Visszatérhet a sör az angol labdarúgó-stadionokba

Amikor az angol labdarúgó-válogatott szurkolói az Egyesült Államokban, Mexikóban és Kanadában megrendezett világbajnokságon azzal szembesültek, hogy a lelátókra is bevihetik a sört, sokan alig hitték el a látottakat. Az Egyesült Királyságban ugyanis több mint négy évtizede szigorú tilalom vonatkozik az alkoholfogyasztásra a lelátókon. A brit parlament még 1985-ben, Margaret Thatcher miniszterelnöksége idején fogadta el a vonatkozó törvényt, közvetlenül a lutoni és birminghami súlyos szurkolói rendbontásokat követően, hogy gátat szabjon a huliganizmusnak. Azóta a szabály úgy szól, hogy a nézőtéren tilos az alkohol fogyasztása, és kizárólag a VIP-páholyokban engedélyezett az szeszes italok felszolgálása a mérkőzések ideje alatt. Mindez úgy alakult ki a szigetországban, hogy a korsó sör éppúgy a futballkultúra szerves része volt, mint a hal sült krumplival.

Andy Burnham miniszterelnök most a négy évtizedes törvény eltörlését tervezi. A Munkáspárt politikusa Gary Lineker korábbi válogatott labdarúgó műsorában tévesnek nevezte a korlátozást, és jelezte a jogszabály felülvizsgálatának szándékát. A kormányfő nemcsak a szurkolóktól kapott támogatást, hanem a brit sörfőzők és kocsmák szövetségétől is, hiszen a nehézségekkel küzdő iparág a bevételek növekedését várja a döntéstől. A lobbiszervezet szóvizsgálója szerint a kluboknak meg kell adni a lehetőséget arra, hogy engedélyt kérjenek a sörértékesítésre a stadionok lelátói szektoraiban. A kezdeményezés megítélése ugyanakkor megosztja a közvéleményt: egyesek a hagyományok ápolását látják benne, míg mások politikai populizmusként értékelik a lépést.

A labdarúgás és a sör kapcsolata a tizenkilencedik századra nyúlik vissza, amikor az iparosodó Anglia szénfüstös városaiban számos futballklub éppen a helyi kocsmákban alakult meg. A sörözők központi szerepet töltöttek be a csapatok életében, ott kezelték a pénzügyeket, állították ki a trófeákat, és távírón keresztül oda érkeztek meg a többi pálya eredményei is. Az 1985-ös brüsszeli Heysel-stadionban történt tragédia után, amikor ittas szurkolói csoportok összecsapása és a tömegpánik 39 ember életét követelte, az alkohol jelenléte nemkívánatossá vált a sportlétesítményekben, a londoni kormány pedig kemény szigorításokat vezetett be. A mezszponzorként milliókat biztosító sörgyárak visszaszorultak, a mai modernizált stadionokban és a kulturáltabbá vált lelátói környezetben viszont egyre hangosabbá váltak a szabályozás enyhítését sürgető hangok.

A tilalom ellenzői azzal érvelnek, hogy a jelenlegi korlátozás csupán azt eredményezi, hogy a nézők a félidei szünetben gyorsan próbálnak minél több alkoholt elfogyasztani, ami ellentétes a mértéktartó fogyasztás céljával. Párhuzamként a rögbi és a krikett mérkőzéseit hozzák fel, ahol a szurkolók nyugodt körülmények között fogyaszthatják el italukat a lelátón. A politikai diskurzusban kettős mércét emlegetnek, kiemelve, hogy a huliganizmus korszaka lezárult, így indokolatlan a labdarúgók rajongóinak megkülönböztetése más sportágak nézőitől.

