történelmi konfliktusán, és különböző származású szereplők dolgoznak együtt egy közös célért. A sorozat technikai ötletei közül több – a kézi kommunikátortól a táblagépszerű eszközökig – később gyakran került elő a valós innovációk kulturális előképeként. A hatvanadik évforduló azért is figyelemre méltó, mert a franchise ma is új produkciókkal él tovább, vagyis a jubileum nem muzeális megemlékezés, hanem egy működő populáris kultúra önünnepe.

Szeptember 8-án magyar irodalmi évforduló is van: 1934-ben ezen a napon született Kalász Márton költő, író és műfordító. Életművében különös súlyt kapott a magyarországi németség tapasztalata, a nyelvi és kulturális kettősség, valamint a második világháború utáni kitelepítések és identitásvesztés emlékezete. Költőként és prózaíróként is a közép-európai együttélés rétegeit vizsgálta, műfordítóként pedig a német nyelvű irodalom fontos közvetítője volt. Bár a 92. évforduló nem kerek szám, a jövő hét magyar kulturális naptárában mégis érdemes számon tartani.

Szeptember 9-én Lev Tolsztoj születésnapja következik. Az orosz író 1828-ban jött világra, így az évforduló ezúttal nem kerek, de a Háború és béke és az Anna Karenina szerzője a világirodalmi naptár állandó alakja. A mai politikai környezetben Tolsztoj pacifizmusa és erőszakkal szembeni erkölcsi álláspontja újabb értelmezéseket is kínál. Ugyanezen a napon született 1908-ban Cesare Pavese olasz író és költő, akinek prózája a 20. századi olasz irodalom egyik meghatározó teljesítménye lett.

Szeptember 11-hez több jelentős alkotó születésnapja kötődik. D. H. Lawrence 1885-ben ezen a napon született; a Lady Chatterley szeretője szerzőjének művei a szexualitás, társadalmi osztályok és személyes szabadság ábrázolása miatt évtizedeken át cenzurális viták középpontjában álltak. Az amerikai novellairodalom klasszikusa, O. Henry 1862. szeptember 11-én jött világra. A kortárs komolyzene egyik legtöbbet játszott szerzője, Arvo Pärt pedig 1935-ben született ezen a napon. Az észt komponista tintinnabuli stílusa a 20. század második felének egyik könnyen felismerhető zenei nyelvévé vált.

A magyar irodalmi hét legfontosabb emléknapja szeptember 12. Tíz éve, 2016-ban ezen a napon halt meg Csoóri Sándor költő, esszéista, prózaíró és közéleti szereplő. Az életmű a népi költészettől a modern líráig, a filmforgatókönyvektől a politikai esszékig sok műfajt fog át. Csoóri a hatvanas-hetvenes évektől a magyar értelmiségi viták meghatározó szereplője lett, a rendszerváltás körüli időszakban pedig a Magyar Demokrata Fórumhoz és a Magyarok Világszövetségéhez is szorosan kötődött. Költészetében a falusi világ, a történelem, a személyes veszteség és a magyar kisebbségek sorsa visszatérő motívum. Halálának tizedik évfordulója alkalmat kínál arra, hogy irodalmi teljesítményét a későbbi politikai viták rétegeitől elkülönítve is újraolvassák.

Ugyanezen a napon, szeptember 12-én 1888-ban született Tersánszky Józsi Jenő, a Kakuk Marci szerzője. Szabálytalan életútja, csavargófigurái, élőbeszédhez közelítő prózája és társadalmi kívülállói miatt külön helyet foglal el a magyar irodalomban. A dátum nemzetközi irodalmi vonatkozása is erős: 1921. szeptember 12-én született Stanisław Lem lengyel író, így 105 éve jött világra a Solaris szerzője. Lem a technológia, a mesterséges intelligencia, az emberi megismerés korlátai és az idegen értelem problémáit jóval azelőtt állította regényei középpontjába, hogy ezek a témák a mindennapi közbeszéd részévé váltak volna.