Burnham, aki modernizáló politikusként határozza meg önmagát, felkarolta ezt az ügyet. Az Everton elkötelezett szurkolójaként és bérleteseként a népszerűségét kívánja növelni a sporton keresztül. A politikus pályafutása során szoros kapcsolatot ápolt a labdarúgással: a Cambridge-i Egyetem elvégzése után a Munkáspárt berkeiben dolgozott, majd tagja lett a futball kereskedelmi folyamatait, az jegyárakat és a tulajdonosi struktúrákat vizsgáló munkacsoportnak. Szabadidejében maga is futballozott, és kiállt a hillsborough-i tragédia áldozatainak családjai mellett, ami jelentősen növelte társadalmi elismertségét.

A miniszterelnök a közösségi médiában is aktívan jelen van a kocsmák és a futball témakörében, megcélozva a szélesebb választói rétegeket. Első intézkedései között szerepelt a vendéglátóhelyek és szórakozóhelyek adójának húszszázalékos csökkentése, a stadionok szesztilalmának feloldása pedig választási ígéreteinek fontos elemét képezte. A kritikusok ugyanakkor populizmussal vádolják a kormányfőt, míg a rendőrségi szervek attól tartanak, hogy a lazább szabályozás növelheti az erőszak kockázatát a stadionokban.

A női bajnokságban szerzett tapasztalatok ezzel szemben más képet mutatnak. A Women's Super League mérkőzésein egy sikeres tesztidőszak után engedélyezték az alkoholfogyasztást a lelátókon. Egy több mint négyezer szurkoló megkérdezésével készült felmérés során a válaszadók kilencven százaléka úgy nyilatkozott, hogy a mérkőzések hangulata biztonságos és családbarát maradt. A női szakág példája így mintaként szolgálhat a férfi labdarúgás számára is a szabályok átalakításában.

A stadionok alkoholszabályozásáról szóló döntés nem elszigetelten jelenik meg a nemzetközi sportpolitikában, hanem a globális futballirányításban zajló szélesebb hatalmi harcok hátterében alakul. Miközben Nagy-Britanniában a szurkolói élmény megújításáról tárgyalnak, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség és az európai szövetség között élesedő feszültség figyelhető meg. Gianni Infantino, a FIFA elnöke nagyszabású befektetői terveket szorgalmaz, amelyeket az UEFA határozottan ellenez. Az európai szervezet bírósági beadványban kérte a meghiúsult üzletkötéssel kapcsolatos dokumentumok biztosítását, és jogi eljárás megindítását kezdeményezte a FIFA vezetésével szemben, miközben a nemzetközi szövetség lejáratókampánnyal vádolja európai partnerét.

A brit labdarúgást érintő döntések hátterében a gazdasági szempontok is kiemelt súllyal esnek a latba. A sörfőzdék és a klubok számára a lelátói értékesítés engedélyezése jelentős pluszbevételeket jelenthet egy olyan időszakban, amikor a sportegyesületek működési költségei folyamatosan emelkednek. A megkérdezett iparági szereplők rámutatnak, hogy a kontrollált körülmények közötti értékesítés csökkentheti a stadionokon kívüli túlzott alkoholfogyasztást, mivel a szurkolók nem a kapuk előtt próbálnak meg minél gyorsabban fogyasztani a belépés előtt.

A biztonsági szakértők álláspontja ugyanakkor óvatosságra int. A rendőri szervek képviselői hangsúlyozzák, hogy a stadionok biztonságának fenntartása összetett feladat, és a szeszes italok korlátlan jelenléte a magas kockázatú mérkőzéseken továbbra is veszélyforrást jelenthet. A javaslat értelmében ezért nem automatikus engedélyezésről lenne szó, hanem a klubok egyedi kérelmei alapján, a helyi hatóságokkal és a rendőrséggel egyeztetve határoznák meg az értékesítés feltételeit.

A brit miniszterelnök kezdeményezése így a szurkolói hagyományok visszaállításának szándéka és a modern biztonsági követelmények közötti egyensúlykeresést tükrözi. A parlamenti vita során a képviselőknek mérlegelniük kell az iparági érdekeket, a szurkolói közösségek igényeit és a rendvédelmi szempontokat, mielőtt végleges döntést hoznának a négy évtizedes jogszabály módosításáról.