Szeptember 13-án Roald Dahl születésének 110. évfordulója adja a hét legerősebb gyermekirodalmi témáját. A Charlie és a csokigyár, a Matilda, a Szofi és a HABÓ, valamint számos rövid történet szerzője 1916-ban született Walesben. Könyveinek vonzereje a groteszk humor, a gyermeki nézőpont, a fenyegető felnőttvilág és a nyelvi játék különös keverékéből fakad. Az évfordulóhoz kapcsolódik a Roald Dahl Story Day, amelyet világszerte iskolák, könyvtárak és olvasóközösségek használnak fel felolvasásokra és játékos programokra. Dahl örökségét az utóbbi években új viták is kísérték művei utólagos szövegmódosításáról, ezért az ünneplés egyben a klasszikus gyermekirodalom mai kiadói kezeléséről is szól.

Szeptember 13. más magyar vonatkozást is hoz: 2019-ben ezen a napon halt meg Konrád György író, esszéista, a demokratikus ellenzék egyik legismertebb alakja. A látogató és A városalapító szerzője a Kádár-korszakban a cenzúrával és publikációs korlátozásokkal is szembesült, később nemzetközileg ismert közéleti gondolkodó lett. Ugyanezen a napon született 1819-ben Clara Schumann zongoraművész és zeneszerző, akinek saját kompozíciói az elmúlt évtizedekben kerültek újra egyre hangsúlyosabban a koncertrepertoárba.

A kulturális eseménynaptárban szeptember 12-én ér véget a 83. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál. A Lido versenyprogramja a hét első felében még teljes erővel fut, szombaton pedig kiosztják a fődíjakat. Velence továbbra is az őszi filmes díjszezon egyik legfontosabb nyitánya: az itt bemutatott alkotások közül rendszeresen több kerül később az európai és amerikai díjátadók élmezőnyébe. A hét második nagy filmes eseménye szeptember 10-én indul Torontóban. A Toronto International Film Festival szeptember 20-ig tart, és a nagy stúdióprodukciók, független filmek, dokumentumfilmek és nemzetközi premierek széles mezőnyét vonultatja fel.

Budapesten és az ország számos településén szeptember 12-én kezdődik a XX. Ars Sacra Fesztivál. A jubileumi programsorozat szeptember 20-ig több mint háromszáz ingyenes eseményt ígér: koncerteket, kiállításokat, irodalmi esteket, templom- és várostörténeti sétákat, múzeumi tárlatvezetéseket, családi rendezvényeket és a Nyitott Templomok Napját. A szervezők Budapesten, vidéken és határon túli helyszíneken is programokat hirdettek. A fesztivál huszadik évfordulója önmagában is kulturális téma, ráadásul jó alkalmat ad arra, hogy a szakrális művészetet ne kizárólag egyházi, hanem építészeti, zenei, képzőművészeti és örökségvédelmi összefüggésben mutassák be.

A New York-i MoMA egyik jelentős időszaki kiállítása szintén a hét végén zár. A Frida and Diego: The Last Dream című tárlat szeptember 12-ig látható, így a zárónapokban várhatóan megnő az érdeklődés. A mexikói művészet két ikonikus alakjának közös történetét bemutató program olyan időszakban kerül a figyelem középpontjába, amikor Frida Kahlo műveinek és személyes kultuszának piaci és múzeumi jelenléte továbbra is rendkívül erős. A kiállítás jó példa arra, hogyan válik egy 20. századi alkotói életmű globális kulturális márkává.

A szeptember 7-13. közötti hét így több egymástól távoli kulturális korszakot kapcsol össze. Buddy Holly kilencvenedik, a Star Trek hatvanadik és Roald Dahl száztizedik évfordulója mellett Csoóri Sándor halálának tizedik évfordulója ad erős magyar fókuszt. Velence, Toronto és az Ars Sacra közben a jelen kulturális kínálatát mozgatja. A hét erőssége éppen az, hogy az évfordulók nem elszigetelt emléknapokként jelennek meg: a rockzene, a science fiction, a gyermekirodalom és a magyar közéleti líra ma is élő vitákhoz és közönségekhez kapcsolódik.